magyarság
Németh Zsolt: nemzetpolitikai kihívás lesz a magyarnak maradás és a magyarrá válás segítése
A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton, Sátoraljaújhelyen. Németh Zsolt a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén hangsúlyozta: fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy "ágazaton átívelő" gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.
Az Orbán-korszak lenyomata, hogy a trianoni nemzethaláltól eljutottunk a megmaradás és az összetartozás büszkeségéig
A békediktátum egy mély, nehezen gyógyuló seb – máig élő fájdalom. Egy olyan évszázados heg, amely kínzó erővel mar bele a magyarság testébe. A közönytől a gyűlölködésig, az irigységtől a harcias csatakiáltásig, a hamisan csengő pátosztól a valódi hazaszeretetig – sokféle érzelem fogta kézen Trianon emlékét. Búslakodás, harag, gyámolító szeretet, s lett mindez egyben viszonyulás is az elszakított országrészekhez, az ott élő magyarokhoz. Ha létezik az Orbán-korszaknak valós lenyomata, akkor a Trianonhoz és ezen keresztül a határon túli magyarokhoz való viszonyban az megragadható. Mert eljutottunk az évszázados traumától, a nemzethaláltól a megmaradás büszke érzéséig. Ma már kitapintható az összetartozás élménye és kézzel fogható sikerei vannak a „csak azért is!” építkezésnek.
Így ünnepelt Magyarország Kiskőrösön (PS-videó!)
Az idei évben rendhagyó módon Orbán Viktor miniszterelnök nem Budapesten, hanem Kiskőrösön ünnepelte március 15-t. A hideg időjárás ellenére is a több ezres tömegbe az ország minden tájáról érkeztek emberek, még Erdélyből is voltak ünneplők. Stábunk is részt vett a megemlékezésen, ahol lehetőségünk adódott Salacz László országgyűlési képviselővel is interjút készíteni. Portálunknak elmondta, hogy “Rengeteg párhuzamot lehet felfedezni a két időszak között (1848 és 2023), hiszen mit kívántak a magyarok 1848/49-ben? Békét, szabadságot és függetlenséget. Jelen pillanatban is ezt kívánja a magyar nemzet, azt hogy a katonáinkat ne vigyék idegen földre, idegen hatalmak ne kényszerítsék be Magyarországot egy idegen háborúba, és a magyar katonák csak a magyar honvédelmet szolgálják.”
Magyarország történelme a szabadságharcok története - II. rész
Az 1848-49-es forradalmat- és szabadságharcot a rendszerváltásig, 1990-ig csak akkor tudtuk szabadon, méltó módon megünnepelni, amikor Magyarország szabad volt, nem megszálló csapatok nyomták el a magyarok szabadság vágyát, függetlenség iránti akarását. Hiszen ez a forradalom éppen azt fogalmazta meg, amiért több mint ezer éve küzd a magyarság: a szuverenitást, a jogegyenlőséget, a haza, a nemzet, az országa iránti tiszteletet, szeretetet, a hagyományokhoz, a magyar nyelv iránti hűséget, ami mindig is magyarrá tette a magyart. Mennyi hazugságot hordoztak össze marxista történetíróink. Azt állították, hogy a korabeli társadalomban nem létezett hazaszeretet, mert a magyar jobbágynak és a magyar nemeseknek nem volt közös ügye.
Magyarország történelme a szabadságharcok története - I. rész
Az 1848-49-es forradalmat - és szabadságharcot a rendszerváltásig, 1990-ig csak akkor tudtuk szabadon, méltó módon megünnepelni, amikor Magyarország szabad volt, nem megszálló csapatok nyomták el a magyarok szabadságvágyát, függetlenség iránti akarását. Hiszen ez a forradalom éppen azt fogalmazta meg, amiért több mint ezer éve küzd a magyarság: a szuverenitást, a jogegyenlőséget, a haza, a nemzet, az ország iránti tiszteletet, szeretetet, a hagyományokhoz, a magyar nyelvhez való hűséget, ami mindig is magyarrá tette a magyart. Ez a küzdelem határozta meg a török birodalom, a Habsburgok elleni függetlenségi harcainkat, később a szovjet megszállás elleni, világraszóló felkelésünket.
