Nem a földbe, hanem pályára állt a magyar gazdaság

Megérkeztek a legfrissebb GDP-adatok, amelyek nominálértékben semmiképpen sem lehengerlőek: a magyar nemzeti össztermék mind az előző negyedévhez, mind a tavalyi harmadik negyedévhez mérten 0,7 százalékot esett. Elemzők szerint ugyan az a legvalószínűbb, hogy év végére így is pozitívba fordul a GDP-mutató, ugyanakkor egyvalami biztosnak tűnik, a háború gazdasági hatásai még mindig nem enyhülnek, az európai gazdaságpolitika pedig a magyar döntéshozókat is lépéskényszerbe hozza.

Éppen időben érkezett a kis-, és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) előtérbe helyező gazdaságpolitikai fordulat, mikor kifulladni látszik a globális ellátási láncokra épülő gazdasági modell. Az Európai Unió gazdaságpolitikailag egyre inkább a 17. századi merkantilizmusban látja a gazdaságpolitikai innovációt, amely a gazdasági semlegességen alapuló, hídországi szerepet betöltő Magyarország számára különösen súlyos következményekkel jár. Miközben a szankciós politikával a külkereskedelmi mérleg uniós szinten felborulni látszik, a lokális termelés, a régiós és belföldi termelésre szakosodott kkv-k előtérbe helyezése átlendítheti a magyar gazdaságot az egész Uniót sújtó stagnációs holtponton.

Azt ugyanis érdemes megjegyezni a magyar GDP-mutató értelmezésekor, hogy egész Európa hatalmas bajban van, érdemi növekedést csupán Spanyolország, Portugália és Litvánia tudott bemutatni, mindenki más recesszióban van, vagy közel a stagnációhoz. Ebből igencsak erősen arra következtethetünk, hogy az Unióban kollektív szinten van probléma a gazdaságpolitikával, márpedig a legnagyobb közös gazdaságpolitikai vállalkozás jelenleg a háború.

Éppen ezért a globális ellátási láncoknak, valamint a más, esetleg harmadik országok gazdaságpolitikai döntéseinek kitett gazdasági modell helyett. Félreértés ne essék, a külföldi működőtőke rendkívül fontos nemcsak a Magyarországhoz hasonló méretű országoknak, de az olyan óriásoknak is, mint Kína, vagy az Egyesült Államok. Ugyanakkor emellett fontos diverzifikációs eszköz lehet a saját, exportképes termelési potenciál kiépítése. A kormány által bejelentett nagyszabású kkv-kat támogató programmal tehát az idei lendületgyűjtési évet követően az elemzők is komoly várakozással tekintenek a magyar gazdaság kibocsátására.

A HVG-nek nyilatkozó szakértőktől kiderült, az Erste egész mostanáig 1,4 százalékos növekedést valószínűsített 2024 egészére, amivel pesszimistának számítottak másokhoz képest, most viszont ez a cél is teljesen elérhetetlenné vált. Az első három negyedévben összességében 0,7 százalékkal volt a 2023. január-szeptemberi fölött a gazdaság (sok 0,7-es szám érkezik most, de ne tévesszük össze, ez épp a kilenchavi adat, ami pozitív, 2023 eleje annyira gyenge volt, hogy éves szinten így is növekedés lesz). A pontos előrejelzését akkor fogja módosítani az Erste, amikor a KSH majd kiadja a mostani adat részleteit, de valahol a 0,5 és 1 százalék közötti sávban lehet. Az ING már a 2025-re vonatkozó előrejelzését is lefelé módosította, 2,9 százalékosra, vagyis a kormány által ígért 3-6 százalékos sávnak még az alja is csak akkor elérhető, ha egy újabb gazdaságélénkítő csomagot indítanak be.

Utóbbi különösen jelentős megjegyzés, illetve számadat, hiszen egyrészt a kkv-k előtérbe tolása a gazdaság strukturális átalakításának tűnik, miközben már a pesszimistább előrejelzések is az Orbán által prognosztizált GDP-adatokat vetítik előre. Ebből pedig az is következik, hogy egy jól meglépett gazdasági szerkezetváltással akár nagy terveket is szőhet a kormányzat– például azt, hogy bruttó 1 millió forint legyen az átlagkereset.

Fotó: MTI