Pesti Srácok

Németh Szilárd: Az új nemzeti katonai stratégia alapján akár több ezer katonát tudunk majd a határra küldeni

Németh Szilárd: Az új nemzeti katonai stratégia alapján akár több ezer katonát tudunk majd a határra küldeni

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program során olyan szerződéseket kell kötni, amelyek egyszerre szolgálják az ország gazdasági és katonai érdekeit - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Kiemelte azt is, hogy idén az új Nemzeti biztonsági stratégiáról és a Nemzeti katonai stratégiáról is dönthet az Országgyűlés, míg ha a helyzet azt kívánja, akkor több ezer katonát tudnak azonnal a határra vezényelni.

Németh Szilárd úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium idei feladatai között meghatározó lesz a honvédelmi életpálya, a toborzás és a katonai képességek visszaszerzése, modernizálása. A honvédségnek 2019-ben rekordköltségvetése van, 513 milliárd forint, ebből 150 milliárd a fejlesztés. Hozzátette: idén és még hosszú ideig a bevándorlás lesz a legnagyobb kihívás. A terrorveszély szempontjából is a migráció jelenti a legfőbb biztonsági kockázatot. Brüsszel és a hazai ellenzék továbbra is bevándorláspárti.

- fogalmazott.

PestiSracok facebook image

A parlamenti államtitkár kitért a magyar hadiipar újjáépítésére is, ezen a téren ugyancsak van előrelépés. Jelezte: tavaly év végén a honvédség egyes alakulatait 10 ezer darab, már magyar fegyvergyárban összeszerelt kézifegyverrel látták el. A kiskunfélegyházi fegyvergyár licenc alapján kezdte meg a honvédség és a rendvédelmi erők számára gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok gyártását, és a fegyverek mellett azok NATO-kompatibilis lőszereit is itthon fogják előállítani.

A határvédelemmel kapcsolatban Németh Szilárd elmondta: jelenleg a technikai és a jogi határzár segítségével távol tudják tartani a bevándorlók tömegeit, de ha a helyzet azt kívánja, akkor több ezer katonát tudnak azonnal a határra vezényelni. Hozzátette: idén két nagyon fontos dokumentum kerül a kormány és az Országgyűlés elé. Az egyik a Nemzeti biztonsági stratégia, a másik pedig a Nemzeti katonai stratégia. Ezeken túl az alaptörvényben is lehet változás a különleges jogrendre vonatkozó passzusokban.

Forrás: MTI, Magyar Nemzet; Fotó: PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.