Novák Katalin menő politikus, nincs csendben, vállalja kereszténységét, nem bújik az egyébként sem hihető semlegesség maszkja mögé, önazonos, oda kell rá figyelni. Menő, mert bátor és mert nő, és mert nőként nem utánozza a férfiakat – ami sajnos kifejezetten ritka a magyar közéletben! Menő, mert nincs benne megfelelési kényszer. Nem utolsósorban ott is fogadják, és ott is beszélhet a hagyományos család védelméről, a béke fontosságáról és a magyar emberek gondolkodásáról, ahová magyar politikus be nem teheti a lábát. A legmenőbb pedig az volt, amikor a magánaudiencián spanyolul beszélgetett a Szentatyával. Mert az angol, a német és a francia mellett a spanyol is megy neki. Éppen fél éve, hogy Novák Katalint, Magyarország első női köztársasági elnökét beiktatták.
Van egy jogi-kulturális felfogás, meg egy hagyomány, ami előírja, hogy milyen egy jó köztársasági elnök. Kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez fontos, de önmagában unalmas! Ettől még nem lesz valaki jó elnök!
Aztán semleges, nem politizál, legfeljebb ünnepi beszédeket tart Újév napján. Utóbbi lényeges (bár sokan éjfél felé már nem sokat értenek belőle!), előbbit viszont sosem hittük el egyik elnöknek sem! Hogy is lehetne semleges egy olyan közéleti ember, aki bizonyította már politikusi erényeit? A kérdés inkább az, hogy a saját világlátása szerint oda akar-e fordulni minden magyar emberhez?
Nem akkor tudom azokat is képviselni, akinek más a hite, ha leveszem a nyakamból a keresztet, hanem ha a szívemhez szorítom és hitemből merítek erőt annak megértéséhez.
A jó elnöknek – mondják még – mindig van egy „ügye”, ami csak és kizárólag az övé, de úgy egyébként csendben van…
Novák Katalin eddig nem volt csendben. Úgy volt keresztény, hogy odafordult a gyámolítandókhoz, úgy volt jobboldali, hogy figyelt a másként gondolkodókhoz, és úgy volt konzervatív, hogy a nemzeti összetartozásért és a hagyományos családok védelméért dolgozott. Kevés idő telt még el, de reméljük, hogy ez így is marad.
Magyarnak lenni döntés is. Az, hogy magyar vagyok, az több annál, mint hogy magyarnak születtünk. Nap mint nap igent kell mondani a magyarságra. Az igen kimondásához bátorság kell.
Köztársasági elnökként eljutott oda is, ahol magyar jobboldali politikust nem szívesen látnak, de úgy általában nem is kíváncsiak ránk, mert tele vannak téves sztereotípiákkal és előítéletekkel.
Magyarországnak, de általában a magyaroknak nagy problémát jelent a meg nem értettség és az, hogy sok helyen még csak nem is kíváncsiak ránk.
Ha ezen tud változtatni a következő években, akkor jó elnök lesz. Mindannyiunk számára.
Az én minősített felelősségem az, hogy elnökként megmutassam, mit jelent nekem szülőföldem Magyarország, mit jelentenek honfitársaim, a magyarok, és mit gondolok a mi közös életünkről és a világban betöltött helyünkről. Ebből a személyes magyar világnézetből következnek majd a cselekedeteim.
Sokak szerint akkor jó a köztársasági elnök, olyan, mint egy jó focibíró – nem szerepet sokat, látszik a pályán, de a szabályok szerint teszi a dolgát. Nem fúj sem az egyik, sem a másik csapat javára. Csak akkor jelez, amikor valami szabálytalanságot lát.
Novák Katalin szerencsére nem focibíró. Reméljük, hogy a jövőben sem fog úgy viselkedni, mint egy remek spori, mert akkor bele fog szürkülni a mezőnybe.
Az lesz a dolgom majd, hogy többen, jobban, szebben éljenek itt, Magyarországon.
A baloldal szerint az a jó köztársasági elnök, aki nem írja alá a törvényeket. Minél többször megteszi ezt, annál jobb. (Áder Jánosnál is számolgatták a ciklus végén…) Szerintük az az értékmérő, hogy mennyiszer küldi vissza a jobboldali többség által meghozott törvényeket a parlamentnek, vagy hányszor kéri az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgáljon felül egy-egy törvényt.
A baloldal szerint a lehetséges világok lehető legjobbikának legjobb köztársasági elnöke Orbán Viktor ellenzéke.
Reméljük, Novák Katalin nem fogja számolgatni, és nem fogja a baloldali értelmiségnek – valamiféle megfelelési kényszert követve – büszkén mutogatni, hogy mennyi jogszabályt nem írt alá.
Megint mások szerint egy köztársasági elnök akkor jó, ha Göncz Árpádnak hívják…
Reméljük, Novák Katalin nem lesz Göncz Árpád!
Valójában „mindenki Árpi bácsija” – hasonlóan Novák Katalinhoz – vállalta a saját világképét, nem volt semleges, képviselt valamit. De tényleg attól lenne jó egy köztársasági elnök, hogy a jobboldali kormány idején gáncsoskodik, meg ellenzéki tüntetéseken felszólalt? Horn Gyuláék alatt meg csendben volt… Ugyan már, ez olcsó ellenzékiség csupán!
Reméljük, Novák Katalin nem fog kormányellenes tüntetéseken beszédeket mondani, ugyanis nem az a dolga és nem ettől lesz hiteles.
Hiteles attól lesz, ha önazonos.
Egy elnök, aki nem letagadja, hanem felvállalja azt, amiben hisz, és mindezt mindannyiunk érdekében teszi, az az elnök szerethető. Az emberek szeretettel fordulnak felé, mert magukat, jobbik énjét látják benne. Novák Katalin elindult azon úton, hogy olyan elnök legyen, akit az emberek szeretnek. Nem az érdekeik vagy a politikai értékeik szerint, hanem azért, mert a saját, szerethető énjüket pillantják meg benne.
Az lesz a dolgom majd, hogy többen, jobban, szebben éljenek itt, Magyarországon.
Végül, ami az egyik legfontosabb ma, hogy a jó elnök mindig a béke követe akar lenni.
Mi megtanultuk, hogy a háború gonosz és sehová sem vezet. Egy háborúban csak áldozatok vannak, és a háború legnagyobb vesztese a családok: édesanyák és édesapák, akik gyermekeiket veszítették el a csatatéren, feleségek, akiktől férjüket ragadják el a harcok, gyermekek, akik a testvéreiket búcsúztatják a háború poklában.
Szóval eredményt hirdetni fél év után még nem lehet, de azt már látjuk, hogy egy menő, bátor nő mire készül. Az irány pedig jó.
Maradjon önazonos, maradjon az, aki – és akkor tényleg azt fogjuk érezni: végre van egy elnökünk!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS