Nagyon nagy eredmény, hogy a magán- és az állami szektor összesen 42 millió facsemetét el tudott ültetni idén tavasszal, ami hatezer hektárnyi új erdőt jelent – mondta el portálunknak Nagy István Bugacon, ahol jelképesen lezárták a tavaszi telepítéseket. Az agrárminiszter úgy vélte: a jövőnk függ attól, hogy mennyi erdőt telepítünk. Portálunk érdeklődésére a méhpusztulással kapcsolatban ugyanakkor arról beszélt: a felelősnek tartott, neonikotinoid-tartalmú növényvédő szerek teljes mértékben ki vannak tiltva Magyarországról; az új kormány 2018-től egyetlen engedélyt sem adott ki a használatukra. Kiemelte továbbá, hogy április 30-án tervezik bejelenteni azt a nagyszabású intézkedés-csomagot, amely megoldást nyújthat a méhészek számára. Az agrárminiszter hozzátette: a szakszerű, nyomon követhető, tettenérhető vegyszerhasználat megvalósulása érdekében hamarosan bevezetik az elektronikus permetezési naplót, amelyet nem papír alapon, hanem valós időben, már a permetezéskor ki kell tölteni. Portálunknak Nagy István arról is beszélt: bűncselekmény, ha a vadászok kihasználják, hogy kigyulladt egy nádas vagy egy erdő aljnövényzete, és a tűzgyűrű szélén puskákkal várják a menekülő vadakat; úgy vélte, az ilyen eseteket a Vadászkamarának kellene kivizsgálnia.
A jövőnk függ attól, hogy mennyi erdőt telepítünk – közölte Nagy István agrárminiszter Bugacon szerdán, ahol jelképesen, szürkenyár-csemeték ültetésével zárták le a tavaszi erdősítési szezont. Mint hozzátette: a kormány egyik kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése; idén 6 ezer hektár erdőtelepítésre ad támogatást a szaktárca. Az erdőterületek növeléséhez idén ősszel és a jövő év tavaszán mintaprogramokat is indít az Agrárminisztérium, és előkészítik az országos fásítási programot. A klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra utalva Nagy István kijelentette: a negatív hatások elkerülésére az egyik leghatékonyabb megoldás a fával borított területek növelése, ami különösen fontos az Alföldön.
A tavaszi fásítási program zárásának helyszíne a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által kezelt, bugaci erdőtömb volt. A közel hét hektáros területen több, mint 50 ezer feketefenyőt ültettek, ami a leginkább szárazságtűrő fajta. A sorvégeken a fenyő helyett őshonos szürkenyár-csemeték kerültek a földbe. A KEFAG Zrt. az idei erdősítési idényben ültette el a legtöbb csemetét, mintegy 4 milliót 510 hektáron.
Fotó: Agrárminisztérium
Facsemeték millióiból kelnek életre Magyarország új erdei
Nagy István portálunk érdeklődésére elmondta: az Agrárminisztérium célja az, hogy az erdősült területeket a jelenlegi 22 százalékról (kétmillió hektár) mintegy 27 százalékra emeljék. Hozzátette: ezt az öt százalékos növekedést a támogatási rendszer átalakításával szeretnék elérni, hogy megérje erdőt telepíteni. Az agrárminiszter elmondta: terveik szerint a fásítási program kiterjedhet egyes barnamezős területekre, vagyis az ipar által hátrahagyott telepekre, honvédségi gyakorlóterekre, amelyeken újabb sok ezer hektárnyi erdőség létesülhet. Nagy Isvtán úgy fogalmazott:
nagyon nagy eredmény, hogy a magán- és az állami szektor összesen 42 millió csemetét el tudott ültetni idén tavasszal; ezzel hatezer hektárnyi erdőt telepítettek.
Súlyosan etikátlan, ha a vadász kihasználja, hogy kigyulladt az aljnövényzet
Portálunk rákérdezett arra is, hogy mi a véleménye a minisztériumnak annak a két, kétes körülmények között kigyulladt nádasnak az ügyéről, ahol az egyik esetben videofelvétel is bizonyítja, ahogy vadászok állnak felfegyverkezve a tűz szélén. Állításuk szerint csak az állatok elterelése céljából jelentek meg a helyszínen, míg több helyi kommentelő kétségbevonta ezt.
