polgárportál
Polgári Szilvia: Mementó
Gyurcsány Ferenc volt az egyetlen olyan miniszterelnök az 1989-es rendszerváltozást követően, aki rendhagyó módon foglalta el a miniszterelnöki széket, s hasonlóképp távozott belőle. Politikai tevékenységének csúcspontja, vagy inkább mélypontja 2006 ősze volt, amikor elhíresült őszödi beszéde szeptember 17-e napfényes vasárnapján nyilvánosságra került, majd október 23-án, a forradalom ötvenedik évfordulóján a demokrácia hajóját zátonyra futtatta, s évekre elsüllyesztette. Nem mondott le, nem tartotta be a politika hármas szabályát, amely szerint egy miniszterelnök ne hazudjon, ha hazudik, ne vallja be, s ha mégis bevallja, legalább mondjon le. Különös módon azonban társadalmunk közéleti jelenlétéhez hozzászokott, s bár szereplései némelyeket bosszantanak, másokat szórakoztatnak, megint mások számára hasznot hajtanak, végső soron mindannyian elfogadjuk azt az arcátlanságot, mellyel a bukott miniszterelnök nap nap után kilép a fényre, s a magyarság szemébe nevet. Pedig nem kellene így lennie. Vagy talán mégis?
Ambrus Csaba: Moise, a román Csingacsguk
Orbán Viktor legutóbbi választási győzelme után, „az utolsó ellenzéki sajtóorgánum is bezárt Magyarországon”. Ez a mondat az egyik legkedveltebb román műsorvezető – közéleti méltóság, politikai elemző – Moise Guran szájából hangzott el, konkrétan az „Élőben Románia” című rádióműsorban, az Európa FM hullámhosszán. A hír meglepett, hiszen esküdni mertem volna rá, hogy például a Népszava, vagy a HVG inkább az ellenzéki sajtótermékek listáját erősítik, nem mellesleg jelenleg is pont eléggé aktívak ahhoz, hogy utolsóként bezárt médiaszereplőként keltsük bármelyikük halálhírét.
Nagy Ervin: Kirekesztés és gőg az unióban
Borzasztó látni, bántó hallani az unió közéletének kultúráját. Ami a politikusok szájából néhanap „kiömlik”; ahogy egyik-másik viselkedik; amiképp a közösség színe előtt megjelenik – az mindennek nevezhető, csak éppen az egymást tisztelő, az emberi méltóságot figyelembe vévő viselkedésnek nem. A nemzeti szuverenitás megsértéséről nem is szólva. Amint a tömegtársadalom fogyasztói igényeit kielégítő médiumok kulturáltsága; az agyonnézett kereskedelmi televíziók és gyűröttre hajtogatott pletykalapok igénytelen tartalmatlansága – úgy a politikai közbeszéd is szép lassan a „csúnya zöld, varangyos béka” feneke alá került… Láthattuk, hallhattuk nem is oly régen a LIBE Bizottság ülésén, az uniós parlamentben, ahol igyekeztek egyesek, gőgös hölgyek és urak megalázni minket, magyarokat. Csak mert mást gondolunk.
Ambrus Csaba: Önkéntes rabszolgák
Ha megengedik, egy személyes élményemből fakadó rövid történetet osztanék meg Önökkel. Ritkán szoktam ilyet tenni, de ez most kikívánkozik belőlem.
Peterdi Péter: Magyar élet, jó élet
Szerencsés ember, akinek van hova visszatérni. Sokáig úgy gondoltam, hogy sokfelé vethet majd a sors, és végül mindig ide jövök vissza. De aztán nem fedeztem fel más világokat – legfeljebb turistaként –, és már nem is akarok. Ahogy telik az idő, egyre inkább látom, hogy „a nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely”, és annál jobban megbecsülöm, ami van. Nekem csak az otthon, a haza maradt. El se kell már mennem, hogy legyen hova visszatérni, mert itthon vagyok otthon. Itt tudok kiteljesedni.
Hoppál Hunor: Merkel “megcsinálta”
„Wir schaffen das!” – hangzott el három éve az azóta szállóigévé vált mondat a német kormányfő szájából. E három szócska magyarul annyit tesz: megcsináljuk! Ezután mindössze néhány hét leforgása alatt kártyavárként omlott össze az „érvelés”, miszerint a migrációs válság kezelésére a Willkommenskultur eszelős intézménye a megoldás. Merkel egészen mostanáig ragaszkodott rögeszméihez, azonban néhány napja lényegében beismerte kapitális hibáját. Hogy az illegális migráció káros mivoltának kinyilvánítása milyen szándéktól vezérelt, kérdéses. Egy biztos: Merkel bevándorláspolitikája végleg megbukott.
Apáti Bence: Orbán bukni fog – ja nem, mert hosszú hétvége van!
Igazán nehéz lesz így forradalmat csinálni. Az ellenzéki szavazók azon halmaza számára, akik a fővárosban élve permanens, soha nem szűnő Orbán- és Fidesz-fóbiával küzdenek, immáron tizenharmadik éve lehetetlennek tűnő feladat ez. Ráadásul most tovább nehezíti a dolgukat a hosszú hétvége, no meg elviselhetetlenül meleg lett, így az Orbán-kormány teremtette nagy szegénységben kénytelenek voltak a tüntizés után elutazni wellnessre, kicsit kiereszteni a gőzt, meg lehűteni azt a csodálatos lényüket.Ajánljuk még