Az újrakezdések népe és a tökéletes verőlegény
Népeink együtt harcolnak Európa jobb jövendőjéért, a magyar az ősi, igaz barátság szellemében menetel német fegyvertársa oldalán, közös erővel, minden közös kérdésben legteljesebb egyetértéssel küzdenek a végső győzelemért – azok szerint, akik a Magyarországot évszázadok óta elborító germán politikai és kulturális befolyás hatására bele vannak szerelmesedve a németekbe. A magyarság legkártékonyabb történelmi ellenségei, akik több, mint 1100 éve szakadatlanul próbálnak hűbéri függésbe taszítani minket, és egyúttal élősködni rajtunk, számtalanszor kiraboltak és tönkretettek minket – így vélekednek a németekről a történelmi tényekből kiindulók. Hogy lehet ennyire ellentétes megítélésű a köreinkben egy szomszédos nép?
Világszenzációnak számító leletek erősítik a türk magyarságeredet-elméletet - Magyarországra érkeztek a legrégebbi sztyeppei rovásírás emlékek
"Különleges nép a magyar, 1100 éves európai államisággal, mégis ezer szállal kötődve kelethez. Őseink kultúrája egészen távoli keleti, belső-ázsiai tájakra mutat" - mondta Bíró András antropológus, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke a Természettudományi Múzeumban. Itt mutatják be a következő hetekben az utóbbi évtizedek legjelentősebb régészeti leletanyagát - mármint ami a türk népek és a magyarság eredetét is tekintve - a nemzetközi Türk Akadémia és a Mongol Régészeti Intézet által augusztusban Nomgon síkságon talált nyelvemlékeket. A mongóliai ásatások során minden idők legrégebbi rovásírásos leletei kerülhettek elő, amelyek tovább erősítik a magyarságeredet türk elméletét.
Novák Katalin elindult abba az irányba, hogy a magyarok úgy érezhessék: végre van elnökünk!
Novák Katalin menő politikus, nincs csendben, vállalja kereszténységét, nem bújik az egyébként sem hihető semlegesség maszkja mögé, önazonos, oda kell rá figyelni. Menő, mert bátor és mert nő, és mert nőként nem utánozza a férfiakat – ami sajnos kifejezetten ritka a magyar közéletben! Menő, mert nincs benne megfelelési kényszer. Nem utolsósorban ott is fogadják, és ott is beszélhet a hagyományos család védelméről, a béke fontosságáról és a magyar emberek gondolkodásáról, ahová magyar politikus be nem teheti a lábát. A legmenőbb pedig az volt, amikor a magánaudiencián spanyolul beszélgetett a Szentatyával. Mert az angol, a német és a francia mellett a spanyol is megy neki. Éppen fél éve, hogy Novák Katalint, Magyarország első női köztársasági elnökét beiktatták.
A végén úgyis mindig nekünk lesz igazunk... Isten éltesse Magyarországot!
Jó most magyarnak lenni. A saját oldalunkon, azaz a történelem egyetlen jó oldalán állunk. Büszkék lehetünk, hogy segítség nélkül, saját hitünkből erőt merítve kikecmeregtünk végre a posztkommunizmus megrekedtségéből és egy új, nemzeti korszak építésébe kezdtünk bele. Ismét merünk nagyok lenni, bátran vállaljuk saját ügyeinket, nem remeg meg a lábunk, ha ki kell állni magunkért, nem hajbókolunk senkinek, azaz magunk urai vagyunk. Mintha az ország ismét a saját tengelye körül forogna... Jöhetett ide a tatár, a török, a muszka, a labanc, a német vagy a román – a végén mindig nekünk lett igazunk! Mondhatnak bármit ma Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, Washingtonban vagy éppen Moszkvában – a végén úgyis nekünk lesz ismét igazunk! A fanyalgókat meg hagyjuk fanyalogni – Magyarország születésnapján borzalmasan rossz lehet most nekik azon agyalni, hogy mibe kössenek bele.Ajánljuk még
A kognitív disszonancia írja a legjobb kémfilmeket
A többkulcsós adózás csodái első kézből – Avagy a progresszív adózás bugyutáknak
Vendégszerzőnk CyberPhar, aki következő cikkében a progresszív adózásról rántja le a leplet mindenki számára érthetően.
A Tisza Pártnak a te egymilliódra is szüksége van!
Ott kellene meghalnunk a fronton?
