Mindannyian valakik és valamilyenek szeretnénk lenni, az emberrel egyidős dolog ez. A modern kor azonban oly mértékben kitágította a korábban jellemzően a vallásra, nemzetiségre, tájra, foglalkozásra, vagyoni és társadalmi helyzetre korlátozódó identitások választékát, hogy az emberek nehezen boldogulnak a bőség zavarával. Sokan olyan dolgokból gyártanak identitást, amelyeket egyébként csak úgy rendesen meg lehet csinálni, mielőtt valami mást csinálnánk.
A jurta nem életfilozófia, hanem egy sátor. Nincs persze azzal semmi baj, ha valaki rokonszenvez a történelmi és kulturális örökségünkkel, magam is így vagyok vele. Keresztényként is nagyra becsülöm a kereszténység előtti történelmünket, tárgyi és szellemi alkotásainkat – utóbbi alatt mindenekelőtt magát a 830-as években, Etelközben létrehozott és azóta folytonosan meglévő magyar államiságot. Nomád elődeink azonban földházakban és faházakban laktak az állandó szállásaikon, és a jurta csak a nomád életmódjukhoz tartozó, ügyes, könnyen költöztethető, átmeneti lakás volt a legeltetési időszakban.
Ma világos jelképe a régmúltunknak, kedves tartozéka az ilyen tematikus helyeknek és rendezvényeknek, de a jurta egy használati eszköz, nem hordoz magában életfilozófiát. A civilizációt elhagyva, télen-nyáron jurtában élés viszont – a kevés szükséghelyzeten túl – már valószínűleg hordoz életfilozófiát, csak gyakorlati szempontból semmi értelme, pláne a civilizáció bizonyos javaihoz (pl. áram, internet, mobil) ragaszkodva. Ha pedig az ember valami elől menekül, az egy nemezsátorban, kucsmával a fején is megtalálja őt.
kép forrása: rekautja.blogspot.com
A kutya és a macska nem életfilozófia, hanem állat. A háziállatok évezredek óta az ember hűséges kísérői, mindegyiknek vannak olyan hasznos képességei, amelyek nélkül körülményesebb lenne a háztartás és így a civilizációnk működtetése. A rágcsálók, kártevő kis és nagy állatok, veszélyes emberek távol tartása, az őrzési, segítési és mentési feladataik ugyanúgy fontos elemei az életnek, mint az, hogy (jó esetben) kedveljük is azokat a háziállatainkat, amelyekkel „egyezséget kötöttünk”, és felelősséget vállaltunk értük cserébe mindazért, amit nyújtanak nekünk. Ez azonban még mindig nem életfilozófia, hanem csupán gyakorlati mindennapok. Még abban sincs semmi kivetnivaló, hogy valaki a kutyákat vagy éppen a macskákat kedveli jobban, míg valaki aranyhörcsögöt vagy halakat tart esztétikai vagy bármilyen más szempontból. Ott kezd furcsa lenni mindez, amikor valaki „kutyás” vagy „macskás” lesz, és bálványozni kezdi a háziállatát, kényezteti, mint egy embergyereket, ágyban altatja, magára húzza, hogy uralkodjon felette a szófogadatlan állat. De persze még ez is a négy fal közé tartozó magánügy lenne, ha nem szaratná oda a kutyáját az utcára, a járda melletti fűbe, vagy a kutyafuttató melletti parkba, ahol a gyerekek játszanak.
kép forrása: ruffacademywi.com
A bicikli nem életfilozófia, hanem közlekedési eszköz. Mindjárt le kell persze szögezni, hogy az autó sem az, ám a közkeletű autósok vs. biciklisek ellentétpárban az autósok jellemzően autóval közlekedő emberek, míg a biciklisták gyakran hithű, meggyőződéses biciklisek. Ha ez a legcélszerűbb közlekedési eszköz ahhoz, ahova el akarunk jutni, vagy nem érhető el más eszköz, vagy ha az ember csak egyszerűen szeret tekerni, akkor persze teljesen indokolt biciklizni, ahogy edzésre is kiváló. A kerékpárnak megvannak a kétségtelen előnyei, ahogy például hátrányai is vannak, és ugyanez igaz az autóra és minden más közlekedési eszközre. Kerékpározni változatos terepen jó edzés, sűrűn lakott városi közegben pedig gyors haladást kínál, és sikátoron, járdán, piros lámpán egyaránt át lehet surranni vele, tehát kétségtelenül ügyes eszköz. Eszköz. Amikor viszont az eszközhasználat identitássá kezd válni, ott jó eséllyel valami egyéb hiányt hivatott kitölteni. Amikor identitássá válik a biciklisség, akkor fellép az identitások természetes velejárója, hogy sok mást kizárnak. Más identitásokat és főleg az azokhoz tartozó külsőségeket. Akinek autója és kerékpárja is van, az bármelyikkel mehet, attól függően, hogy melyik a célszerűbb vagy melyikhez van kedve. A „biciklis” viszont nem válogathat, hiszen az identitását nem cserélheti le csak úgy az ember.
kép forrása: bringazas.hu
A biciklizéshez hasonlóan egészséges és népszerű dolog a futás, de az sem életfilozófia. Rengetegen futnak és edzenek úgy, hogy azzal mások nem találkoznak okvetlenül, és ha mégis, akkor sem foglalkoznak vele. Rengetegen futnak a Margitszigeten, közparkok sokaságának futókörein, szabadban, edzőteremben, gépeken, akárhol. Jól teszik, hiszen egészségesebbek lesznek tőle, és joggal büszkék is az erőfeszítésükre, kitartásukra. Ha ilyenkor összefutunk velük, akkor viszont bármilyen jelentőség nélkül, szépen elmegyünk egymás mellett, mindenki a maga dolgára. Vannak azonban, akik nemcsak rendszeresen vagy kevésbé rendszeresen eljárnak futni, hanem ők „futók”, az az identitásuk, hogy futnak. Erről mindenképpen értesülnie kell mindenkinek, amihez rendszerint a tematikus Facebook-posztok sem elegendőek, hanem élőszóban is közölni kell direkt módon vagy ráutalással, lehetőleg még a beszélgetés eleje felé. Természetesen ez sem világrengető probléma, ahogy az sem, ha valaki kerékpáros identitású; a gond az, ha erre ők is rájönnek, hogy a világ nem szédül meg az ő identitásuktól. Ilyenkor aztán igyekeznek a lehető legtöbb embert bevonni a saját világukba, ha tetszik, ha nem. Amikor fél városokat, néha fél vármegyéket záratnak le órákra, mert valakik futnak vagy bicikliznek, akkor már nehéz jelentőség nélkül elmenni egymás mellett, mindenki a maga dolgára. Természetesen sporteseményeknél, amikor a világ, vagy Európa vagy akár csak az ország legjobbjai futnak, bicikliznek a szabadban, és a kedvükért zárják le az ő haladási sebességüket tükröző, viszonylag rövid időre a közterületeket, az belefér. Ám ha azért zárnak el utcákat, településeket, mindennapos járművekkel mindennapos módon közlekedő embereket órákra a rendes összeköttetéstől, hogy hobbiból ott, a forró aszfalton grasszáló civilek mondhassák minden érintettnek: „Nézd, ÉN futok/biciklizek itt!”, az már nem biztos, hogy megfelelő identitásközlés.
