polgárportál
Peterdi Péter: Mi mindig találkozunk
Fehérváron jártam, a Fidesz kampányzáró rendezvényén. Csak hétvégén lett köztudomású, hogy lesz ilyen és mindenkit szeretettel várnak, én pedig kapva kaptam az alkalmon, hogy kiránduljak egy jót a kiváló tavaszi napsütésben, illetve hogy ezzel együtt meglobogtassam a nemzeti zászlót, amit bár apám vett pár éve hirtelen felindulásból, de nálam van, én vagyok az őre. (Igen, talán ezzel is jellemezhetném az elmúlt 8 évnek a legkisebb közösségekre gyakorolt fejlődését: azelőtt nem volt piros-fehér-zöld lobogónk családilag, most már van. Magyarország erősödik.) A Békemenetre úgyis elfelejtettem vinni. Nagy Ervin: Folytassa, miniszterelnök úr!
Van itt már minden – tessék, csak tessék! Lehet választani, mert demokrácia van, minden ellenkező híreszteléssel szemben. A választék pedig oly széles, mint az elhízott falusi tehén feneke és miközben cammog előre, egyre csak cuppog és trágyaszagot áraszt a közepe. A már messziről bűzlő szélkakas Vona-kormány, Simicska Lajos amorális, vagy immorális ötleteivel, ölelkezve a szájszagú belterjes belvárosi ballibant értelmiséggel, az iszlámtól az unióig terjedő terebélyes néppárttal. Vagy itt áll előttünk a hipszter háttérrel megtámogatott, derűs tavaszi időt jósló Szél-kormányzat lehetősége, Gyurcsány Ferenc „mifánterem” szakértői kormányával kiegészítve, és végül, de utolsósorban a popegyütteseket megszégyenítő elnevezésű formáció, a „Karácsonygeri és a szocik bandája”, akik a nagy semmi végtelen sötét árnyékban már szorgosan dolgoznak vagy veszekednek éppen. Lehet kihagytunk valakit vagy valamit ebből a színes-szagos ellenzéki táborból, de mielőtt bezár a bazár, érdemes még szemezgetni, kicsit a jövőnkre gondolni és a kormányzati eredményekre is egy pillantást vetni. Mert a valódi választás a kiszámíthatatlan káosz és a biztonságos holnap között húzódik. Ez a tét. (PolgárPortál-publicisztika) Polgári Szilvia: De miért épp Tállai?
Mielőtt megválaszolnám a címben feltett kérdést, rendhagyó módon egy rövid, személyes történetet mesélek el. Huszonnyolc éve nem élek Mezőkövesden, de ott születtem, ott jártam óvodába, általános iskolába, és ott is érettségiztem. Az elmúlt majd’ három évtized során azonban megfordultam az ország és a világ számos pontján, itt-ott hosszabban is elidőztem, majd tizenévvel ezelőtt végleg letelepedtem egy főváros melletti kisvárosban – akkor még falu volt. Tetszett itt akkor, tetszik most is, megszerettem, ám igencsak tanulságos e kistelepülés sorsa. Ambrus Csaba: Egy kis segítség a bizonytalanoknak
Nos, akkor kire is szavazzak? Mármint az oroszbarát, bevándorló-ellenes Fideszen kívül. Oké, az már tutira biztos, hogy én az ellenzéket támogatom. Ha jobban belegondolok, mindig is az Ellenálláshoz tartoztam. Mint anno Sara Connor. Tudom, tudom, elvileg volt rá újabb négy évem, hogy eldöntsem, ki legyen a befutó, de könyörgöm, tehetek én arról, hogy ezek kétnaponta az ellenkezőjét vallják mindannak, amit előtte meghirdettek? Varga Mihály: Őszintén kell beszélni az emberekkel!
Ellenfeleim azzal szoktak vádolni, hogy ezeknek programjuk sincsen, csak bizalmat kérnek, hogy folytathassák a kormányzást. Nos, ez nem egészen így van. Magyarországon ugyanis ma nincs olyan választókörzet, ha úgy tetszik, járás, ahol ne lehetne sorolni az eredményeket. Nem marad ki senki a fejlődésből, az előrelépésből, de ehhez természetesen arra is szükség van, hogy a helyiek meg tudják fogalmazni, mire van igényük. Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ne Budapesten kelljen kitalálni, mire van szükségük a vidékieknek! Minden településnek megadatott az, hogy elinduljon a fejlődés útján, s rájuk is igaz az, ami az egyénekre – legyen munkahely, legyen lehetőség némi előrelépésre, legyen egy kis tartalék! – mondta Varga Mihály március 28-án, a mezőkövesdi Közösségi Házban. A nemzetgazdasági miniszter előadásában azonban nem csak a magyar gazdaságról beszélt, hanem sorskérdésekről, tradícióról és a választás tétjéről is. Apáti Bence: Húsvétkor is hülyének néznek minket a gőgös belvárosi sajtósok
Húsvét van, bő egy hét a választásokig, egyik szemünk az ünnepre, a másik pedig már április 8-ra tekint. Ha megnézzük, hogy milyen üzenetekkel bombáznak minket, választókat, az ünnepek alatt is a haladó hírportálok, és az ellenzékkel szimpatizáló celebek, véleményvezérek, akkor azt találjuk, hogy a 444 szerkesztőségében, a Comedy Centrál, és az RTL Klub épületben dolgozó embereknek nincs túl jó véleményük a magyar emberekről. Úgy sugárzik belőlük a tiszteletlenség, a lenézés és a gőg, no meg dől a hazugság és a szenny, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Húsvétkor is… (PolgárPortál-publcisztika)