A Bonaventura ikerpárnak köszönhetően a legjobb kezekben volt a Szerbia–Magyarország mérkőzés, már ami a játékvezetést illeti. Persze semmilyen bírói segédletre nem volt szükségünk, bár ha Bíró Blanka teljesítményét vesszük alapul, akkor ez a mondat bizony sántíthatna is egy kicsit. Azonban a hazai csapat teljesítménye nemhogy nem sántított, de hatalmasat ugrott a pénteki, a horvátok elleni mérkőzéshez képest, és simán, olykor egy gálamérkőzés hangulatát idézve győztük le a szerb válogatottat, életben tartva ezzel továbbjutási esélyeinket is. Lányaink fantasztikusan és felszabadultan kézilabdáztak, túlszárnyalták a szurkolók és a szakma elvárásait is.
Minden idők “legrumlisabb” női kézilabda Európa-bajnokságán ma délután egy kemény feladat várt a Danyi–Elek páros által vezetett válogatottra, hiszen Szerbia csapata ellen kellett jól muzsikálni. Az ellenfél ráadásul győzelemmel kezdett a hollandok ellen; annak ellenére nyertek hatalmas küzdelemben, hogy a koronavírus jócskán megtépázta a csapatukat. Nekünk nem sikerült győzni a horvátok ellen, így egy váratlan vereséggel kezdtük a kontinensviadalt. A mérkőzés felvezetőjében több szakértő és persze az edzők is gyors játékot, magas tempót és lerohanásokat vártak a magyar válogatottól, összességében egy nehezen kicsikart győzelmet. A Sport TV szakkommentátora, Borsos Attila pedig a mérkőzés előtt elmondta:
Én abban nem bíznék, hogy két nap alatt elfárad egy csapat, még akkor sem, ha vannak hiányzói. A szerb válogatottnak pedig több opciója van a továbbjutásra, úgyhogy ezen a mérkőzésen mindenképp nyernünk kéne!
A mérkőzések a himnuszokkal kezdődtek – ez csak azért megjegyzésre érdemes, mert a szerb válogatott énekénél, bármennyire is szimpatizálok velük, le kellett halkítani a tv-t. Énekesként nyilván nem meglepő, hogy zavarta a fülemet, hál’ Istennek a magyar lányoknál ilyen probléma nem merült fel. Köszönjük nekik.
Andrea Lekic hiánya mindenképp említésre méltó, hiszen a legjobbjukat kellett nélkülözniük a szerbeknek, ami mindenképp előnyt jelentett a számunkra. Az első félidőben fél percet követően, egy eladott labdából a szerbek kezdték góllal a találkozót. Nem kellett sokat várni a magyar egyenlítésre, ráadásul emberelőnybe is kerültünk, és ennek köszönhetően a vezetést is megszereztük, sőt, aztán elkezdtük növelni a gólkülönbséget is. Kovacsics Anikó távoli bombája után már 4–2-re vezetett a magyar csapat a hatodik percben. A következő percekben nem találta a tempót a magyar csapat és a kilencedik percre 5–5 lett az állás. Aztán Schatzl csak beerőszakolta a vezető gólt, de ezek a percek nem mutattak jó játékot. Aztán viszont kaptunk egy hetest, Klujber be is lőtte, ennek köszönhetően a tizedik percben már két góllal vezettek a lányok.
A tizennegyedik percig szépen jöttünk felfelé, Szöllősi-Zácsik kiváló játékának és az egyre erősödő tempónak köszönhetően négygólos vezetésnél időt kértek a szerbek. A félidő közepére érezhető lett, hogy a támadásaink színesek, erősek, de a védekezés sokszor lassan áll fel és sebezhető. Azonban Bíró Blanka úgy zárta a meccs ezen részét, hogy hetest védett és így megmaradt a négygólos vezetést. A huszadik percet követően sem sokat változott a találkozó összképe, bár időnként öt góllal is vezettünk, főleg akkor, ha tempóban megtörtük a szerb védelmet. Mivel Bíró továbbra is hatalmas formában védett, simán tudtuk tartani a gólkülönbséget, uralva ezzel a találkozó ezen szakaszát, és persze ehhez az is kellett, hogy a magyar védelem kezdett magára találni. A huszonharmadik percre hétgólos vezetést értek el a magyar lányok, ami bizakodásra adott okot a tegnap előtti formához képest.
A huszonhetedik percig kellett várni a következő gólra, Lukácsnak köszönhetően már 19–10 volt az állás a magyar válogatott javára, hiszen egymás után kettőt is lőtt. Kijelenthető: az első félidő második felében sokkal jobban játszottunk, így sikerült 20–11-es vezetéssel vonulni az öltözőbe. Bíró Blanka még az időn túli szerb szabaddobást is megfogta, fantasztikus formát mutatott be és az egész mezőnyt tekintve a félidő legjobb játékosa volt.
A kézilabdában már megszokhattuk, hogy a második félidőnek különös jelentősége lehet, minden borulhat, még egy nagy arányú vezetés is, de az első percekben úgy tűnt, minden gond nélkül tudjuk tartani a tempót és a mérkőzést is. A harmincharmadik percre 22–11-re módosult az állás egy hatalmas Zácsik Szandra-gólt követően, Kovacsics pedig nem sokkal rá egy góllal még ezt a különbséget is növelni tudta. A negyvenedik percre pedig már kezdtünk ott tartani, hogy leiskolázzuk a szerbeket. 27–15-ös állásnál mi másról is lehetne beszélni, mint hogy megindult a magyar úthenger.
A negyvenötödik percre pedig már tizennégy góllal mentünk és ezt is Bíró Blankának köszönhettük, aki ezúttal nem védett, hanem gólt lőtt és 31–17-re vezettünk. A hatalmas menetelést követően pedig kezdett gálamérkőzés-hangulatúvá válni a találkozó. Sokkal jobban figyeltek az eladott labdára a magyar hölgyek, és minden mutatóban sokkal jobbak voltunk, mint a szerbek. Az utolsó percekre a teljes junior világbajnok sor került a pályára, így a fiatalokat is élesben lehetett tesztelni.
A mérkőzés utolsó szakaszában már csak a tizenöt gólos különbség megtartására mentünk rá, és a fiatalokkal felálló magyar csapat ezt a hatalmas előnyt hellyel-közzel meg is tudta tartani. Nem volt rossz ötlet rápihenni a folytatásra és játszatni a fiatalokat, ugyanis nem lesz könnyű menet a keddi folytatatás, ahol a holland válogatott lesz majd az ellenfél. A mérkőzés végeredménye 38–26 lett a javunkra; a meccs embere Szöllősi-Zácsik Szandra lett, aki tíz gólt lőtt.
Vezető kép: MTI/EPA/Ritzau/Bo Amstrup
Facebook
Twitter
YouTube
RSS