kép forrása: autonavigator.hu
Ha már szó volt a biciklistákról, mindenképpen ide kívánkozik a másik gyakori identitás, a motoros. Motorbiciklizni nagy élmény, sokkal közvetlenebbül érzékelhető a táj, mint autóból, ami tényleg ad egy plusz szabadságérzetet. Itt is megvan azonban az a pont, ahol a motoros közlekedés rendszeres és teljesen helyénvaló élvezete átlép abba a szakaszba, hogy az illető már „motoros” identitással helyezkedik el a világban, onnan szemléli azt, erről az alapról alakítja ki életfilozófiáját. Az identitásközlő módon kicicomázott járművek, a bőrök, a rojtok persze ártalmatlan külsőségek, amelyek valakinek az életet jelentik, valakinek tetszenek, valakinek nem. A motorostalálkozókhoz tartozó, csillogó-villogó motoros felvonulások és persze a hangosan durrogó kipufogók ugyanakkor közeli rokonai a nyilvános amatőr kerékpáros és futóversenyeknek, hiszen ott jól észrevenni ÉN-t, amint éppen motorozik. De ezt legalább a nézelődő gyerekek élvezni szokták, illetve irigykedhetnek rá azok, akik szintén szeretnének motorozni, de nincs rá pénzük.
kép forrása: csodalatosmagyarorszag.hu
A szelektív hulladékgyűjtés és a fölösleges műanyagok kerülése fontos dolog, de csak a környezetünk óvása, nem életfilozófia. Ha valami hulladékká vagy szemétté válik, sajnos komoly kockázata van, hogy kikerül a természetbe, ahol semmi keresnivalójuk a ki tudja, hány ezer év alatt lebomló mesterséges anyagoknak – ezt minden józan értékítéletű, a valósággal és a természettel valamilyen szinten érintkező ember belátja. Minden józan ember a saját elemi érdekeként tekint arra, hogy nem dobálja szét a nagyvilágba a flakonjait meg a késztermékek csomagolófóliáit a zsebéből, nem borítja ki az árokhátra a sittjét, nem önti bele a vizekbe és nem ássa el a talajba a mérgező mocskait, nem dózerolja be a föld alá az ipari szemetét. Lehet, hogy rövidtávon olcsóbb így, hosszútávon viszont biztosan drágább, és ezt a normális emberek tudják is. A szeméthelyzet kezelésére és az újrahasznosítás fellendítésére kitalált szelektív hulladékgyűjtés azonban mindössze annyi, hogy külön tárolóba gyűjtjük otthon, és aztán külön kukába dobjuk be. Nincs ebben semmi rendkívüli erőfeszítés, hősiesség, sokan mégis elképesztő öntudatossággal végzik ezt a teljesen hétköznapi cselekvést, a nyilvánossággal is mindenképpen tudatva, hogy ők annyira Jó Emberek, amiért így csinálják. Identitást építenek erre, meg arra, hogy ugyanúgy többször használatos vászon- és egyéb szatyrokkal járnak vásárolni, ahogy nagyanyáink tették a mindent elborító nejlonok előtti időkben.
kép forrása: juratus.elte.hu
Válassz valódi identitást, a feladatokat és kedvteléseket pedig végezd el úgy, mintha csak feladatok és kedvtelések lennének!
Maxval bircaman közíró
2023-05-27 at 14:33
Mondjuk még annyi, hogy a fideszesség se életfilozófia. Ahogy dékásság, mittomi sem.
bl
2023-05-27 at 07:22
Orientál
2023-05-26 at 19:35
A görögdinnye egy szép hasonlata volt Franz Josef Straussnak, mert nemcsak kívül ZÖLD és belül VÖRÖS, hanem vörös, BARNA magokkal.
dr. Kolompár Genitália
2023-05-27 at 06:47
Nekem semmi bajom a cikk szerzőjével, azonban az állításait tévesnek tartom. Amilyen problémákról ír, annak semmi köze az “életfilozófiához”, sokkal inkább a tömegember bunkóságához. Ráadásul igen rosszul hangzik az egyirányban elkötelezett médium újságírójától az újfajta “életfilozófiának” a bírálata. Ugyanis ha valakik ma új tipusú életfilozófiát gyártanak, azok a médiumok. Jelen esetben a reggeltől-estig politizálás már valóban tömegek életfilozófiájává vált, és ez az igazán beteg dolog, és nem az, hogy sokan jobban szeretik a kutyájukat, mint ahogy a legtöbb embert egyáltalán szeretni lehet..
