Ahogy 1848-ban, most is szabadságharc zajlik a független sajtóért – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. A kutatóintézet Igazságháborúk II. című konferenciáján beszédet tartott Gulyás Gergely is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság ad garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni. Az eseményen részt vett Boris Kálnoky, az MCC médiaiskola vezetője, aki szerint nagy a baj, ha már gyűlöletbeszédnek számít kimondani bizonyos országokban, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke.
Szánthó Miklós nyitóbeszédében úgy fogalmazott: ahogy 1848-ban, most is az a cél, hogy több lehetőség legyen a nyilvánosság tájékoztatására.
Más is legyen a sajtóban, mint a hivatalos “mainstream” irányvonal, legyen sokszínű és plurális a média
– mondta. Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint nagyon megváltozott a klasszikus liberális felfogás a médiában is. Szánthó Miklós szerint egykor a liberálisok küzdöttek a tömegdemokráciáért; aki ma ilyet tesz, azt populista bélyeggel illetik. Kiemelte:
a szólásszabadságot ma már a politikai korrektség nevében korlátozzák.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója felszólal az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Igazságháborúk II. című konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Szerinte manapság a szólásszabadságot, az úgynevezett woke vagy safe space (sértő gondolatoktól mentes tér – a szerk.) nevében igyekeznek korlátozni, valamint az internetes szabadságot cenzúrázzák különböző érzékenységekre hivatkozva. Kiemelte, hogy Magyarország a nyugati felfogással ellentétben a józanság és a médiaszabadság szigete. Hozzátette, hogy Magyarországon kivételesen szabad a média, bármilyen politikai vélemény megjelenhet. Szánthó Miklós példaként említette a német médiaviszonyokat, ahol a meghatározó társadalmi ügyekben, mint például a migráció vagy az ukrajnai háború, a média 90–95 százaléka azonos álláspontot képvisel, és az ettől eltérő véleményeket elhallgattatják. Úgy fogalmazott:
Batthyány Lajos mondása ma is igaz, hiába állunk a jogszerűség és az igazságosság talaján, méltányos elbánásra nem, csak saját magunkra számíthatunk.
Az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság ad garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni
Gulyás Gergely a konferencián kiemelte: Magyarországon nagyon különböző értékvilágok jelennek meg a főirányú sajtóban, a radikális szélsőbaloldaltól a radikális jobboldalig mindennek megvan a fóruma, minden megtalálható, és mindenkinek van lehetősége arra, hogy a magyar közélet vitáiban részt vegyen. Szerinte éppen ezért a viták teljes körűbbek és szabadabbak, mint Nyugat-Európában, ahol az önmagát korábban konzervatívnak nevező sajtó már minden fontos kérdésben feladta a pozícióit. Gulyás Gergely kijelentette:
Magyarországon a sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg, mindenki a saját meggyőződésének megfelelően írhat, és egy-egy vélemény miatt senkit nem lehet megbélyegezni.
A miniszter szerint a XXI. század fenyegetése az, hogy a balliberális témák kizárólagosságra tesznek szert, és aki ezeket nem fogadja el, az nem lehet a politika részese.
Ebből a szempontból Közép-Európában van egy komoly ellenállás
– hangoztatta, hozzátéve: Közép-Európa, és különösen Magyarország nem adta fel azt a célkitűzést, hogy a normalitás a jövőben is érvényre juthasson. Gulyás Gergely azt mondta:
nem vitás, hogy társadalmi változások zajlanak, amelyek Nyugat-Európában nem a konzervatív világnak kedveznek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólal az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Igazságháborúk II. című konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Kérdés ugyanakkor, hogy maradnak-e a társadalomban olyan, egyébként a társadalmat összefűző, hosszú távon működtetni képes elvek és fundamentumok, amelyeket mindenki helyesnek és vitathatatlannak fogad el.
Azt látjuk, hogy a nyugat-európai jogalkotás, az Európai Unió nyugati tagállamainak jogalkotása általában túllépett ezeken a kérdéseken. Nem leverték a lécet, hanem egyszer és mindenkorra levették a lécet
– fogalmazott, majd megjegyezte: Nyugat-Európa legtöbb országában már a jobboldali pártok sem hajlandók vitákat vállalni azokról a témákról, amelyekről a hétfői konferencia is szól. A miniszter szerint az EU azoknak az erőknek a szavát igyekszik felerősíteni egy-egy tagállamban, amelyek a választásokon kisebbségben maradtak. Közölte: ez egy regisztráció nélküli és antidemokratikus kísérlet arra, hogy “zsarolással, pénzek visszatartásával, fenyegetéssel, szavazati jog megvonásával” próbálják előnyben részesíteni azokat a politikai célkitűzéseket, amelyek egy demokratikus megmérettetésben nem kapták meg a szükséges többséget. A miniszter úgy fogalmazott:
Kérdés, lesz-e olyan vezetése, lesznek-e olyan intézményei az EU-nak, amelyek képesek tolerálni azt, hogy az általuk kizárólagossá tett gondolkodással szemben álló értékvilág is létezik. Ma ez a legnagyobb küzdelem.
Kijelentette: ha igazságháborúkról beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy az igazság az, ami szabaddá tesz, és a szabadság az, amely megadja a garanciát arra, hogy az igazságot meg lehessen írni. Gulyás Gergely szerint a jelenlegi helyzetben a magyar kormánynak részt vennie az európai közéleti vitákban, és ugyanígy kell tennie az olyan “gondolatgyáraknak” is, mint amilyen például az Alapjogokért Központ.
Minél több véleménynyilvánítási fórum van, annál nagyobb az esély arra, hogy hosszú távon is eredményes lehet az a magyar politika, amely a nemzeti karakter megőrzését tűzte ki célul
– szögezte le.
Nagy a baj abban az országban, ahol gyűlöletbeszédnek számít az, ha valaki kimondja: a házasság egy férfi és egy nő között kell megtörténjen
A konferencián Abnormalitás a transzatlanti világban címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. A nyugat-európai sajtószabadságról és a liberális média társadalomra gyakorolt hatásáról beszélt Jorge González-Gallarza, az Uncommon Decency podcast műsorvezetője és Boris Kálnoky, az MCC médiaiskolájának vezetője. González-Gallarza arról beszélt, hogy a gyűlöletbeszéd határai nagyon kényesek és rossz irányba mozdultak el az elmúlt években. Kiemelte, hogy a liberális világnak a szólásszabadság kéne legyen a gerince. Hozzátette:
azonban ez kihívás elé állítja a hatalmas embereket, ha számukra kényelmetlen valami, akkor elnyomják a szólásszabadságot.
Mint mondta, jelenleg az a tendencia a nyugati médiában, hogy el akarnak hallgattatni bizonyos véleményeket, de cserébe a kisebbségi jogokat nyugodtan lehet hangoztatni. A műsorvezető úgy fogalmazott:
ez egy borzalmas elcsúszás, még soha nem történt hasonló.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ jogi elemzője, Jorge González-Gallarza kutató, publicista és Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője (b-j) az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Igazságháborúk II. című konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
González-Gallarza pozitívan értékelte, hogy Magyarország ellenáll a cancel culture (eltörléskultúra – a szerk.) trendjének. Úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy hazánkban megőrizték a sajtó és véleményszabadság rendszerét, tekintve, hogy nyugaton ezt már sok helyen eltörölték. Boris Kálnoky, az MCC médiaiskolájának vezetője példaként hozta fel, hogy Németországban már félnek az emberek kimondani a véleményüket. Tudják, hogy óvatosan kell fogalmazni bizonyos témákról. Hozzátette:
utoljára a kommunizmus alatt éreztük így magunkat.
Beszélt továbbá arról, hogy Németországban voltak korábban is voltak szélsőséges mozgalmak, például, akik azért harcoltak, hogy három férfi és két nő együttélése legyen elfogadott az országban, de ezek – mint elmondta – nem tartottak sokáig. Kiemelte:
azok a mozgalmak, amelyek ellentmondanak a természet rendjének és az emberiség ösztönei ellen működnek, nem győzhetnek, nem maradhatnak fent sokáig.
