Negyven ország nem kért a PISA globális kompetenciatesztjéből
Több hír is megjelent a közelmúltban azzal kapcsolatban, hogy idén az OECD a globális kompetenciák mérését helyezte a háromévente lebonyolított PISA-felmérés központjába. „A PISA-vizsgálatsorozatban részt vevő államok többsége, összesen 40 ország úgy döntött, hogy nem vesz részt a globális kompetenciaterület mérésében,mert a globális kompetencia fogalma, illetve a mérésére kialakított eszköz (kérdőívek, kérdések) nem alkalmas teljes mértékben és nagy pontossággal az egyes országok tanulói »teljesítményeinek« objektív összehasonlítására” – mondta a PestiSrácoknak Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese, aki több éve az OECD PISA-irányítótestületének magyar tagja.
A magyar tanulók még ez év tavaszán megírták a tesztet, amely elsősorban három területen méri az alapvető képességeket, kompetenciákat: szövegértés, matematika és természettudomány. A PISA minden ciklusban kiegészül úgynevezett „innovatív”, választható modulokkal is. Ez idén a globális kompetenciaterületnek, azaz a helyi, a globális és az interkulturális jelenségek elemzési képességének vizsgálata volt; ebben nem vett részt Magyarország, ahogy mellette másik 39 ország sem.
Ez a vizsgálati terület ugyanis egy olyan tanulói gondolkodást és a műveleti képességek azon csoportját vizsgálta, amelyek földrajzi, térségi és társadalmi helyzettől, illetve az adott ország kulturális viszonyaitól jelentősen függenek. Más a viszonya egy tanulónak egy társadalmi-gazdasági szempontól is a globális jelenségektől távolabb álló kistelepülésen a globalizáció kérdésköréhez és az abból következő kihívásokhoz, mint egy metropoliszban élőnek. A PISA-vizsgálatban részt vevő államok többsége úgy látta, hogy nem lenne problémamentes e kompetenciák körét összehasonlító jelleggel mérni, és az egyes országok eredményeit egymással összevetni. Aggályos lenne országrangsorokat készíteni az alapján, hogy mondjuk melyik országban a legérzékenyebbek a tanulók a légkörszennyezésre vagy a tengeri fajok számának csökkenésére. A többség ezért nem támogatta, hogy a tanulóik részt vegyenek az ezt vizsgáló modulban. Nem azért, mert ezek nem fontos és izgalmas kérdések, hanem azért, mert ha ebből következtetéseket vonnak le, azok félrevezetők is lehetnek egy adott állam vagy országcsoport tanulóinak a globális kérdésekkel kapcsolatos álláspontjáról
– fejtette ki Brassói Sándor.
Nem igaz, hogy rosszak a magyar tanulók képességei
Évről évre felkapja az ellenzéki sajtó az úgynevezett PISA-felméréseket, hogy rendre megjegyezzék, mennyire siralmasan szerepelnek a magyar tanulók. Idén már az év elején azzal riogattak, hogy még tovább romlanak majd a magyar eredmények, mivel az OECD olyan kérdéskörökre fekteti idén a hangsúlyt, mint a tolerancia, az idegenek, más kultúrák ismerete, elfogadása, illetve olyan globális problémákra, mint például a migráció. Holott más, hasonló nemzetközi teljesítményméréseken kifejezetten jók, az élbolyba vagy a középmezőny elejébe tartoznak a magyar diákok.
A PISA célja annak vizsgálata, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel és képességekkel, amelyek a XXI. században a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A magyar oktatási rendszer és a magyar tantervek a klasszikus tudásfelfogásra és ismeretekre helyezik a hangsúlyt, ez is az oka annak, hogy a másfajta gondolkodásra fókuszáló PISA-teszten gyengébben szerepelnek a diákok.
Nemcsak az OECD vizsgálja a tanulók kompetenciáit. Ott van például az IEA (tudományos társaság a tanulói oktatási teljesítmények mérésére), amely nagy hírű tudományos szervezet. Kutatásaiban egyebek mellett a 4. és a 8. évfolyamot vizsgálja. Ezekben a mérésekben a magyar tanulók kifejezetten jók, jelentősen a nemzetközi átlagteljesítmény felett, az élmezőny közelében szerepelnek
– emlékeztetett Brassói Sándor.
Egyes államok - köztük Szingapúr, Japán vagy Európában például Észtország és Finnország - jelentősen változtattak a tanterven, a tanítási módszertanon, és fókuszba hozták a tanulói együttműködésre épülő kreatív, innovatív, komplex gondolkodást, a projektszemléletet, és ezek mentén az OECD által is mért ismeretek elsajátítását.
Ezek az országok nyilván a PISA-mérésekben is eredményesebbek lesznek, hiszen az iskolában is ezekhez némiképp hasonló feladatokat, gyakorlatokat oldanak meg
– vélekedett Brassói Sándor.
A PISA 2018-as mérését hazánkban március 26. és április 27. között bonyolították le. A mérés eredményeit leghamarabb 2019 decemberében teszi közzé az OECD. Kérdésünkre, hogy milyen eredményre számít, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese azt mondta, nem volna szerencsés előre találgatásokba bocsátkozni. Az biztos, hogy nagyon komplex kérdéseket vizsgáltak az idei feladatsorok.