Megjegyzendő: portálunk időközben megtudta, hogy a Tolna Megyei Kormányhivatal a korábbi sajtóhírekkel ellentétben semmilyen vizsgálatot nem indít a Kapospula és Alsóhetény között történt rendkívül gyanús ügyben. Portálunk természetesen korábban megkereste az Országos Magyar Vadászkamara Tolna Megyei Területi Szervezetét, arról érdeklődve, indul-e vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy történtek-e vadkilövések a tűzeset alkalmával. Válaszukból megtudtuk: azt a területi szervezet nem tudja, hogy az említett időpontban az említett helyen a vadászok milyen célból voltak jelen. Hozzátették: az egyéni beírókönyv- és terítéknyilvántartás, azaz a kilövési napló nem minősül nyilvános adatnak; annak tartalma az adott vadásztársaságra, illetve esetleges hatósági eljárások során a hatáskörrel bíró hatóságokra tartozik, tehát nem tudható, történtek-e kilövések. Hozzátették, hogy mivel nem tudni, miért voltak puskával felszerelkezve a vadászok az említett helyen és konkrétan mit csináltak, a szervezetük nem tudja megindokolni, és nincs is hozzá hatásköre.
Fotó: Agrárminisztérium
Nagy István hitetlenkedve fogadta az általunk említett esetet, majd hangsúlyozta: ha igaz, hogy a vadászok vadászati szándékkal jelentek meg a területen, vagy hogy egyenesen azért gyújtották fel a területet, hogy vadászhassanak, az bűncselekmény. Hangsúlyozta: súlyosan etikátlan, ha valamelyik vadász kihasználja, hogy egy felgyújtott erdőből menekülnek a vadak. Azt mondta: meg kell tudni, hogy ki gyújtotta fel a nádast, és milyen szándékkal. Hozzátette: a Vadászkamarának is feladata lenne, hogy utánajárjon a történteknek. Az agrárminiszter szerint az etikai vétség megállapítása esetén az illető vadászok megérdemelnék, hogy soha többé ne foghassanak puskát.
Április végén jelentik be a méhészeket támogató intézkedéscsomag részleteit
Portálunk végezetül a tavalyi, nagyon súlyos méhpusztulás kapcsán arra is rákérdezett, hogy felkészült-e a minisztérium arra az esetre, ha az egy évig elhúzódó NÉBIH-es vizsgálat lezárulta előtt az idén is pusztulni kezdenek a méhek. Nagy István elmondta: április 30-án tervezik bejelenteni azt a nagyszabású intézkedés-csomagot, amely megoldást nyújthat a méhészek számára. Mint hozzátette: a tapasztalatok szerint a megváltozott környezeti hatások, a mezőgazdasági terhelés mind negatív hatással voltak a méhek életére. Az agrárminiszter szerint emiatt nem kerülhető el egy olyan méhcsalád alapú támogatási, kompenzációs rendszer bevezetése, amely más állatok és az állattartók esetében már rendelkezésre áll. A támogatást már az idén bevezethetik, és a jövőben a mértéke is emelkedhet. Nagy István hangsúlyozta: a mezőgazdaság érdeke is a beporzók szerepének erősítése, életlehetőségeik támogatása, egy méhbarát mezőgazdasági kultúra meghonosítása.
Fotó: Agrárminisztérium
A neonikotinoid Magyarországon is a múlt
Nagy István portálunk kérdésére hangsúlyozta: a méhészek által a méhpusztulásért felelősnek tartott neonikotinoid tartalmú növényvédő szerek teljes mértékben ki vannak tiltva Magyarországról; az új kormány 2018-től egyetlen engedélyt sem adott ki a használatukra.
A neonikotinoid Magyarországon is a múlt
– emelte ki az agrárminiszter, hozzátéve: a szakszerű, nyomon követhető, tettenérhető vegyszerhasználat megvalósulása érdekében bevezetik az elektronikus permetezési naplót, amelyet nem papír alapon, hanem valós időben, már a permetezéskor ki kell tölteni. Nagy István úgy vélte, óriási problémát okoz az illegális vegyszerek mennyisége; az e-permetezési napló lehetővé teszi ezek kiszűrését.
Oly veszélyeztetettségnek vannak kitéve a méhcsaládok, hogy a méhek nemcsak Magyarországon, de szerte a világon a veszélyeztetett állatok közé tartoznak
– mondta a miniszter, aki úgy vélte, a méhészet az egyik legkisebb mezőgazdasági ágazat, mégis olyan, mint az arany karórában a legkisebb kallantyú, amely ha kiesik, az óra használhatatlanná válik. Ilyen a méhek szerepe is – vélte Nagy István, aki hangsúlyozta: a méhek eltűnésével az emberiségnek 10 éve sem maradna hátra. Fontosnak nevezte, hogy a rendszer átalakításával a méhészek is megérezzék azt a felelősséget, amelyet a magyar kormány vállal értük.
Fotó: Agrárminisztérium
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Agrárminisztérium
Facebook
Twitter
YouTube
RSS