Ráadásul amik itt “életfilozófiaként” lettek felsorolva, azok a tevékenységek, szokások egytől-egyig a tömegember egymást majmolásából, vagy éppen a tömegből kitűnni vágyásból erednek. A valós életfilozófia egy elképzelés a jelen és a jövő problémáinak a megoldására és a boldog élet kivitelezésére.
A járdán biciklivel száguldozó, és a kutyát a járdára szarató – azt fel nem takarító – ember nem életfilozófia okán viselkedik így, hanem mert egy bunkó.
Naprózsa
2023-05-27 at 02:35
Egyetértek a cikkel. A mai ember főleg az utóbbi években elvesztette az iránymutatást, mondhatni iránytűjét, és valami pótszerrel próbál saját magából istent csinálni, bemutatva, hogy ő mennyivel különb mint a többiek.
Egyik kedvenc bolond fajom a tiszta udvar-rendes ház kényszeres. Ő az, akinél a porta mutatja magasabbrendűségét. A fű is haptákban áll, mert ha magasabb 3 cm-nél, már jön a szombati környékébresztő fűnyírás. Ő az aki gyűlöli a madarakat mert némely példány bogárkeresés közben szétszórja a mulcsot (talajtakaró fakérget) amely pedig a gyomok ellen van terítve, gondosan tervezett kertjében. Az ilyen gyűlöli a lehulló falevelet is, és ha a szomszéd fája átnyúlik fél métert, ezt már személyes sértésnek veszi.
De az ilyen legjobban a szomszédokat gyűlöli mert azok alacsonyrendű lények, koszosak, mocskosak, nem is érthető miért engedik csak úgy összevissza nőni a növényeket…
… és hogy ő milyen fensőbbrendű ezt kimondja és/vagy kimutatja, mert ő tiszta, és hogy mindenki más is láthassa a kontraszt, áthajigálja a szomszédokhoz a műanyagflakonjait, meg átrakja mindenféle szemetét a környékbeli kukák mellé, vagy a közterületre, az árokpartra…
Aztán van a miért álljak a saját kocsifelhajtómra, mikor állhatok a szomszédéra is – típusú környékidomító faj. Ha az egész utca eddig békésen elvolt, mindenki a maga helyére parkolt, az új kihaőnem, általában pénzes afféle középkáder vagy cégecsketulaj gondosan ügyel arra, hogy második vagy üzleti autóit a régi lakók saját telkére behajtását megakadályozóan tárolja. Ez egy remek és akár több évre is szórakozást biztosító módszer jelezve a ti csak senki pondrók vagytok, én vagyok a környék ura típusú dominancia cicaharcnak. Az efféle, valójában rejtett kisebbrendűségű aztán hamar leteszteli ki az akit másban is uralhat és ki az akivel viszont jót csatázhat. Nagy tanulság egy amerikai valóságsorozat hétvége éjjelente aminek a címe: “Óvakodj a szomszédtól!”. Félelmetes hogyan jutnak el ilyen dominánsok a szomszédfroclizásból a konkrét tömeggyilkosságokig…
moliere
2023-05-27 at 00:52
PG
Szeirntem nem ez a lényeg, de lehet, hogy a cikk tényleg nem arra utalt, amire én gondolok, hogy “semmit sem szabad túlzásba vinni”.
Az én gondom például a biciklistákkal, az az, hogy FELSŐBBRENDŰNEK gondolják/érzik magukat, és ezt bizony nem autósként, hanem gyalogosként, a JÁRDÁN éreztetik veled. Nagyon el vannak tévelyedve, és ebben nagyon nagy szerepet játszik a politikai “kiemelésük”, főként a haragoszöld kortárs nyugati nagyvárost majmoló butapesti ballib csőcseléknek köszönhetően. Akik mindig valami más akarnak lenni, bécsiek, párizsiak, majd moszkvaiak, most újabban valami london-szemfrensziszkó-prága hibrid az álmuk. Egy lugasban akarnak lakni, de a ház aljában legyen egyrészt olasz kávézó, francia pék, mélygarázs elektromos töltővel, és persze menjen fel a lugasig a spar és a kifli.hu, és lehessen kötetlen munkaidőben home office-ban hebrencskedni a neten egymillió nettóért. De persze irány a Káli-medence, vagy egy falusi fesztivál, ha végül mégis “kiégnek”. Valójában már a heterók is bőven buzik itt, a fővárosban. Itt is megvan a kétharmad, csak nem a normalitásnak.
moliere
2023-05-27 at 00:39
Enteriőr
Amit ugye rajtad kívül senki nem is sugall. Viszont sajnos az orbángyűlölet az tényleg meghatározza nagyon sok ember napi ritmusát, bélmozgásait, nézését, járását, még azt is, milyen virágot vesz anyák napjára, ha vesz. Hogy mit gondol Amerikáról, Oroszországról (ez az utóbbi tizenöt évben markánsan megfordult, pedig ő lelkesen és fegyelmezetten huszonöt éve gyűlöli Orbánt 😀 )
Ismerős?
moliere
2023-05-27 at 00:37
Greg
Nekem tetszett, amit a “Tudorok” c. sorozatban az a karakter mondott élete végén, akit Henry Cavill alakított: “Hallottam Franciaországban egy bölcs mondást. Imádjuk az urat, igyuk meg a bort, és hagyjuk, hogy a világ hadd legyen világ.”
moliere
2023-05-27 at 00:33
Sas
Ez egy kényszerhelyzet. Ma nem csinálhatsz arisztokratikus társadalmat, mert akkor te leszel a sátán. Úgy kell megcsinálni, hogy mindenki demokráciát lásson, halljon, érezzen, de persze a többségnek még a közelébe se szabad férkőznie a valós döntéshozáshoz, mert csonthülye hozzá. Érzelmek és félelmek vezérlik, bolti akció szinten tud értelmes döntést hozni, kábé. Igazából még rá sem szabadna látnia a döntéshelyzetekre. A többségnek. Ha ebből indulunk ki, lehet, hogy így is van. A nagy kérdés persze, hogy ki az a bizonyos arisztokrácia, akinek rá kéne látnia, sőt döntést kéne hoznia. Az igazi nagy baj, hogy szerintem ilyen ma nincs is talán. Mindenkit korrumpált és prostituált a nagy modernizmus, a haladás, a történelem legitimációja és a jóemberség elvárása. Innen már csak egy lépés volt, hogy azok, akiknek a világot vezetni kéne, bulvárszereplők lettek. Celebek. A celebek meg vezetők. Valahol valami nagyon igazra érzett rá Jake Gyllenhaal, a színész: “Ma az a baj, hogy a legtöbb színész politizál, míg a legtöbb politikus színészkedik.”
Hol az “elit”? Hol a (nyugati) világ szellemi arisztokráciája? Ha van, milyen hatással van a döntésekre, az életünkre, a véleményünkre, és … miért nincs sehol ez a hatás?
Ezért van minden és mindenki az alatt a bizonyos történeti sík alatt, szerintem.
Theo
2023-05-26 at 23:53
Jó cikk!
Valahogy be kéne juttatni az ELTE bolcseszkarra is 🙂
Enteriőr
2023-05-26 at 22:59
Lehetne folytatni a focival. Az sem életfilozófia, ahogy pl a vadászat sem.
Grenknight
2023-05-26 at 20:24
Te, az megvan, hogy a nagy értelmező kéziszótárt ideje lenne újraszerkeszteni? így, szavakból építkezne. Új magyar enciklopédia! korareformkori neves irodalmi tananyagaink elragadtatással csapnák össze a tenyerüket a Helikonon!
Maxval bircaman közíró
2023-05-26 at 19:58
Gyerekek, egy csomószor szoktam gúnyolódni veletek, de ez alapjában véve egy tök jó írás . Egyet is értek vele. Komolyan mondom. Nem is értem.
Orientál
2023-05-26 at 19:35
bl 2023-05-26 at 18:11 Amit pontosan leírtál ,nekem állandóan ezzel kapcsolatban az LMP jut eszembe , meg hogy mára egyre több ellenzéki párt hazudja magát zöldpártnak és ezeknek semmi közük a természethez.
warriorhun
2023-05-26 at 19:31
Ezek az emberek mindannyian identitásukat vesztett gyalogosok.
Ezért hát akár el is nevezhetjük őket mondjuk transzgyalogosoknak.
Bár a közlekedés módjára építeni az ember identitását eléggé tévútnak tűnik…
Orientál
2023-05-26 at 19:26
Eleve már azt is megfogalmazhatjuk bajnak hogy az emberek egyre inkább elkényelmesednek és ezáltal egyre több mindenben észre sem veszik ahogy rá vannak utalva élelmezésben MÁSRA ,MÁSUKRA ,MOMENTÁN A NAGY KONSZERNCÉGEKRE , erre példa hogy amerikai európai hatalmas cégek ahogy tönkre akarják tenni a magyar mezőgazdászokat tehát a termelőket és tenyésztőket az EU-ban.
bl
2023-05-26 at 19:21
Greg
Ora et labora. Ez a gyógyszere a két legnagyobb betegségünknek: a morgolódásnak és panaszkodásnak valamint a szomorúságnak a depressziónak. Erre van szüksége ennek az országnak. És lehet ezt a Szentlélek üzeni nekünk valami titkos úton.
Greg
2023-05-26 at 18:58
Sas
A kényszeres és öncélú filozofálás is egy identitásbeli eltévelyedés, amiről a cikk szól. A bencések már a hatodik század óta ismerik az ellenszerét: Ora et labora…
Dodo
2023-05-26 at 18:36
Egy kis baj van az egész emberiséggel. Közhely, de akár el is tudja pusztítani magát. A “pofa be” című francia filmben ki is fejtik, hogy bolondok házát meg lehet építeni, de a hülyék házát lehetetlen megépíteni. Felmerül a kérdés: A Föld egy kísérleti laboratórium, ahol 15-20 ezer évenként el kell pusztulnia a társadalom nagyobb részének? Azután újra kezdik a fejlesztést! Pl: Noé bárkája. Azután itt a III. világháború lehetősége, megint újra lehet indítani az életet. Ez bizony idegen a filozófiától, „a bölcsesség szeretetétől”
bl
2023-05-26 at 18:11
Valamikor azt mondta Franz Josef Strauss, hogy zöldek kívül zöldek, belül vörösök. EZ A VÖRÖS az életfilozófiája sok-sok semmirekellőnek, akik még azt se tudják eldönteni, hogy mit, miért, hogy minek van súlya és minek nincs, ezért ebben a bicikli-vega-szójalatte világban élik le életüket, ahol a legszínesebb pont az, amikor valami furcsa szexet művelnek valami/valaki furcsával. Siralmas életek tömkelege, a modernitás zsákutcái ők.
Tudományos libsizmus
2023-05-26 at 18:09
hozzaszolo:
Ez nagyon nagy észrevétel.
K
2023-05-26 at 18:04
A gond az, hogy mindent, a filozófiát és a szavakat is igyekszik a liberális oldal félremagyarázni.
Így a fenti cikkben szereplő dolgok is az ellenkező károkozó vonatkozásában nyilvánul meg a liberális oldalon, mint például a házőrző kutya beengedése az ágyba ami egyben lehet bestiális is.
