A frakcióalakítást szabályozó javaslat-csomagot nyújtott be a Fidesz az Országgyűlésnek, amely megakadályozná, hogy függetlenekkel töltsék fel frakcióikat a parlamenti törpepártok. A javaslat arra reagál, hogy az ellenzék az önkormányzati választások során rendre független jelöltekkel trójaifalovazta be magát önkormányzatokba, így várhatóan ezt a taktikát választják majd a 2022-es országgyűlési választásokon is. Ugyanakkor ez a fajta taktikázás erősen sérti a demokratikus alapelveket és a választás tisztaságát; ezt szeretné kiküszöbölni a kormány.
Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról címet viselő javaslat, amelyet november 12-én nyújtottak be, jövő héten kerül szavazásra a parlamentben. A javaslat értelmében a jövőben három fő változás lesz.
A független „civilek” nem ülhetnek be pártfrakciókba
Az első és talán legfontosabb változás, hogy ezentúl függetlenként mandátumot szerző, vagy pártjából mandátumának lejárta előtt kilépő képviselő nem ülhet át másik frakcióba. A szabályozást a javaslatban azzal magyarázzák, hogy a képviselők akkor láthatják el választóik leghitelesebb képviseletét, ha a képviselő a megbízatását annak a pártnak a színeiben (vagy függetlenként) látja el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerte. Ez tehát a reakció az önkormányzati választásokon tapasztalható álcivil hullámra, akiknek a farvizén több pártkatona is pozíciót kapott. Így tehát 2022-ben nem lesz értelme pártpolitikusok helyett civileket indítani, mivel azok nem tömörülhetnének közös frakcióba, ezzel pedig az esetleges összefogás is megbukik. A javaslat becsukja a kiskapukat is: a független vagy függetlenné váló jelölt a jelenlegi 6 hónapos várakozási idő után sem ülhet át másik frakcióba, így kizárható az ezzel való taktikázás.
Amennyiben a képviselő képviselőcsoportjából kilépett, vagy onnan kizárták, utóbb nem csatlakozhat más képviselőcsoporthoz. E rendelkezés egyaránt vonatkozik a választásokon függetlenként mandátumot szerzett, valamint a választásokon valamely párt jelöltjeként indult, de az ahhoz a párthoz tartozó képviselőcsoport megalakításában részt nem vevő képviselőre
– áll a javaslatban.
Nem lesznek álcivil szervezetek sem
Szintén az önkormányzati választásokhoz kötődik az az ellenzéki csalás, hogy jelöltjeiket csak a választásra létrehozott civilszervezetek mögé bújtatják, amelyek aztán a választások után olyan hirtelen szűnnek meg, ahogy alakultak. A választók pedig az általuk megválasztott „civilek” helyett pártpolitikusokat kaptak az önkormányzatokba. Ezt akadályozná meg az a passzus, amely szerint nem lehetne átnevezni az egyes frakciókat; azoknak azt a nevet kell viselniük, amilyen színekben tagjai indultak.
A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti párt nevével megegyezően nevezhető el. A közös képviselőcsoport elnevezése valamennyi részes párt nevét tartalmazza
– szól a vonatkozó passzus.
A választói akarat megjelenítése érdekében szerepel annak előírása, hogy a képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg
– áll az indokolásban.
Az összefogásnak kötelező lenne összefognia
Legalábbis az új javaslat szerint ha több párt közös listán indul, akkor csak közös frakciót alapíthatnak, amelyek aztán szét sem válhatnak. Vagyis ha a választókat az összefogás szlogenjével akarja megszólítani az ellenzék, akkor kénytelenek lesznek egy esetleges siker (vagy bármilyen eredmény) esetén ígéretükhöz hűen együttműködni. Hogy ez hogy fog működni a gyakorlatban egy olyan színes palettán, ami a Jobbiktól a Momentumig a szivárvány minden színében pompázik, nehéz megmondani, de az ellenzéknek van 3 éve, hogy kijátssza az új szabályozást.
A trükközés mintapéldája: a mérhetetlen Párbeszédnek van frakciója
2017. decemberben az MSZP elnöksége bejelentette: támogatja, hogy Karácsony Gergely legyen a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson. 2018. januárban Molnár Gyula pártelnök bejelentette, hogy közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért; a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezette, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje volt. A pártszövetség a választáson 11,91 százalékot ért el, így a harmadik legtámogatottabb politikai szereplővé vált az országgyűlésben. Ebből a Párbeszédnek három képviselői mandátum jutott: Szabó Tímeának, Tordai Bencének és Karácsony Gergelynek. Utóbbi jelezte, hogy lemond a mandátumáról, amit később Kocsis-Cake Olivio kapott meg. Ezen képviselőkhöz csatlakozott Bősz Anett a Liberálisoktól és Burány Sándor, aki régi motoros az MSZP-ben. Erre a trükkre azért volt szükség, hogy a Párbeszédnek önálló frakciója legyen, amihez minimum öt képviselő szükséges. Csakhogy Bősz utóbb kilépett ebből az összetákolt frakcióból „a liberális értékek képviseletének lehetetlensége” és egy olyan megállapodás be nem tartása miatt, ami szerint a frakciók állami támogatásából jelentős összeg, a sajtó szerint 60 millió forint jutna a Liberálisoknak.
A helyzetet Mellár Tamás mentette meg, aki független képviselőként került a parlamentbe, ugyanis jelezte, hogy átveszi Bősz megüresedett helyét, hogy megmentse a Párbeszéd frakcióját, illetve az ellenzéki együttműködésnek ezt a lehetőségét. Tehát az egyébként mérhetetlen támogatottságú Párbeszédnek van frakciója, de abból ketten nem tartoznak a párthoz, ráadásul az MSZP-s Burány frakcióvezető-helyettesi fizetést is kap.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS