A Nézőpont Intézet igazgatója vasárnap a Kossuth Rádióban beszélt a vasárnapi választásról és a kampány utolsó fordulójáról. Mráz Ágoston Sámuel szerint az orosz–ukrán háború felülírta a korábbi kampánytémákat, azóta pedig Orbán Viktor miniszterelnök konzekvensen képviseli békepárti politikáját, míg kihívója, Márki-Zay Péter “összevissza beszélt”, és erre hivatkozva választási győzelme esetén meg is tudja változtatni Magyarország háborút elkerülni akaró politikáját.
Mráz Ágoston Sámuel a Vasárnapi újság című műsorban hangsúlyozta, hogy Márki-Zay Péter győzelme esetén mondhatja, ő szólt előre: minden tekintetben nyitott arra, hogy Magyarország valamilyen módon részesévé váljon a háborúnak. Kiemelte:
2006-ban Gyurcsány Ferenc nem szólt előre, hanem átverte a választókat, most nehezen érthetően szól előre Márki-Zay Péter, és ezt meg kell hallani.
Lánczi Tamás politológus aláhúzta: az ellenzék mondhatta volna azt, hogy háború és béke kérdésében egyértelműen a kormány mögött állnak, így ők is és az ország is jobban járt volna, “mint ezzel a háborús propagandával, amibe belekezdtek”.
Ezzel szemben az ellenzék kampánytémává tette a háborút, ráadásul a háború oldalán avatkoztak be
– mondta. Lánczi Tamás szerint ez nem meglepő az elmúlt négy év alapján, hiszen a kormány többször, például a koronavírus-járvány alatt is egyértelműen felajánlotta a baráti kezet, nemzeti összefogást sürgetett, az ellenzék azonban “rövid, párperces hezitálás után” úgy döntött, hogy semmilyen módon nem segíti a kormányt, “hanem minden létező módon opponálja”. Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte: a történelmi valóságnak nem felelnek meg az ellenzék azon állításai, amelyek párhuzamba állítják az orosz–ukrán háborút és az 1956-os magyarországi eseményeket.
Lánczi Tamás elmondta: a DatAdat nevű rejtélyes, Észtországban bejegyzett cég által kiküldött sms-ek jelentik az egyik legnagyobb választási csalást, amelyet a rendszerváltás óta elkövettek. Hangsúlyozta: ennek a cégnek magyar tulajdonosai vannak, a volt kormányfő Bajnai Gordon, az ő volt titokminisztere, Ficsor Ádám és az MSZP korábbi kampányfőnöke, Szigetvári Viktor, a társaság vezetői között pedig olyanok vannak, akik az amerikai baloldal kampányát szervezték az elmúlt egy évtizedben. Lánczi Tamás azt kérdezte: ha ez a cég tisztességesen működik, akkor miért nem Magyarországon végzi a tevékenységét, és hogyan jutott hozzá a választók adataihoz. Kiemelte: a társaság olyan személyes, bizalmas, érzékeny adatokat tárolhatott törvénytelenül, mint a név és telefonszám, amelyekkel “nagyon gonosz módon” vissza lehet élni. Lánczi Tamás szólt arról is: ilyen üzenetek kiküldése több százmillió forintba kerülhet, ezért is probléma, hogy a cég külföldön működik, mert így nem lehet rá alkalmazni a magyar kampányfinanszírozási törvényt. A politológus megjegyezte: sajtóhírek szerint a transzatlanti térségben több százmillió forinttal próbálták segíteni az ellenzéket, “volt itt szó kokainpénzekről és másokról”.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta: különbséget kell tenni, amikor az adott állampolgár a számára szimpatikus pártnak teljesen legálisan hozzájárul az adatai kezeléséhez, majd felhívják őt, míg a DatAdat esetében egy ismeretlen szervezet ismeretlenül szerzett adatokat.
Ki tudja, a mai nap mi fog még történni, milyen üzeneteket kapnak a kiválasztottak?
– kérdezte. A Nézőpont Intézet igazgatója kijelentette: a választás demokratikus szellemével ellentétes, törvénytelen manipulációnak számítanak az ismeretlen helyről, megfoghatatlanul, befolyásoló szándékkal küldött üzeneteket. Hozzátette: az EBESZ választási megfigyelői hétfőn adják ki következő jelentésüket; “az ő hitelességük fog azon múlni, hogy megemlítik-e ezt a DatAdat-ügyet vagy csak a szokásos mantrát mesélik el, amit a nyugati sajtótól kezdve az összes ilyen európai parlamenti dokumentumban meg lehet találni”. Lánczi Tamás emellett elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék tíz éve követeli a levélszavazatok rendszerének kiterjesztését, majd amikor Erdélyben találnak “tizenhárom megpörkölődött levélszavazatot”, akkor az egészet megszüntetnék.
Ez egy inszinuáció, valaki a magyar választási rendszer korruptságának a bizonyítékát akarta legyártani, választási csalást akartak kreálni a határon túli szavazatok érvénytelenítése érdekében
– mondta a politológus. Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: Márki-Zay Péter az egész kampányban azt próbálta hangsúlyozni, mennyire szereti a határon túli magyarokat, majd egy “műbalhé hatására” kijelentette, hogy az általuk leadott 2–300 ezer szavazatot “dobjuk ki a kukába”.
Forrás: MTI; Fotó: Pesti TV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS