Aki meg akarja tapasztalni, milyen gazdag a magyar agrárium, és hogy a XXI. század sokszínűségében milyen egyedi és különböző tud maradni, az látogasson ki az OMÉK-ra – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter portálunknak hangsúlyozta: “azon túl, hogy tükröt tartunk a gazdák elé, hol tart ma a magyar mezőgazdaság, utakat, irányokat is kell mutatnunk, hogy lépést tarthassanak az éghajlati változások kihívásaival”. A tárcavezető kiemelte: az OMÉK magában hordozza annak lehetőségét, hogy az egész régió legmeghatározóbb mezőgazdasági kiállításává és vásárává nője ki magát. Ugyanakkor elmondta: jól jelzi magának az agráriumnak a jelentőségét a gazdaságban, hogy ahhoz köthető 2019-ben a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének mintegy 54 százaléka.
Immáron 79. alkalommal nyitotta meg kapuit a magyar mezőgazdaság legrangosabb seregszemléje, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásár (OMÉK) csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A szeptember 29-éig tartó rendezvény egész hétvégén 40 ezer négyzetméteren, 680 kiállítóval várja a szakmai érdeklődőket és a nagyközönséget egyaránt. Az idén az OMÉK fókuszában a magyar élelmiszeripar áll, emellett többek között készülnek szakmai programokkal, állat-, valamint mezőgazdasági gépbemutatóval, látványkonyhákkal, kóstoltatásokkal, a gyerekek számára élménygazdasággal és könnyűzenei koncertekkel is. Az OMÉK idei díszvendége a Marokkói Királyság, afrikai viszonylatban Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az élelmiszeripar, az agrárium és a vízgazdálkodás területén. Az esemény alkalmával Nagy István agrárminisztert kérdeztük a kiállításról, a magyar agrárium helyzetéről és kilátásairól.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A magyar különlegességek sikerre vannak ítélve
Mint Nagy István portálunknak elmondta: aki kilátogat az OMÉK-ra, és megtapasztalhatja azt a hangulatot, amely a Délvidék, Kárpátalja, Erdély és Felvidék gasztronómiai különlegességeit, egyedi termékeit bemutató kárpát-medencei standon érzékelhető, az nem tud majd száraz szemmel végigmenni a pavilonok között, és nem feltétlenül az erőspaprika-termékek miatt. Az agrárminiszter portálunk kérdésére ugyanakkor arról is beszélt, hogy ha az OMÉK-en bemutatott hazai és a határon túl készült termékeket piacra tudják juttatni, az óriási sikert hozhat, hiszen olyan egyedi különlegességekről van szó, amelyek sikerre vannak ítélve. Mint hozzátette: a húskészítmények, tejtermékek, méz-, és pálinkakülönlegességek, a borok sokszínűségéből is látszik, hogy minden termelési ágban páratlan egyediséget képvisel a magyar gasztrokultúra, tájegységi, vagy akár a falvak szintjére is lebontva. Nagy István úgy fogalmazott: olyan rejtett kincseink vannak, amelyeket érdemes megismerni.
Az agrárminiszter kiemelte: az OMÉK magában hordozza annak lehetőségét, hogy az egész régió legmeghatározóbb mezőgazdasági kiállításává és vásárává nője ki magát, de már most is nemzetközi jellegű. Amellett, hogy összefogja a Kárpát-medencét, idén jelen vannak a Maghreb-országok is, köztük Marokkó, mint díszvendég, illetve a jelentősebb nyugat-európai cégek is. Mint Nagy István kiemelte, a rendezvény alkalmat szolgáltat arra, hogy találkozhasson és megismerhesse egymást a termelő, a feldolgozó és a kereskedő, amelynek révén végül új, versenyképesebb termékek kerülhetnek a piacra.
Irányokat is kell mutatni
Nagy István portálunknak arról is beszélt: az OMÉK-nak jelentős feladata van abban, hogy mindazon globális kihívásokra, amelyeket a változó éghajlat okoz, megoldásokat kínáljon a gazdák számára.
Azon túl, hogy tükröt tartunk a gazdák elé, hol tart ma a magyar mezőgazdaság, utakat, irányokat is kell mutatnunk, hogy merre van kiút, merre halad a jövő. A gazdák figyelik, keresik az innovatív ötleteket, de mégiscsak könnyebb, ha ezt Budapesten tehetik meg
– fogalmazott, hozzátéve, hogy éppen ezért is volt fontos célja a rendezvénynek, hogy a legújabb technológiákat mutassa be a világ minden tájáról. Nagy István kiemelte: a magyar agrárium korszakváltás küszöbén áll. Ezt jelzik a fejlődést, növekedést igazoló mutatók is, hiszen a mezőgazdaság teljesítménye 2018-ben elérte a 2,7 milliárd forintot, ráadásul 2010-től számolva 33 százalékos emelkedést könyvelhet el, amely a legjobb eredmény az Európai Unióban. Az agrárminiszter hozzátette: a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, meghaladva a 17 százalékos bővülést, emellett nőtt a termelési hatékonyság is. Az agrárminiszter kiemelte: jól jellemzi az agrárium helyét a gazdaságban, hogy ahhoz köthető 2019-ben a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének mintegy 54 százaléka. Maga a többlet közel 1,7 milliárd euró volt.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Fiatalítani kell a gazdatársadalmat
A tárcavezető az OMÉK kapcsán arról is beszélt, hogy a generációváltás égetően fontos kérdés az agráriumban, hiszen a magyar gazdáknak csak 6,5 százaléka 35 év alatti, 65 százalékuk pedig 50 év fölötti. Úgy vélte, a fiatalokat csak úgy lehet az agráriumba csalogatni, ha a legújabb technológiákat veszi át a magyar agrárium. A mezőgazdaság „arca” a digitalizáció, a robottechnológia megjelenésével megváltozott, ami ezáltal már vonzó lehet a fiatal pályakezdők számára, különösen, ha termékeik egyediséget képviselnek a piacon – vélte az agrárminiszter. Példaként megemlítette: ha például a meggyről beszélünk, az mára nemcsak pálinkát, kompótot vagy szörpöt jelent. A melatonin, vagy az antioxidánsok kivonásával gyógyhatású készítmények, úgynevezett medfoodok állíthatók elő a gyümölcsből.
Magyarország egyedi klímája, talajösszetétele olyan adottság, amit használni kell, ez a kitörési pont a magyar gazdák számára; ebben nyújtanak segítséget az olyan kutatóintézetek, mint például a Debreceni Egyetem
– hangsúlyozta Nagy István. Megismételte:
az OMÉK az agrárium magyarországi ünnepe, ahol bemutathatjuk: büszkék vagyunk hagyományainkra, és egy nemzetként jeleníthetjük meg egyediségünket és sokszínűségünket.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS