Pesti Srácok

Nem kell a mellébeszélés Geri, tudjuk, hogy ki akarod csinálni Szent István ünnepét

Nem kell a mellébeszélés Geri, tudjuk, hogy ki akarod csinálni Szent István ünnepét

A lelkük sötétjében vadkommunista belvárosi értelmiség a rendszerváltás óta próbálja kicsinálni augusztus 20-át. Ami Szent István, és a legalább ezeréves magyar államiság ünnepe. Ettől az ünneptől, a magyarság ilyen koncentrált sűrűségétől sugárban hányják az epét az elvtársak. A magyar kultúra, a magyar államiság ugyanis nem lehet ezeréves. Ezek a bőgatyás, fütyülősbarackos bunkó parasztok hogyan is lehetnének történelmi tényezők. Pláne, ez a kereszténység. Arról már bebizonyították, és ezerszer elmondták, hogy a pedofília egyik fajtája. Veszélyes.  

Szóval, negyven évig próbálkoztak kimosni a nemzettudatot a kommunisták a magyar agyakból, feltalálva a kenyér ünnepét. De amint vége lett a nagy emberkísérletnek, a bunkó magyarok azonnal visszatértek az alapálláshoz, hogy augusztus 20-a az Szent István ünnepe, meg az államiságé.

Szent istván ünnepe helyett pride KARÁCSONY Gergely
Tudjuk, minek örülnél Szent István ünnepe helyett, Geri!; fotó: Kovács Tamás

De az emberkísérletező elvtársak és azok máig közöttünk pusztító leszármazottai, famulusai továbbra is az ünnep kicsinálásán ügyködnek. Csak most erodálással. Szalámi taktikával. Célpontjukban évek óta a tűzijáték áll. Amikor fénybe borul a főváros és arany pompába vonja az ezernyi hullócsillag-szikra. Imádják kicsik is, nagyok is, hazaiak is, külföldiek is. Tökéletes országimázs. És csak egy nap. Ki lehet bírnia kutyának, macskának, verébnek és szöcskének, akik hasonlóan élik át a tűzijáték 45 percét, mint egy hosszabb vihart. Nem kell a túlérzékenykedés. 

Ugyanis túlérzékenykedés az van. Ezzel álcázzák az ünnep iránti gyűlöletet. Nincs olyan életforma a fővárosban, akinek a védelme érdekében már ne követelte volna a tűzijáték és az ünnep betiltását egy külön ezért alapított és finanszírozott civil szervezet. És persze, a külön erre a szerepre összetákolt és finanszírozott Karácsony Gergely is az ünnep szisztematikus leépítésének követője. Legújabb közleményében már arról beszél, hogy az előkészületi munkálatok zavarják a pestieket, és hogy miért kell emiatt egy hétre lezárni a rakpartokat.  

Az, hogy a rakparti közlekedést jelenleg pont egy hétig a Sziget Fesztivál lehetetleníti el, az nem baj. Az, hogy a budapesti főpolgármester előszeretettel zárogatja le a rakpartokat, hogy oda nyári hétvégenként végelgyengült tevék mehessenek kimúlni, az sem fontos. Még a különben gyűlölt autósok (és mindenki, aki képes volt megtanulni vezetni) is hivatkozási alapjai lettek a főpolgármesternek, ha az ünnep ellehetetlenítéséről van szó. Aztán jön a lélegeztetőgépezős faktor, hogy az ünnep drága. Mint a kedves Karácsony úr írja,  

az összesen több mint 14 milliárd forintba kerülő állami ünnepség, ezen belül a 3,5 milliárdos tűzijáték már nemcsak egyre nagyobb környezeti terhelést okoz a városnak, de idén a közúti közlekedést is lebéníthatja. 

Értjük. Ez a szenteskedős, magyarkodós ünnep bizony nagyon sokba kerül az árva, magyar családoknak, és megterheli a környezetet is, és a várost is, és megbénítja a közlekedést is. A közlekedést amúgy legutóbb a Pride bénította meg. (Majd eltesszük ezeket az érveket jövőre, és megcélozzuk vele a főpolgármester urat.)  

Karácsony ilyeneket ír,  

még ha el is fogadjuk, hogy ez az augusztus 20-i ünnepség egyik leglátogatottabb programja, akkor is tény, hogy az évről évre növekedő tűzijáték egyre nagyobb zaj- és légszennyezést okoz. 

Szóval hiába népszerű és látogatott ez a program - mert ki tudja, kik által látogatott, ha normális pesti már nem jár ki erre a magyarizélős izére, de az emberek köhögnek tőle. És van, akinek be kell fognia a fülét. Mert a tűzijáték durrog. Amúgy a definícióját is megadja karácsony az egész ünnepnek ilyen formán,  

45 perces állami közpénzégetés és környezetszennyezés. 

Ennyi. Nehogy már ünnepeljen a magyar. Nehogy már itt ünnepi előkészületek legyenek. Nehogy már a fővárosra figyeljen a világ 45 percig, és gyönyörködjön benne.  

Mondom, ismerjük már ezeket a játékaitokat, Geri. Ha rajtad múlna, 20-án duplázna a Prájd, tűzijáték helyett dragqueenek pukiznának rózsaszín felhőcskéket. Az lenne ám csak a nektek való ünnep.

Szent István ünnepe miért nem tarthat legalább egy hónapig, ha a Pride is egy hónapig tarthat a magyarok fővárosában?

Ritkán írok ilyet, de igen. Ezt a tűzijátékot, meg az egész augusztus 20-át meg kell hosszabbítani Bicskéig. Legyen államalapítási hónap. Legyen csak egy magyar hónapja a fővárosnak. Nem nagy kérés ez Budapesttől. Meg ha zavar, nem kell odamenni. Karácsony Gergely a Prájddal kapcsolatban is ezt ajánlotta. Ünnepeljük egy hónapig a magyar államiság legalább ezer évét. Mi ezt kérjük a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Még több környezeti terhelést, még több lármát, még több zavaró előkészületet. Még több pirosat, fehéret és zöldet. Hátha a főpolgármester úr levele mellett ez az üzenet is eljut odáig.

 

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.