Úgy fogalmazott: az, hogy a kormány és a magyar média kimondja a véleményét, világszinten is hatással van a közéletre. Hozzátette: a baloldali erők falnak fognak ütközni Nyugat-Európában, hiszen szembemennek a saját érveikkel. Aláhúzta: a migráció támogatása és a hagyományos családmodell elleni támadás nem fér meg egymás mellett. A muszlim bevándorlók, akik továbbra is hajthatatlanul támogatják a normális családmodellt, reagálni fognak minden hasonló eszme elleni támadásra. Kiemelte:
ma már Németországban nehéz a nőknek olyan német férfit találni, akik kettő vagy több gyereket akarnak. Viszont mivel a bevándorlók vallják a hagyományos családmodell eszményét, ezért rengeteg a vegyes házasság az országban.
González-Gallarza felvázolt egy olyan elméletet, amelyben a családok intézményének felszámolása szinte már járulékos veszteségnek fog tűnni. Szerinte a nagyobb cél, hogy az egyéneket megfosszák a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodástól. Úgy fogalmazott:
olyan, mint a kommunizmus, most is ezt próbálják megvalósítani, csak itt már nagyobb a cél.
Szerinte Magyarországon azért sikeres a konzervatív oldal, mert egy olyan atmoszférát teremtettek, amely szimpatikus és előnyös a családoknak.
A külföldről származó forrásokkal együtt megrendelés is érkezik politikai célokkal kapcsolatban
A konferencián felszólalt Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, aki ismertette az intézet legújabb kutatását, amely a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. Ebben világossá vált, hogy a megvizsgált kilenc médiatermék írott anyagainak több mint fele összesített átlagban negatívan állította be a kormány munkáját, és finanszírozásukat éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban nyerik külföldről.
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója beszél az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Igazságháborúk II. című konferenciáján. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A donorok között dobogós helyen szerepelnek a Soros György által irányított-birtokolt Nyílt Társadalom Alapítványok, az Amerikai Egyesült Államok kormányügynökségei, a nemzetközi alapítványhálózatok és a globális nagyvállalati szektor szereplői. Az igazgató elmondta: a finanszírozással együtt politikai megrendelés is érkezik az adott médiumokhoz.
A XXI. Század Intézet a Magyarországon működő és itt bejegyzett kormánykritikus médiatermékek közül – kizárólag nyílt forrásokon alapulva – megvizsgáltak esetében arra a következtetésre jutott, hogy az online tartalomszolgáltatók (444, Partizán, Telex), a külföldi tulajdonban vagy finanszírozásban lévő médiumok (Szabad Európa, RTL) és a magukra tényfeltáróként-tényellenőrként tekintők (Átlátszó, Direkt36, K-Monitor, Lakmusz) egyaránt külföldi forrásokat kapnak, összesített éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban.
A forrásokat küldök között szerepelnek államok külügyminisztériumai és nagykövetségei (Amerikai Egyesült Államok, Hollandia), valamint külföldi pártalapítványok, mint a német zöldek Heinrich-Böll-Stiftungja, illetve kormányügynökségek (National Endowment for Democracy, United States Agency for Global Media). Jelentős pénzt áramoltatnak a magyarországi ellenzéki médiumoknak egyes alapítványok, különösen a Fritt Ord Foundations, a German Marshall Fund of the United States, a Soros-féle Open Society Foundations, a Robert-Bosch-Stiftung, a Rockefeller Brothers Fund és a Sigrid Rausching Trust. A külföldi donorok között egyaránt találunk nonprofit alapokat és támogatáskezelőket (Civitates, Foundation for Democracy and Pluralism, Network of European Foundations, Norvég Civil Támogatási Alap) és a nagyvállalati szektor szereplőit (Bertelsmann, Creditexpress, Google). Az Európai Unió szervei, pályázatai szintén a finanszírozói oldalt erősítik, akárcsak a médiával is foglalkozó nemkormányzati szervezetek (Organised Crime and Corruption Reporting Project, Visegrad Fund, Zinc Network). Mindez azt mutatja, hogy a külföldről finanszírozott média mögött állami és nemkormányzati, nonprofit és gazdasági szereplők egyaránt felsorakoznak.
Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS