Felgyorsulhatnak a büntetőeljárások a bíróságokon a Kúria Biszku-ügyben hozott ítéletének és iránymutatásának köszönhetően – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A tömeggyilkossággal vádolt volt kommunista belügyminiszter ügyében a legfőbb bírói fórum február elején ugyanis kimondta, hogy a – büntetőeljárásokat sokszor évekig elhúzó – hatályon kívül helyező döntés csak végső eszköz lehet a másodfokú bíróságok számára.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Felgyorsíthatja a bírósági eljárásokat a Kúriának a Biszku-ügyben hozott ítélete, amelyben a legfőbb bírói fórum kimondta, hogy a hatályon kívül helyezés csak végső eszköz lehet a másodfokon eljáró bíróságok számára és amennyiben lehetséges, a másodfokú bíróságok saját maguk folytassák le az általuk kifogásolt, vagy hiányolt eljárási cselekményeket – mondta el a PestiSrácok.hu-nak a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Fazekas Géza hozzátette, hogy a bonyolult, sokszereplős, jelentős társadalmi hatással bíró ügyekben egy hatályon kívül helyező végzés miatt sokszor hosszú évekig elhúzódhatnak az eljárások.
Törvénysértő volt a Biszku-ítélet hatályon kívül helyezése is. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Törvénysértő volt a Biszku-ügy visszadobása
Ismert, a tömeggyilkossággal vádolt volt belügyminisztert 2014 tavaszán öt év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, azonban másodfokon a tábla 2015 júniusában megalapozatlanság miatt új elsőfokú eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Biszkut tavaly decemberben újra elítélték, igaz, nevetséges büntetést kapott, de ezzel párhuzamosan a Legfőbb Ügyészség is megtámadta a táblabíróság tavaly júniusi végzését. Fazekas Géza emlékeztetett, hogy a Biszku Béla elleni eljárás kapcsán a legfőbb bírói fórum mindenben egyetértett Polt Péter indítványával és a február 2-ai ítéletében leszögezte, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező döntés. A Kúria ugyanis megállapította, hogy az ítélőtábla az esetleg még hiányzó bizonyítást maga is felvehette volna, illetve azt is, hogy a táblabíróság szükségtelen bizonyítási lépéseket írt elő a megismételt elsőfokú eljárás számára. Az indoklás szerint felesleges volt például a történész és levéltáros szakértők kirendelése. A Kúria kitért arra is, hogy ha megalapozatlan lett volna bizonyos mértékig az elsőfokú döntés, az csupán részleges, másodfokon kiküszöbölhető lehetett. Szükség esetén a tábla maga is kiegészíthette volna a tényállást, hogy azután érdemi döntést hozzon. A bíróság szerint helytelenül kifogásolta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását is, hogy a sortűzperben a korábban született jogerős ítéletre hivatkozott.
Polt Péter kétszer is megtámadta a Prisztás-ügyben hozott másodfokú döntést. Fotó: Szabó Fruzsina Anna/PestiSrácok.hu
Polt öt esetben nyújtott be jogorvoslati indítványt
Fazekas Géza mindezek mellett portálunknak elmondta azt is, hogy Polt Péter egy tavaly júniusban megszületett jogegységi döntés nyomán eddig öt ügyben nyújtott be a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt, és a Szilvásy György volt titokminisztert és az NBH egykori vezetőit érintő kémper kivételével a másik négy ügyben a legfőbb bírói fórum az ügyészségnek adott igazat. Fazekas Géza emlékeztetett, hogy a Kúria egy debreceni adócsalásos eljárásban, a fentebb említett Biszku-ügyben, illetve a tescós rabló és a Prisztás-gyilkosság ügyében a legfőbb ügyész indítványával egyezően megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés.
A legfőbb ügyész közreműködhet az egységes joggyakorlat kialakításában
Utóbbi ügyben Polt Péter kétszer is megtámadta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, mivel abban tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az 1996-os leszámolást egyesíteni kellett volna a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás perével. Itt érdemes megjegyezni, hogy mielőtt az ügyészség ezt a lépést megtette volna, egyedüliként a PestiSrácok.hu írt a Prisztás-gyilkosság ügyében hozott másodfokú döntés aggályairól. Sőt, portálunk pontosan ugyanarra hívta fel a figyelmet, amire a legfőbb ügyész is hivatkozott a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati beadványában. Fazekas Géza hangsúlyozta azt is, hogy a tescós rabló ügyében pedig kifejezetten azért élt jogorvoslattal a legfőbb ügyész, mert álláspontja és már a Kúria szerint is az ügy esetleges részleges megalapozatlanságát a másodfokú bíróságnak kellett volna kiküszöbölnie. A szóvivő kitért arra is, hogy bár a hatályon kívül helyezés miatt kezdeményezett rendkívüli jogorvoslati eljárások a törvénysértés kimondásán túl, más hatással az érintettekre nem lehetnek, ugyanakkor a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész – illetve indítványa nyomán a Kúria – számára is, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában.
Címlapfotó: mho.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS