Nem kell sok időt vezető tisztség nélkül eltöltenie Prőhle Gergelynek, akit ősszel menesztettek a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről a Szakács Árpád cikksorozatában föltárt visszásságok miatt. A PestiSrácok.hu értesülése szerint Prőhle lesz a Habsburg Ottó hagyatékát kezelő, állami támogatásból gazdálkodó alapítvány vezetője. (Helyesbítés: cikkünk első verziójában azt írtuk, Prőhle a Habsburg Történeti Intézet vezetője lesz, amiről szó sincs. A tévedésért olvasóinktól és minden érintettől elnézést kérünk.)
Szinte bizonyos, hogy Prőhle Gergely lesz a Habsburg Ottó hagyatékát kezelő alapítvány vezetője – értesült a PestiSrácok.hu kormányzati forrásból. Az információt egyelőre hivatalosan nem erősítette meg a Miniszterelnökség portálunknak.
Kultúrkampf
Mint azt korábban megírtuk, Prőhlét október végével menesztette a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) éléről Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter. Prőhle Gergely pozícióját Szakács Árpád a Magyar Időkben megjelenő, Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozata rendítette meg, annak is a negyedik része, amelyben Szakács föltárta:
A szervezet kulturális programjaiban megdöbbentő aránytalanságokat tapasztalhatunk. Mintha egy balliberális kifizetőműhely lenne az intézmény. Az egymást túllicitáló hangadók, miközben rettegéseikkel megtöltik a magyarországi és a nemzetközi sajtót, addig kényelmesen besétálnak a PIM épületébe jó pénzért fellépni. Ismerjük el, igazán méltatlan lenne korgó gyomorral szidni Magyarországot. (…) Prőhle főigazgató úr műhelyében ugyanis tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók. És Prőhle úr fizeti a számlát, és természetesen nem a saját zsebéből, hanem a magyar adófizetők pénzéből.
A cikkíró a teljesség igénye nélkül fölsorolta, kiket futtat a leginkább a PIM: Závada Pál, Spiró György, Nádas Péter, Dés László, Gerendás Péter, Hegedűs D. Géza, Térey János, Visky András, Krasznahorkai László, Szabó T. Anna, Cselényi László, Peer Krisztián, Tóth Krisztina, Karafiáth Orsolya, Kiss Tibor Noé, Péterfy Gergely, Potozky László, Márton László, Totth Benedek, Csuhai István, Demény Péter, Szántó T. Gábor, Parti Nagy Lajos, Petőcz András, Gyáni Gábor, Dragomán György, Farkasházy Tivadar, Kálmán C. György, Kende Péter, Gömöri György stb. A cikksorozat hatodik részéből az is kiderült, hogy júniusban Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíciónak az országos alelnöke, Vágó István „gyémántfokozatú rettegő” léphetett föl a PIM-ben, aki „irodalmi témákban pallérozta” az érdeklődők tudását.
Tanácsköztársaság-dicsőítés
Már ezek a cikkek is igencsak megingatták Prőhle Gergely pozícióját, ám az utolsó csepp a pohárban – információink szerint – a sorozat kilencedik része volt. A Visszasírja a vörösterrort a ballib értelmiség című írás azt taglalta, hogy a PIM alá tartozó Kassák Múzeum egy olyan tárlatot rendezett márciusban a Tanácsköztársaságról, amelyet „még a Rákosi-éra alatt szocializálódott keményvonalas bolsevikok is méltán megirigyelhettek volna”. A cikk szerint a kiállítást „Böcskei Balázs politológus, az ELTE oktatója nyitotta meg, aki nemcsak méltatta a Tanácsköztársaságot, hanem megfogalmazta azon vágyát, miszerint bízik e nagyszerű kor visszatérésében”. Szakács Árpád azt írta: a tárlatot az összes, állami támogatásból működő kulturális portál népszerűsítette.
Sőt, a PIM is mozgósítva lett a bolsevizmus szép emlékű bemutatására. Proletárdiktatúra az Andrássy úton címmel többször is kerékpáros túrát hirdettek, de június 16-án – nem hiszik el! – családi napot szerveztek a kommün diadalittas napjainak a bemutatására.
Bár a Tanácsköztársaság-dicsőítő tárlatból hatalmas botrány lett, és a kiállítás ellen jeles nemzeti-konzervatív értelmiségiek petícióban tiltakoztak, Prőhle láthatólag a mai napig nem képes szembenézni az általa elkövetett hibákkal. Ezt jelzi, hogy a szélsőségesen balliberális RTL Klubnak adott minapi interjúban azt állította:
Szó sem volt arról, hogy a megjelent katalógus éltette volna a Tanácsköztársaságot.
Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak. Nem tudni, Prőhle miért védi körömszakadtáig a mundér becsületét egy olyan ügyben, amelyet már elvesztett, és amelyben egyértelmű volt a felelőssége, hiszen felelős kiadóként jegyezte a szóban forgó kiadványt…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS