Pesti Srácok

Négy jelölt indul az Európai Parlament elnöki tisztségéért

Négy jelölt indul az Európai Parlament elnöki tisztségéért

Négy jelölt indul az Európai Parlament elnöki tisztségéért a 2019-2024-es parlamenti ciklus második felére. A pályázók nevét Pedro Silva Pereira, az uniós képviselőtestület egyik alelnöke jelentette be hétfő este, a parlament strasbourgi plenáris ülésének nyitónapján.

A máltai Roberta Metsola, az Európai Néppárt, a svéd Alice Kuhnke, a Zöldek, a lengyel Kosma Zlotowski, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a spanyol Sira Rego, az Európai Baloldal jelöltje kedden reggel tart rövid bemutatkozót, közvetlenül a választás első fordulója előtt. Az eredményt még délelőtt kihirdetik. Amennyiben második fordulóra kerülne sor, annak eredményét 13 órakor, az esetleges harmadik fordulóét késő délután jelentik be a plenáris ülésen. Az elnöki jelöltséghez egy képviselőcsoport vagy legalább 36 képviselő támogatása volt szükséges. A választás titkos szavazással történik. A megválasztáshoz a jelöltnek a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszereznie.

Ha az első szavazás sikertelen, ugyanazok a jelöltek vagy újabb indulók azonos feltételek mellett indulhatnak a második fordulóban is. Szükség esetén változatlan szabályok szerint egy harmadik fordulóra is sor kerülhet. Ha a harmadik forduló is sikertelen, az ebben a fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt között negyedik fordulót tartanak, amelyben egyszerűen a több szavazatot szerző jelölt nyer. Amennyiben holtverseny alakul ki, az idősebb jelöltet hirdetik ki győztesnek. David Sassoli, a testület előző elnöke, a múlt héten hunyt el súlyos betegség következtében. Halála véletlenül egybeesett a testület eleve tervezett tisztújításával. Az EP első alelnöke, Roberta Metsola vette át a jogköröket, és nagy a valószínűsége annak is, hogy néppárti jelöltként ő nyeri meg a keddi elnökválasztást. Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat - két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!