Pesti Srácok

Hoppál Hunor: Merkel “megcsinálta”

Hoppál Hunor: Merkel “megcsinálta”

„Wir schaffen das!” – hangzott el három éve az azóta szállóigévé vált mondat a német kormányfő szájából. E három szócska magyarul annyit tesz: megcsináljuk! Ezután mindössze néhány hét leforgása alatt kártyavárként omlott össze az „érvelés”, miszerint a migrációs válság kezelésére a Willkommenskultur eszelős intézménye a megoldás. Merkel egészen mostanáig ragaszkodott rögeszméihez, azonban néhány napja lényegében beismerte kapitális hibáját. Hogy az illegális migráció káros mivoltának kinyilvánítása milyen szándéktól vezérelt, kérdéses. Egy biztos: Merkel bevándorláspolitikája végleg megbukott.

Habár a kancellár azt nyilatkozta, hogy az illegális bevándorlást meg kell akadályozni, e mondat mellé rögtön hozzátette: ezt helyettesítendő a migráció legálissá tétele fontos. Azonban Merkel részéről meglepő azon nyugodt szívvel orbáninak mondható gondolat megerősítése, miszerint a rászorulóknak helyben kell segítséget nyújtani.

Ám kétszínű ez a politizálás, hiszen amellett, hogy a Bundesmutti a migráció egy fajtája ellen (most először) kiállt, zászlajára tűzte a bevándorlás alternatív formái képviseletének ügyét. Viszont egyértelműen érzékelhető az elmozdulás a szélsőségesen bevándorláspárti álláspontról – legalábbis kommunikációs szempontból.

PestiSracok facebook image

Hiteles beismerés, vagy kommunikációs fogás?

Az első lehetőség sajnos hamvában holt. Hogy lenne hiteles egy ilyen váltás Merkel részéről, ha mostanáig napirenden van a bevándorlásellenes országok EU-s pénzcsapjainak elzárására vonatkozó javaslata? És ha a szövegelést nemcsak intézkedés, de még egy tervezet összeállítása sem követte? Talán előremenekülés ez, mellyel a személyes felelősségével való majdani szembesítést szeretné elkerülni. Esetleg azt gondolhatja, ezzel majd igazolni tudja magát, ha egyszer számonkérésre kerül sor országa tönkretétele miatt. Két dolog biztos: a kancellár mondataira bármit lehet mondani, csak azt nem, hogy hitelesek. Valamint Merkel mindenféleképpen ki szeretné tölteni a ciklusát.

Ami azonban még a fentebb tárgyalt nyilatkozatnál is érdekesebb, a kancellár állásfoglalása a németországi antiszemitizmus ügyében. Habár a maszatolás jelen esetben sem volt hiánycikk, ez már kudarca valódi beismerésének tekinthető. Merkel szerint a tömegesen betelepülő arab migránsok az antiszemitizmus új formáját honosították meg Németországban. Kijelentette, ma már egy zsidó óvoda, iskola, vagy zsinagóga sincs hazájában, ahol ne lenne rendőri védelem.

Ilyen egy igazi 21. századi liberális sikersztori! A 2. világháború után 70 évvel a szélsőségesen túlkompenzáló német politikai- és médiaelitnek sikerült elérnie, hogy a nemzeti érzelembe beleképzelt antiszemitizmustól rettegve, boldog-boldogtalant a keblére ölelve újra meghonosítsa Németországban a zsidóellenességet. Elvitathatatlan eredmény!

A német vezetésnek a „Wir schaffen das” hangoztatása helyett talán kisebb mellénnyel és több ésszel kellett volna hozzáállnia Európa jelenlegi legsúlyosabb válságához. Talán fel kellett volna mérni, ki a szövetséges és ki az ellenfél a migráció koordináta-rendszerében. És mondjuk nem lenácizni kellett volna az izraelita közösséget megvédő magyar miniszterelnököt, hanem a példáján felbuzdulva cselekedni. Ám így jobb híján a minden utcasarokra zsidóüldözőket hallucináló német haladók a valóságba visszatérve azzal szembesülnek, hogy évtizedes téveszméjük mára rideg realitássá vált.

(Vezető kép: EPA)

Szerző:

Hoppál Hunor
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.