magyarság
Alig ismerik a magyarság egyik legfontosabb ünnepét, pedig fél Budapestet lezárják miatta – The Fair Right (videó)
Magyarország hosszú és gazdag történelme okán számos jelentős eseményről emlékezik meg a magyar nép. Az államalapítás, az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom mind olyan mérföldkövek, amelyek mély nyomot hagytak az ország történelmében és a nemzeti identitásban. Az államalapítás évfordulója alkalmából az ország számos rendezvényt szervez, amelyek célja a történelmi tudatosság és nemzeti büszkeség erősítése. Az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek bátorsága és az 1956-os forradalom mind-mind olyan események, amelyek nemcsak a magyar történelemben, hanem az egész világ számára példát mutatnak a szabadság és a függetlenség iránti vágyban. Van azonban egy ünnep, amiről csak kevesen tudnak, pedig fél Budapestet lezárják miatta.
Az anyatejjel szívta magába a népdalok szeretetét – Emlékezés Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekesre
Kiapadhatatlan népdal- és nótakincsét hazulról hozta magával, amit éppen a legjobban egészített ki középiskolai magyartanárnője ösztökélése. Előbb az 1968-as Ki mit tud?, és az 1970-es Röpülj, páva! versenyek közönségkedvence lett, majd végérvényesen elkötelezte magát a népdaléneklés mellett. A mögöttünk hagyott évtizedek során nem csupán szívet melengető énekhangjával és az eredeti hangzásvilágot megidéző székely népmeséivel, de zenetanárként, valamint lelkiismeretes és tudatos népdal- és népmesegyűjtőként is felbecsülhetetlen értékkel gazdagította a nemzeti kultúrkincset. Budai Ilona Kossuth- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes, a Nemzet Művésze kitüntető cím birtokosa december 15-én hagyott itt bennünket. Portálunk a szerző által 2016-ban, Budai Ilona Kossuth-díja apropóján vele készített és a Magyar Fórumban megjelent nagyinterjú részleteivel rója le kegyeletét a csodálatos művész előtt.
Az ilyen emberek miatt tűnik el Kárpátaljáról a magyarság – The Fair Right (Videó)
A nemzetközi propagandagépezet keleti hadteste Kárpátaljára látogatott, ahol megállapították: A kárpátaljaiak nem kérnek Orbán Viktor politikájából. Erre a fantasztikus következtetésre pedig úgy jutottak, hogy parancsba kapták megkérdeztek egy ruszint, egy magyart, egy idegenszívűt és egy magyargyűlölőt. Egészen mélyre kellett ásni, hogy összehozzák ezt a fantasztikus anyagot, viszont a brit tudósok azóta is keresik a riport célközönségét. Magyarországgal próbálják elhitetni, hogy Kárpátalja nem kér az anyaország támogatásából? A kárpátaljaiakkal szeretnék elhitetni, hogy ők nem is magyarok? Esetleg az ukránoknak szeretnék bebizonyítani, hogy Kárpátalja szabadon gyarmatosítható? Nincs annyi brit tudós, ahány képes lenne megoldani ezt a rejtélyt. Hab a tortán, hogy ezt a riportot egy kárpátaljai portál hasábjain találtuk, ami a HÍRKLIKKRE HIVATKOZIK. Igen. A Hírklikk hamarabb szerzett tudomást a kárpátaljai ügyekről, mint maguk a kárpátaljaiak. Ez bizonyára azért van, mert ott fekete öves oknyomozók dolgoznak, nem pedig azért, mert a Langley-i központ már megint kör-e-mailben küldte szét az aktuális narratívát. Nézzétek meg a teljes videót!
Szili Katalin Pozsonyban: nem lehet feladni az etnikai politizálást
Nem lehet feladni az etnikai politizálást, mert az az önfeladást jelentené - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Pozsonyban, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepített magyarok emlékére tartott megemlékezésen.
Vérlázító gondolatok magukat nagyra tartó baloldaliaktól, akik szégyellik, hogy magyarok, és ennek hangot is adnak
A 444.hu, a Klubrádió, a HVG vagy éppen a Népszava. Csak néhány olyan baloldali médium, amiben a magukat sokra tartó munkatársak hangot adnak annak, hogy milyen ciki magyarnak lenni, vagy éppen arra törekednek, hogy értéktelen suttyónak mutassák be a magyarságot. Mert a magyar ostoba, agymosott, fogatlan, iszákos és alattvalónak született. Legalábbis szerintük. A Magyar Nemzet összeszedte azokat a magvas gondolatokat és törekvéseket, amikben a magát oly sokra tartó baloldaliak ócsárolják a hazájukat és honfitársaikat csupán azért, mert nagy elfogadásukban képtelenek megemészteni, hogy a többség a jobboldalra szavazott.
Szilágyi Péter: világnemzetté vált a magyarság
A magyarság a XX. század végére, a XXI. század elejére világnemzetté vált, hiszen 15 millió magyar él szétszóródva a világban, az anyaországban, a Kárpát-medencében és számos más térségben – mondta szombaton, Londonban Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Németh Zsolt: nemzetpolitikai kihívás lesz a magyarnak maradás és a magyarrá válás segítése
A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton, Sátoraljaújhelyen. Németh Zsolt a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén hangsúlyozta: fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy "ágazaton átívelő" gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.
Az Orbán-korszak lenyomata, hogy a trianoni nemzethaláltól eljutottunk a megmaradás és az összetartozás büszkeségéig
A békediktátum egy mély, nehezen gyógyuló seb – máig élő fájdalom. Egy olyan évszázados heg, amely kínzó erővel mar bele a magyarság testébe. A közönytől a gyűlölködésig, az irigységtől a harcias csatakiáltásig, a hamisan csengő pátosztól a valódi hazaszeretetig – sokféle érzelem fogta kézen Trianon emlékét. Búslakodás, harag, gyámolító szeretet, s lett mindez egyben viszonyulás is az elszakított országrészekhez, az ott élő magyarokhoz. Ha létezik az Orbán-korszaknak valós lenyomata, akkor a Trianonhoz és ezen keresztül a határon túli magyarokhoz való viszonyban az megragadható. Mert eljutottunk az évszázados traumától, a nemzethaláltól a megmaradás büszke érzéséig. Ma már kitapintható az összetartozás élménye és kézzel fogható sikerei vannak a „csak azért is!” építkezésnek.
Így ünnepelt Magyarország Kiskőrösön (PS-videó!)
Az idei évben rendhagyó módon Orbán Viktor miniszterelnök nem Budapesten, hanem Kiskőrösön ünnepelte március 15-t. A hideg időjárás ellenére is a több ezres tömegbe az ország minden tájáról érkeztek emberek, még Erdélyből is voltak ünneplők. Stábunk is részt vett a megemlékezésen, ahol lehetőségünk adódott Salacz László országgyűlési képviselővel is interjút készíteni. Portálunknak elmondta, hogy “Rengeteg párhuzamot lehet felfedezni a két időszak között (1848 és 2023), hiszen mit kívántak a magyarok 1848/49-ben? Békét, szabadságot és függetlenséget. Jelen pillanatban is ezt kívánja a magyar nemzet, azt hogy a katonáinkat ne vigyék idegen földre, idegen hatalmak ne kényszerítsék be Magyarországot egy idegen háborúba, és a magyar katonák csak a magyar honvédelmet szolgálják.”Ajánljuk még