Pesti Srácok

Negyedmilliárdos korrupcióval vádolja Botkát egy vállalkozó

Negyedmilliárdos korrupcióval vádolja Botkát egy vállalkozó

Negyedmilliárd forintot kért egy üzletember állítása szerint Botka László szegedi és Toller László volt pécsi polgármester német befektetőktől azért, hogy hozzásegítsék őket a Szent István-akna megvásárlásához - írja a Magyar Idők. F. Attila egy tegnap közölt interjúban azt mondta: ő személyesen ötvenmilliót adott át 2006-ban a két politikusnak.

Negyedmilliárd forintot kért segítségéért cserébe Botka László, Szeged szocia­lista polgármestere és az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje, valamint Toller László, a 2010-ben elhunyt pécsi városvezető – erősítette meg korábbi kijelentését a Szeged Ma portálnak adott interjújában F. Attila. A férfi a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett ingatlant, a pécsi Szent István-akna tűnt a legígéretesebbnek, amely akkor a gazdasági tárca alá tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt. A Magyar Idők megtudta: a társaság 2001-ben kezdett foglalkozni a terület fejlesztésének gondolatával, még egy tervpályázatot is kiírtak, eredményét az év második felében hirdették ki. Botka, aki 1994 és 1998 között egyszer már tagja volt az Országgyűlésnek, majd 2002-ben ismét mandátumot szerzett, jó ismerőse volt Toller Lászlónak, aki 1994-től 2009-ig volt MSZP-s ország­gyűlési képviselő és 1998 és 2006 között Pécs polgármestere. F. Attila az interjúban azt állította:

Botkáék 2004-ben felajánlották: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. „A következőt ajánlották: a Gazdasági Minisztérium átadja az ingatlanokat a pécsi önkormányzat ingatlan- és vagyonkezelő cégének, a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt.-nek (PVV), majd azt pályáztatás nélkül eladja a befektetőknek.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta F. Attila.

Botka és Toller negyedmilliárdot kért a segítségért cserébe a Magyar Időknek nyilatkozó vállalkozó szerint (fotó: Magyar Idők)

Az említett szerződés, s ez egybevág azzal, amit a férfi állít: a PVV csakugyan 210 millióért adta át 2006-ban az aknát a Peterdy 36 Ingatlanforgamazó Kft.-nek, amelyet F. Attila képviselt. Az ingatlant 2005-ben vette át a város, az adás-vételi szerződést pedig 2006 tavaszán, nem sokkal Toller László autóbalesete előtt kötötték meg. A Peterdy 36 pedig rövidesen továbbadta a területet a beruházás miatt alapított projektcégnek, a Szent István Park Kft.-nek. Arra a kérdésre, hogy miért mentek bele a csúszópénz kifizetésébe, F. Attila elmondta: a németek a földtől nem akartak elesni. Tehát nem volt választásuk:

– mutatott rá F. Attila. A kenőpénzt több részletben fizették ki, F. Attila állítása szerint az egyik alkalommal személyesen intézte az ügyet. Akkor ötvenmillió forintot vitt reklámszatyorban a Parlamenthez közeli, Biarritz nevű étterembe. Visszaemlékezése szerint Botka kimért volt, Toller László viszont viccelődött.

– idézte fel. Arra a felvetésre, hogy miért hallgatott eddig, F. Attila azzal válaszolt: az üzlettel összefüggésben eljárás indult ellene költségvetési csalás kísérlete miatt, védekezését pedig részben arra alapozta, hogy elmondja a teljes igazságot a Szent István-aknáról. Az első híradások után Botka László tagadta, hogy bármi köze lenne a kétes ügylethez.

A teljes cikket itt olvashatják.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.