Sas
2023-05-26 at 17:33
Elemi tény, hogy a Fidesz baloldali párt-elemi mozzanataiban sem jobbos.A komprádor degeneráltakhoz képest jobbos-de filozófiájában-ez, persze , egy tulzás, mert nincs filozófiája, balos párt-a tébolydemokráciát pedig nem kényszerből képviseli-pelenkás koruk óta erre lettek nevelve.Ami-elvileg-megkülönbözteti a baltól, az, annyi, hogy vannak épeszű gazdasági intézkedéseik-minimális szinten-és ez tényleg eltér pl. az apró-féle szellemi sérűlt szinttől-csakhogy pl. az mszp, dk-nem normális jelenségek-történelem, és politika alatti jelenségek.
Sas
2023-05-26 at 17:12
A Fidesz ún.ellenbaloldali jelenség, tehát nem jobboldali, semmi köze az igazi jobboldalisághoz-és ez nem taktikai ügy-bensőleg nincs semmi köze hozzá-a valóban jobboldali, pl.de Maistre.A Fidesz úgy opponálja, végletesen, a baloldalt, illetve amerikát, hogy számos balos, illetve amerikai hülyeséget magába épít-reflexió nélkül.Tehát ellenbaloldali jelenség-ez a Fidesznél nem reálpolitika, hanem ez a tudatszintje ennek társulatnak.
PG
2023-05-26 at 17:11
Jó ez az írás! A mondanivalójának az a lényege, hogy “semmi sem jó, ha túlzásba viszik”. Az egészben az a visszataszító, amikor valaki, vagy valakik rá akarják kényszeríteni a szokásaikat a környezetükre. Például: Milyen lelkes aktivisták a “te szedd mozgalom” aktivistái. Szinte harcolnak azok ellen a szemetelők ellen, akik eldobálják a szemetet. De ha valaki megemlíti, hogy több hulladékgyűjtő edényt kellene kihelyezni és azt rendszeresen üríteni is, akkor már elszáll a lelkesedés. A kerékpárosok és az elektromos rollerezők is életfilozófiának tekintik azt, de mondjuk, ha esik az eső, akkor már elszáll az életfilozófiájuk.
hozzaszolo
2023-05-26 at 16:42
Nem jó a kép.
A szemüvegnek a fejen kell lenni!
Ezeknek mindig ott van!
Tudományos libsizmus
2023-05-26 at 15:46
Az a gender ott a nyitóképen. A tekintete, az arckifejezése mint egy bolsevik agitátoré 1918-ból.
K
2023-05-26 at 15:41
A filozófia tág fogalom , sok minden belefér…:
A filozófia =Eredet [filozófia < ómagyar: filozófia < görög: filoszofia (filozófia, „a bölcsesség szeretete”) < filo (kedvel) + szofia (bölcsesség) < szofosz (bölcs)]
https://www.wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Filoz%C3%B3fia
Tehát a filozófia a bölcsesség szeretete, és a fentebb felsorolt dolgok mind az emberi bölcsesség termékei…:
A Jurta, kutya-macska hasznosítása, bicikli, motorbicikli, futás egészségre való hatása, motorbicikli, és a szelektív szemétgyűjtés.
Természetesen mindez lehet a fordítottja is, hiszen mindenki tudja hogy a sport a futás lehet hasznos is, de káros is.
Vagy a házörző kutya , és az egérfogó macska tartást eredetileg a betörők és az egerek ellen találta ki a "bölcs" ember, de van olyan is amikor valaki a kutyát/macskát gyerek helyett tartja és beengedi az ágyába.
Vagy lehet olyan is amikor a bicikli vagy a motorbicikli halálos balesetet szenved, stb.
Tehát a fentebb felsorolt összes dolog az emberi bölcsesség (filozófia) terméke, és csak rajtunk múlik hogy mennyire lesz hasznos az életünkben.
Sas
2023-05-26 at 15:38
A nyugat már egy történeti sík alatti szint.Ehhez idomul a fideszes parttalan demokrácia, ami a történetiség alatti szint.A parttalan demokrácia nem más , mint a legalacsonyabb sík-ami alulmúlja magát a puszta történetit is.A “barlanglakó” szint.Ez a történeti ember alulmúlása-demokráciának nevezve.