Hoppál Hunor: A FemIndex mélységei
Az Index, a 444, a HVG és megszámlálhatatlan “független-objektív” társuk számos esetben derültségre adnak okot: képtelen vádjaik, égbekiáltó csúsztatásaik, a racionalitást semmibe vevő állításaik és gyakori önellentmondásaik mind-mind nevetségesek – úgy cselekszünk jól, ha ezeken csak hahotázunk. De van egy pont, ahol már nincs min nevetni. Amikor sokkhatásként éri a szennyömlés, az embernek kinyílik a bicska a zsebében, s ilyen esetben akarva-akaratlanul feldühíti magát. Ez történt velem az Index húsvéthétfőn közölt, a Mária Magdolna című filmről szóló kritikája láttán.
A cikk címével már a firkálmány legeleje nagyot szól: „Itt volt az ideje egy feminista Jézus-filmnek”. Mi sem természetesebb. Hiszen mi is az, amire igazán szükségünk van? Boldogulás az életben? Esetleg jó munkahely? Hit? Család? Barátok? Biztonság? A lófittyfirittyes zöldfenét! Egy feminista Jézus-film! Hiánypótló, és már épp ideje volt, hiszen a Zindex is megírta.
Megfogható ebben az egészben az Index értéknélkülisége. A hiperprogresszív, öncélú liberalizmus értékvesztett mivoltának kor- és kórképe ez. Ezen a portálon két éve szemrebbenés nélkül képesek voltak leírni, hogy tökéletesen érthető, ha a gaz Orbán miatt valaki nem drukkol a magyar válogatottnak az Európa-bajnokságon. Mert nekik semmit nem mond az a szó, hogy „haza”, nem tudják, milyen együtt átélni azt a katarzist, ami a sikeres meccsek során gyönyörködtette a téren a közvetítést néző kislányt, egyetemistát, nagypapát. Jól tudták, hogy az EB-szereplés messze nem a miniszterelnökről szólt, mégis zsigeri gyűlöletből odacitálták, és levezették azt a nem túl logikus, ám annál aljasabb végkicsengésű gondolatmenetet, hogy mivel a Zorbán, meg a stadionok, meg minden, ezért nem kell szurkolni a fociválogatottnak. Ezek ők. Halvány fogalmuk sincs arról, milyen volt az az eufória, amit átéltünk azokban a napokban. Mivel értékítéletük nincs és sosem volt, fogalomrendszerükre hagyatkoznak. De hát sajnos az is korlátos: ők a „feminista” szónál álltak meg, így igyekeznek arra minél több nyalánkságot felhúzni.
A Mária Magdolna c. filmről írt kritika szerzője ujjong, hogy a korábbi csúnya, rossz, gonosz ábrázolást, nevezetesen, hogy a címszereplő prostituált volt egykoron, levedlette az alkotás. Egekig magasztalják a film hamis narratíváját, miszerint Mária csak egy helyét kereső lány volt, akit Jézus megszabadított a démonaitól. Körberajongják az olyan képtelenségeket, mint hogy Jézus Mária Magdolna hatására kezd el szólni a nőkhöz, valamint hogy szinte ő az egyetlen a tanítványok közül, aki érti Krisztust. A szokásos kör tehát letudva, az Index még húsvétkor is kipipálhatja a to-do list-en a feminizmus bálványozását.
Ám a legfelháborítóbb rész csak az iromány legaljára görgetve találtatik meg, ahol várva vár mit sem sejtő konzervatív áldozatára szivárványban forgó szemekkel. Helyileg rendben is van az elrendezés: a legalján a legalja.
De mit is takar az ominózus utolsó bekezdés? Innentől csak erős idegzetűeknek, liberálhibbantakon kellőképp megedződötteknek ajánlom jó szívvel a továbbolvasást.
„Mégis jó, hogy ez a film elkészült. Nem ér fel Scorsese zseniális látomásához, a Krisztus utolsó megkísértéséhez, de nem is teljes félreértés, mint Mel Gibson vérben tocsogó horrorja, a Passió volt. És különben is: éppen itt volt az ideje egy feminista Jézus-filmnek is.”
Ugye érti ezt, kedves Olvasó? Majd a kozmopolita, értéknélküli, a kereszténységet és a keresztény értékeket hírből sem ismerő újságírók megmondják nekünk, hogy mi jó, és mi nem. Mel Gibson átütő sikert elért, grandiózus Passiója, amiről Szent II. János Pál pápa is elismerően nyilatkozott, s ami megjelenése óta igazodási pont, Krisztus szenvedéstörténete ábrázolásának leghűbb darabja, egy teljes félreértés. A keresztények kiröhögésére, kifigurázására, gátlástalan becsmérlésére bármikor vevő Index most a jó népnevelő szerepét felvéve kioktat, hogy milyen művészeti alkotás mérvadó Jézus Krisztussal kapcsolatban. Ezzel újfent sikerült bebizonyítaniuk: a haladó médiatermékeknek mindannyiszor sikerül mélyebbre kerülni, csak akarniuk kell. Náluk nincs szint – és ezáltal mindig van lejjebb.
Ez a liberális hegemónia az, amit egyszer s mindenkorra meg kell törnünk! Néhány nap múlva itt a lehetőség: már csak ezért is ott kell lenni a szavazóurnáknál most vasárnap! Amikor a vérszomjas ateisták keresztény témákkal kapcsolatban oktalankodnak, az éppúgy áttetsző, mint a megrögzött migrációpártiak ideiglenes, de annál ócskább bevándorlásellenes álcája. Ne hagyjuk hülyére venni magunkat! Nem hagyhatjuk, hogy a teljesen más világban élő haladó értelmiség mondja meg, mit gondoljunk a saját dolgainkról! Épp ezért kell felelős döntést hoznunk e hét utolsó napján! Higgadtan, de határozottan; nem kirívóan, de emelt fővel. És ha sikerrel járunk, elkezdhetünk építeni egy olyan Magyarországot, ahol majd kikopik a diskurzusból a szenny olcsó értékesítésére irányuló törekvések mindegyike – kivétel nélkül.
(Vezető kép: Mária Magdolna - Universal Pictures)
Szerző:
