Nagy Ervin: Egyszervolt mese és a Mikulás

Megérkezett a Mikulás. Mese, mese, meskete, vagy valóság? Hit, vagy tudás? Netalán valami más? Azt hiszem érdemes ilyenkor elgondolkodni egy kicsit! Hátha megértünk valami mélyebbet, valami értékesebbet, mint a csoki majszolásának biokémiai folyamata.

A Mesének (így nagy betűvel!) számos fontos funkciója volt az emberiség, az együttélésünk történetében. Hármat emelnék ki, önkényesen, mert… majd később kiderül miért. A Mese a világmegértés, a nevelés és az értékek konzerválásának eszköze. Nos, nézzük csak meg közelebbről mindezt!

A Mese kiválóan szolgálta és elégítette ki évezredeken keresztül a világmegértés kizárólagos emberi igényét. A körülöttünk lévő világ, a beleszületett létezés számos ismeretlen, sokszor érthetetlen és még többször félelmetes dolgok és események gyűjteménye, amelynek nemcsak a tapasztalata, hanem a bennelévőség is a halandó ember sorsa. Annak minden örömével, bújával, bánatával. De elviselhetetlen érthetetlenségével is. Minderre gyógyírként íródtak először a meséink. Habár ma ezeket a meséket már mítoszoknak nevezzük, a címke és különbségtétel már csak azért is téves, mert a mítosz ógörög szó jelentése mese. (Jé! Ugye?) Az emberi együttélésből származó első meséink ezáltal az ismeretlen világgal való szembenézés okozta szorongásainkra adtak (és adhatnak ma is) választ. A haszonelvűséget tekintve ugyan nem, de magát a szorongást nézve sokkalta sikeresebben, mint bármelyik tudomány. Hisz, habár az életünket megkönnyítő tárgyakat tudunk építeni a természettudományok fejlődésének köszönhetően, viszont – nem minden irónia nélkül – az, hogy például a sejtjeink miként működnek mikor félünk valamitől, csöppet sem hoz megnyugvást a félelemre magára. Szemben a Mesében megbúvó tudással. Így, habár a természettudományok világmegértése is igen fontos dolog, nem szabadna, hogy kizárólagos legyen. De az lett. Lustaságból, tévedésből. Vagy pusztán azért, mert az emberi természetben rejlik valami egyszerű igény arra, hogy életünk során mindig a könnyebb, illetve a civilizáció által tálcán kínált, az életünket megkönnyítő dolgokkal kísért utakat válasszuk. Pedig érdemes lenne elővenni a Mesében meglévő, az emberi léleknek megnyugvást nyújtó ősi-tudást, s egymás mellett éltetni, gondozni a tudományok tapasztalati vizsgálódásaival...