Nemzetközi nyomásgyakorlással akadályozza Strasbourg a "börtönbiznisz" felszámolását

Úgy tűnik, ezek a csoportok nemzetközi intézményi támogatást is élveznek, ugyanis a Miniszteri Bizottság, amely az Európa Tanács szintjén jár el deklarálta, hogy szerintük a strasbourgi ítéletek végrehajtása nem zárul le a sérelmi díjak állami kifizetésével. Az EJEB olyan intézkedéseket is elvár az államtól, amelyek megakadályozzák a hasonló jogsértések jövőbeli előfordulását. Véleményük szerint a magyar állam még adós az ítéletek végrehajtásával, így azok háromnegyedét még nem tekintik lezártnak.

Mindezt azután adták ki általános véleményként az ET részéről, hogy 2010 és 2018 között az Európa Tanács ajánlásának megfelelően elvégzett rekonstrukció keretében összesen 1600 fő férőhellyel bővültek a magyar büntetésvégrehajtási intézmények. Mindeközben a 2016-os határidőre a magyar kormány letett az asztalra egy cselekvési tervet, a további intézkedő elszántság egyértelmű jelzésére. Emellett 2018-ban új polgári, közigazgatási és büntetőeljárási törvénykönyvek léptek hatályba, amelyek segítettek még korszerűbb jogi környezetet teremteni a hazai bv-szabályozáshoz.

Mindezek ellenére az ET Miniszteri Bizottság nemrég azt állapította meg Magyarországról, hogy a börtönzsúfoltság csökkentése és a polgári peres eljárások rövidítése terén kevés értékelhető előrelépés született, és véleménye szerint még mindig nem szűntek meg a rendszerszintű problémák. Egyúttal – erős nyomásgyakorló szándékkal – kimondta, hogy küszöbön áll a magyar bírói (jogalkalmazói) véleménynyilvánítással kapcsolatos kérdések megtárgyalása is. Magyarországon pedig eközben arról tartanak szeptember 18-án nyilvános online eseményt külföldről finanszírozott – és jórészt a strasbourgi bírói fórum előtti börtönkártalanítási perekben anyagilag is érintett – szakértők, hogy Magyarország nem akar megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, és a hibák kijavítása helyett a szabályozás rossz irányú változtatására készül. Az esemény vendégeiként ide meghívták Uitz Renátát, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanszékvezető professzorát, Karsai Dániel ügyvédet és Kádár András Kristófot, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét.

Évek óta a jogászok teszik zsebre a kártérítéseket

A Tűzfalcsoport összefoglalójában emlékeztet, a fogvatartottaknak már évekkel ezelőtt jellemzően 5 és 26 ezer euró, vagyis nagyjából 1,5 és 8,5 millió forint közötti összeget hozó kártalanítások mintegy kétharmada az ügyvédeknek, irodáknak jutott. A kártalanítási ügyek miatti helyzet mostanra odáig fajult, hogy súlyos bűncselekményeként elítélt rabok fejenként 6-10 millió forintra perlik a magyar államot, túlzsúfoltsági körülményekre való hivatkozással.

A lap ismertette: a börtönzsúfoltsági kártalanítás jogintézménye – annak eredeti célja szerint – a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatt jár oly módon, hogy alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartott személyeket számára – úgynevezett kompenzációs rendszerként – ellensúlyozza a büntetésvégrehajtási-intézetekben a zsúfolt elhelyezési körülményekből fakadó sérelmeket. A gyakorlati tapasztalatok alapján az intézmény hatékony, jogalkotói szándéknak megfelelő működése érdekében szükségessé vált a szabályozás újragondolása, az új kártalanítási rendszer kidolgozása és ezáltal az iparszerű pereskedés révén megvalósított visszaélések megszüntetése.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer