Pesti Srácok

Szili Katalin Pozsonyban: nem lehet feladni az etnikai politizálást

Szili Katalin Pozsonyban: nem lehet feladni az etnikai politizálást

Nem lehet feladni az etnikai politizálást, mert az az önfeladást jelentené - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Pozsonyban, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepített magyarok emlékére tartott megemlékezésen.

A miniszterelnöki főtanácsadó, aki már a korábbi években is részt vett a megemlékezésen, a pozsonypüspöki magyar alapiskola kertjében tartott rendezvényen felidézte a kitelepítések embertelenségét, majd a benesi dekrétumok máig ható következményeiről, az etnikai alapú politizálás megtartásának szükségességéről, valamint a jövő évben esedékes európai parlamenti választások összefüggésében a nemzeti kisebbségben élők helyzetéről és annak javítási lehetőségeiről is beszélt.

Elmondta: a történelem árnyékában emlékezni kell a benesi dekrétumokra, mert a felvidéki magyarokat sújtó rendeletek "árnyéka máig nyúlik", hiszen ezekre való hivatkozással vesznek el ingatlanokat a magyar közösség tagjaitól. Hangsúlyozta: ez a közel húsz éve az Európai Unióhoz tartozó Magyarország és Szlovákia esetében tarthatatlan. Szili Katalin kitért a múlt hétvégén tartott szlovákiai parlamenti választásra, amelyen a felvidéki magyar párt, a Szövetség nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba, hangsúlyozva: a felvidéki magyarságnak parlamenti képviselet nélkül is tovább kell folytatnia azokat a politikai küzdelmeit, amelyekkel meg lehet változtatni azt, hogy történelmileg meghaladott jogszabályok alapján hátrányok érjék a felvidéki magyarokat. "Nem lehet feladni az etnikai politizálást, mert az az önfeladást jelentené" - szögezte le Szili Katalin.

A miniszterelnöki főtanácsadó szólt az Európai Uniónak a nemzeti kisebbségek kérdéseihez való hozzáállásáról is, rámutatva: ez tartalmában és intézményrendszerében is hiányos, s ezért is fontos, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a felvidéki magyarság is szerezzen saját képviseletet az EP-ben. Emlékeztetett: a napokban Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, hogy megkezdik a korzikai autonómia megteremtésének folyamatát, s ez a lépés elgondolkodtathatja a EU vezetését és a nemzeti kisebbségi közösségeket is arról, hogy igenis van létjogosultsága az autonómiatörekvéseknek.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá Szili Katalin.

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.