Néhány hete Magyarországot is elérte az a három éve indult ENSZ-kezdeményezés, amely felszámolná a csecsemők utolsó túlélési esélyeként számon tartott krízisinkubátorokat, mert azok sértik a gyermekek szüleik megismeréséhez való jogát. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága (CRC) ugyan nem kötelezheti a tagállamokat az inkubátorok felszámolására, de az érintett országoknak időről időre be kell arról számolniuk, hogy milyen, az ENSZ által javasolt kezdeményezést alkalmaznak, amely kiválthatja az inkubátorokat. Több ország – közöttük Magyarország is jelezte egyet nem értését, a Fidesz-KDNP közleménybeen szólalt fel a kezdeményezés ellen. Megkerestük Herczog Máriát, a CRC magyar tagját, hogy megértsük, miért helyezi az ENSZ az élethez való jog elé a szülők megimseréséhez való jogot. Felkerestük Budavári Zitát, aki az általa életre hívott Bölcső Alapítvánnyal az elmúlt 21 évben több, mint 1200 anyukának segített és beszéltünk egy nővérrel is, aki eddig két csecsemőt talált a krízisinkubátorban. A szakemberek többsége úgy véli: a krízisinkubátorokra szükség van, bármmit mond is az ENSZ, amely szervezet egyébként szemet huny az Amerikában egyre növekvő magzati szervkereskedelem felett.
Elsődleges az élethez való jog
A CRC által hozott ötletek hasznosnak tűnnek ugyan, ám az elképzelés szerint az elsődleges szempont a gyermekek azon joga, hogy felnőve megismerhessék a róluk lemondott szüleiket, ám a Fidesz-KDNP szerint ez egy nagyon káros megközelítés. Szerintük
az ENSZ elképzelés hátrébb sorolja az élethez való jogot annál, ha egy anya úgy dönt, hogy egy krízisinkubátorba helyezi és lemond gyermekéről.
A kormánypártok szerint a krízisinkubátor jó megoldás, hiszen az élet mellett szól. Tény, így elkerülhetőbbek a csecsemőgyilkosságok, vagy az olyan drasztikus cselekedeteket, mint amikor az anyák csak úgy magára hagyják gyermeküket, szélsőséges esetben akár a szemétbe dobják őket. Hollik István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője és Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke éppen ezért közleményben tiltakozott az ENSZ cselekvési terve ellen.
Krízisinkubátor. Fotó: 24.hu
A túlélés bölcsője
De mi is pontosan a krízisinkubátor? A kórházakban kihelyezett inkubátorokba azok az anyák helyezhetik el csecsemőiket, akik nem akarják, vagy nem tudják felnevelni őket és ezért lemondanak róla. Az inkubátor használata garantálja az anonimitást, hiszen távozáskor csengetni kell, majd egy riasztó jelzi a nővéreknek az új baba érkeztét. Ezalatt eltelik annyi idő, hogy az édesanya (vagy aki a gyereket leadta) zavartalanul távozhasson, így kilétére nem derül fény. A babamentő inkubátorok éjjel-nappal igénybe vehetők, fűtött környezetet biztosítanak az elhelyezett gyermeknek. A krízisinkubátorban hagyott gyermekért ráadásul nem terheli jogi felelősség az anyát, míg a szülés utána a kórházban hagyott csecsemők miatt az anya törvényesen büntethető lesz. Inkubátoros babáknál pedig az örökbefogadás is egyszerűbb, hiszen nincs szükség szülői hozzájárulásra sem az adoptáláshoz. Azok az anyák pedig, akik meggondolják magukat még hat hétig felkereshetik a kórházat, hogy visszavegyék inkubátorba adott gyermeküket.
Amerika 42 állama tart fenn krízisinkubátort
Európa szerte több helyen vannak krízisinkubátorok. Németország és Ausztria mellett Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is léteznek az „utolsó esélyként” is emlegetett bölcsők. AZ ENSZ korábban a cseheket és tavaly a lengyeleket is „vegzálta” a gyermekjogiként tálalt kérdésben, ám a lengyel ombudsman a Fidesz-KDNP-hez hasonló álláspontra helyezkedett és közölte:
az élethez való jog felülírja a gyermekek vér szerinti szüleik megismeréséhez fűződő jogát.
A demokrácia oszlopaként számon tartott Amerikában pedig 42 állam tart fent krízisinkubátorokat. Magyarországon először az azóta már megszűnt Schöpf-Mérei Kórházban állítottak fel krízisinkubátort még 1996-ban. Mára minden megyében találunk ilyen inkubátort – jelenleg 32-t országszerte.
