Nemlétező alapítványon keresztül bérli a zuglói DK a kerületi pártirodát (Videóval)

Mint arról beszámoltunk, súlyos visszaélések gyanúját veti fel a DK pártalapítványának svájci cégen keresztüli ingatlanbérlése, az ügy középpontjában pedig Arató Gergely áll. Most feleségének, Kinisch Andreának műveleti területén, Zuglóban merült fel egy hasonló ügy, amelynek lényege, hogy a helyi DK egy nem is létező alapítványon keresztül bérli irodáját, és csupán a bérleti díj felét köteles kifizetni – illetve jelen helyzetben vélhetően azt sem, köszönhetően annak, hogy Karácsonyék igencsak különleges fizetési konstrukcióval kínálták meg az eltűnt alapítványt és a Gyurcsány-párt helyi szervezetét.

Még Karácsony Gergely zuglói polgármesterségének idején írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében egy Jelky András Alapítvány nevezetű szervezetnek és a DK kerületi alapszervezetének adták bérbe a Thököly út 167. alatti üzlethelyiséget. A szerződést Karácsony Gergely nevében Baracskai Gábor, a Zuglói Zrt. – a kerületi városgazdálkodási cég – vezérigazgatója írta alá, annak rendelkezései szerint pedig 2018. január 1-jétől lépett hatályba. Ezzel csupán egyetlen probléma van: a közhiteles nyilvántartások szerint az alapítvány utolsó beszámolója 2017-re vonatkozik. 2018-tól viszont vagy nem létezett a szervezet, vagy elmulasztott beszámolót közétenni, vagyis törvénytelenül folytatta tevékenységét.

Az alapítvány csupán a helyiség 50 százalékát bérli, a másik felét a cechnek pedig a DK állja. Elvileg. A szerződés ugyanakkor egy igazán különleges fizetési konstrukciót köt ki, amelynek értelmében a Jelky András Alapítványnak számláz az üzlethelyiség tulajdonosa, a zuglói önkormányzat, a két bérlő pedig ezt követően “egymás között 50-50%-os megbontásban elszámol”. Vagyis a DK közvetlenül nem fizet az önkormányzatnak; helyette az alapítványnak fizet be, majd a Jelky fizeti a számlát.

Már önmagában ez a konstrukció is számos kérdést vet fel: miért nem az önkormányzat felé számolnak el a bérlők? Miért az alapítványnak számláz a kerület? Legfőképp pedig: mi történik akkor, ha eltűnik a képletből az alapítvány, amely elszámol az önkormányzat felé? Ebben az esetben ugyanis – elvileg – a teljes tartozás az alapítványt terheli, a kerületi DK pedig akár teljesen ingyen is megúszhatja a bérlést. Ha pedig már az anyagiakról van szó, érdemes szót ejteni a bérleti és használati díjakról is. A szerződés ugyanis itt sem a szokásos metódust követi, amelynek értelmében a bérlők:

• az első két hónapban a havi 76 700 forintos bérleti díjat fizetik – ami meglepően alacsony összeg;
• ezt követően az összeg duplájára emelkedik;
• majd újabb négy hónap elteltével a fizetendő az eredeti bérleti díj négyszeresére emelkedik;
• majd negyedévenként az eredeti bérleti díj kétszeresével, 153 400 forinttal emelkedik a bérleti díj.

Vagyis 2018 óta a bérleti díj a szerződés értelmében már havi 2,5 millió forint környékén járhat, az összegnek azonban semmiféle nyoma sincs, ugyanis az arról elvileg számlát kapó alapítvány már a negyedik gazdasági évben nem adott le beszámolót. Ez az eltűnt pénz az elmúlt négy évben pedig már a húszmillió forintot is meghaladhatta. Hogy a DK egyébként miképpen számolt el a bérleti díjjal, vagy annak legalább a rá jutó részével, arról megkérdeztük a zuglói önkormányzatot is, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Amint érkezik reakció, cikkünket frissítjük.

Fotó: Facebook