A mintegy húsz éve működő programnak összesen 150 csecsemő köszönheti az életét. Évente 4-8 babát bíznak ilyen formában a kórházak gondjára.
A krízisinkubátor ráadásul nem is költséges: fogyasztása megegyezik egy 100 wattos villanykörte fogyasztásával, így pár száz forintnál nem kerül többe.
Krízisinkubátor. Fotó: Népszava
Inkubátorok helyett anonim szülőszoba kell
Megkerestük Herczog Máriát, a CRC tagját és hazai képviselőjét, aki egy korábban a témában vele készült interjúban úgy nyilatkozott:
Nagyon sok baj van az inkubátorral. Az egyik, gyerekjogi szempontból, hogy a gyerek identitása sérül, nem tudja meg, kicsoda. A másik, hogy a vér szerinti szülő nem kap támogatást. Nem arra biztatjuk, hogy jelentkezzen és segítséget kap, hanem arra, hogy a gyereket veszélyeztetve szülje meg, és titokban helyezze el az inkubátorban. Nem ösztönöz rá, hogy a krízisben levő családokat segítsük.
Herczog kérdésünkre elmondta: a krízisinkubátor véleménye szerint súlyosan nő- és gyermekellenes. Véleménye szerint a krízisinkubátor nem garantálja az anonimitást, hiszen a készülék és az épület is be van kamerázva, ráadásul még a fenntartása is drága. Herczog szerint sokkal olcsóbb és hatékonyabb megoldások léteznek,
például az anonim szülőszoba, ám ez plusz munkát adna a mindenkori egészségügyi kormányzatnak, amely ezért nem alkalmazza a jogszerűbb megoldásokat, hanem követik a rossz példát.
Herczog Mária, a CRC tagja. Fotó: Amdala
A fennálló helyzetben Herczog szerint az elsődleges kérdés, amely változást sürget, hogy ne legyenek olyan terhességek, amelyeket a nők nem akarnak, vagy nem tudnak vállalni. Szerinte „gyalázatos a lakosság felvilágosítási szintje”, emellett nincs ingyenes fogamzásgátlás, bár a terhesség megszakítás lehetséges, de csak költségtérítéses formában érhető el, a sterilizáció pedig szigorúan szabályozott. Herczog szerint a krízisinkubátorok léte egyben jogbizonytalanságot is okoz, hiszen bár az otthonszülés tiltott, az inkubátor ezekben az esetekben legitimálja azt. Sok településen nincs elérhető nőgyógyászat és bár országosan négyezer védőnő dolgozik, ők sem tájékoztatják a bajba jutott anyákat. Herczog szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tájékoztatásra is, legyen szó akár az elérhető inkubátorokról, valamint bizalmat kell ébreszteni a várandósokban az ellátórendszer iránt. Kitért rá: szerinte attól nem lesz kevesebb a gyerekgyilkosságok száma, hogy van inkubátor. A hosszú távú megoldás az ENSZ szakembere szerint egy olyan rendszer volna, ahol az anyák megfelelő tájékoztatást kapnak lehetőségeikről, megbíznak az ellátórendszerben, és ha úgy döntenek, hogy lemondanak gyermekükről, akkor azt anonim módon teheti, de úgy, hogy később gyermekük legalább informálisan megismerhesse szüleit.
Szükség van az inkubátorokra
Ezen dolgozik Budavári Zita is, aki 1994-ben alapította meg a Bölcső Alapítványt, amely bajba jutott kismamákon segít. „Sajnos szükség van az inkubátorokra” – mondta el beszélgetésünkkor. Szerinte a krízisinkubátor a legvégső és sok szempontból a legrosszabb megoldás, de segítség olyankor, ha más lehetőség már nem maradt.
Budavári Zita Fotó: Hetek
Nincs jó döntés egy olyan helyzetben, ahol a szülőnek és gyermekének el kell válnia egymástól, éppen ezért mindig a gyerek szempontjából legkevésbé rosszat kell választani és ennek olyannak kell lennie, ami a túlélését segíti.
Budavári szerint ez egy olyan kérdés, amelyről hiba lenne egy íróasztal mögül dönteni. Ha valaki, ő ezt valóban joggal mondhatja, hiszen az elmúlt 20 évben több mint 1250 terhességét titkoló anya jelentkezett az alapítványnál. Ahogy mondta, őt fel lehet hívni nappal és éjszaka, és ha kell, akkor hajnalban ül autóba, hogy sok kilométert utazzon a segítségre szoruló anyák érdekében. Budavári kitért rá: a nem kívánt terhesség esetén a nők sokkal bizalmatlanabbak. Ahogy fogalmazott:
egy nő bármit képes elkövetni azért, hogy legyen gyereke, de azért is, hogy ne legyen.
Ezekben a helyzetekben pedig a legkisebb segítség is akár az utolsó szalmaszálat jelentheti az anyáknak. A szakember szerint hiba lenne a krízisinkubátorok felszámolása éppen most, amikor már minden megyeszékhelyen megtalálhatóak. Hozzátette: egyetlen olyan jogi helyzet létezik, amikor egyedül az inkubátor jelenthet megoldást, ám sokan nem tájékozottak eléggé ebben a kérdésben. A Bölcső Alapítvány működésének eddigi 20 éve alatt született újszülöttek közül négy babának is csak ez jelentett esélyt arra, hogy szerető családban nőhessenek fel…
Ha nincs internetes hozzáférése, ha nem mer felhívni senkit, ha fél a lebukástól és hogy kiderül, hogy állapotos, akkor valóban csak egy inkubátor segíthet.
Inkubátor. Fotó: 24.hu
Aki az anonim szülőszobát javasolja, az nem dolgozott még kórházban
Az inkubátor a gyermek mellett esély a szülőnek is – mondta Ildikó, a Péterfy Sándor utcai Kórház nővére, aki két csecsemőt is talált már krízisinkubátorban, egyiküket ő maga nevezte el.
Fut az ember, hiszen nem tudja, milyen állapotú gyereket hoztak. Ők szerencsére egészségesek voltak, a második, akit találtam mondhatni még kicsit duci is. Felöltöztették, ellátták őket, így találtam rájuk.
Megemelem a kalapom azon anyukák előtt, akik vannak olyan bátrak és lelkiismeretesek, hogy kiderítik, hol van ilyen inkubátor és behozzák a gyermeküket.
Ildikó szerint az inkubátor babáknak sokszor jobb esélyeik vannak, mint egy „normális” csecsemőnek, hiszen a jogi hercehurca nélkül könnyebb őket örökbe fogadni és többnyire jó helyre kerülnek. Miközben munkája során többször találkozott olyan pár hónapos kisbabával, akit a saját szülei bántalmaztak.
Láttam olyan négy hónapost, akinek több csontja volt eltörve, mint amennyi épen maradt.
Herczog véleményével szemben Ildikó elmondta: az inkubátorok nincsenek bekamerázva, és a riasztás is minden esetben úgy van megoldva, hogy elegendő idő teljen el ahhoz, hogy az anya elhagyhassa a kórházat, mire a nővér odaér. Ildik szerint az anonim szülészet sem garantálja több gyermek megmentését, sőt, elrettentőbb lehet azok számára, akik titkolják terhességüket, hiszen így elveszik az anonimitás.
Egy kisvárosban csak ahhoz, hogy eljusson a szülőszobáig, az anyának találkoznia kell a portással, a nővé
rrel, a bábával, a szülészovossal és a szülés után nem mehet majd egyből haza. Egy kisebb településen, de akár egy nagyobb vidéki városban is az ilyesminek hamar híre megy.
Aki ezt a megoldást javasolja, az soha nem dolgozott még ilyen helyen – mondta.
Inkubátor. Fotó: 24.hu
Inkubátor nem, magzati szervkereskedelem igen?
Bár a legtöbb szakember osztja a Fidesz-KDNP véleményét, vagyis hogy az anonim szülés lehetőségének megteremtésén és a krízishelyzetben lévő anyák egyéb módon való megsegítésén nem az inkubátorok megszüntetése segíthet. A CitizenGo éppen ezért külön petíciót is indított azét, hogy az ellenzők aláírásukkal tiltakozhassanak az ENSZ kezdeményezése ellen.
Elgondolkodtató, hogy miközben az ENSZ a gyermekek jogaira hivatkozva világszerte felszámolná a szakemberek szerint is utolsó mentőövként számon tartott krízisinkubátorokat, addig szó nélkül hagyja az Amerikában állami támogatással működő Planned Parenthood néven elkeresztelt szervezetet, amely a
megszületés előtt álló, ám a megfelelő szervi fejlettségi korban lévő gyermekeket abortálja, amennyiben szüleik lemondanak róla, a csecsemők szerveit pedig áruba bocsátják.
Úgy tűnik az ENSZ szemszögéből a magzati szervkereskedelem elfogadható, csak az a jogellenes, ha a gyerekek életben maradnak, igaz, nem ismerik majd meg egykori szüleiket. Elgondolkodtató.
PS
Forrás: Magyar Idők, 24.hu, családháló.net
Fotók: 24.hu, Népszava, Hetek, Sikeradó.hu
Facebook
YouTube
RSS