Senki nem számított arra, hogy a negyedik muskétás meghívja a németeket a visegrádi közösségbe
Meghökkentő diplomáciai gesztust fogalmazott meg a magyar miniszterelnök a német kancellárral történt találkozása kapcsán. Szerinte ugyanis Németország is csatlakozhatna a Visegrádi Négyekhez. Magyar Péter láthatóan nem érzi, mekkora mozgástere is lesz a visegrádi együttműködésben, ahol Donald Tusk (akinek lekötelezettje) most a főmuskétás.
Politikailag nem váratlan, de némileg azért elgondolkodtató volt Tusk, Fico és Babis közös képe, amelyet úgy kommentáltak, a három muskétás várja vissza a negyediket a Visegrádi Négyek közösségébe. A negyedik muskétás eszerint nyilván Magyar Péter magyar miniszterelnök. Mint több cikkben is utaltunk rá, a fotó egyértelmű üzenete abban állt, hogy a fent említett triász mindig is összetartott, egy csoportot alkotott, közülük Orbán Viktor lógott ki a különutas politikájával. Most azonban a választások után lehetőség nyílik, hogy a banda összeálljon. Az elmúlt időszak történéseinek új keretezése természetesen Tusk narratívája, mivel Orbán Viktor vereségével ő lett a nagykutya a V4-ekben. Ő diktálja az újmúltat. Amire viszont Tusk sem volt felkészülve, hogy Magyar Péter egészen újszerű, de lengyel szempontból cseppet sem ideális utat próbál kijelölni a visgrádi országok közösségének.
Kínos diplomáciai gesztusok Németországban
Feltehetően diplomáciai törleszkedésnek tudható be, ahogy Magyar Péter a német kancellárnál tett látogatása kapcsán nyilatkozott a Der Spiegelnek. A cikk tekintetében nem is az az érdekes, ahogyan Sulyok Tamás köztársasági elnök erőszakos menesztésével kapcsolatban nyilatkozott, vagy azon vágya, hogy végre Washingtonba is meghívják. Sokkal inkább fontos, amit a Visegrádi Négyek jövőjével kapcsolatban megfogalmazott. Véleménye szerint Közép-Európa jelentősége egyre nő,
a német–visegrádi kereskedelem pedig már most kétszer akkora, mint a német–francia.
Majd hozzátette,
azon fogok dolgozni, hogy a V4-ek szorosabban működjenek együtt, és akár új tagok is csatlakozzanak, például Horvátország, Románia, Ausztria vagy akár Németország. Ez a térség Európa kulturális szíve és gazdasági motorja lehet.
Jól látható, hogy Magyar Péter igyekszik hangsúlyozni a V4-ek és Németország szoros kapcsolatát (miközben éppen a németek igyekeztek Brüsszellel karöltve szétverni a visegrádi szövetséget), majd azt is belengeti, hogy a környező országokon kívül akár Németországot is szívesen látná egy kibővített V4-ekben. Ehhez azonban Tusknak is lesz néhány keresetlen szava.
Lengyelország egész más utakon jár...
A virágkorában Brüsszel számára ijesztően egyre potensebbnek mutatkozó Visegrádi Négyek szétesésében ugyanis nemcsak a belső ellentétek játszottak kulcsszerepet többek közt az orosz energia és az ukrán háború ellentétes megítélésében. Ezzel párhuzamosan megjelent (és talán külső ösztönzést is kapott) a lengyel középhatalmi törekvések egy másik útja. Lengyelország a Visegrádi Négyekben – különösen egy olyan erős személyiség jelenlétével, mint Orbán Viktor – nem tudott vezető szerephez jutni. Holott a lengyelek egyértelmű célja a fent említett középhatalmi státusz elérése mint katonailag, mind gazdaságilag, és éppen a németekkel szemben, akikkel a háttérben koránt sem olyan kiegyensúlyozott a viszony. Természetesen számukra szintén fontos az orosz fenyegetettség ellensúlyozása. A másik útnak, amely felé Lengyelország kacsingatni kezdett, az a lényege, hogy a középhatalmi erőközpont Közép-Európáról (és a V4-ektől) északabbra tolódjon, így kerülnek képbe a balti államok és Ukrajna. A 2020-ban megalakult Lublini Háromszög Litvánia és Ukrajna részvételével ennek a szándéknak az egyik megjelenése. A találkozókra nem véletlenül rendszeren meghívják Észtország és Lettország képviselőit.
- Egy másik formáció is említést érdemel itt, az úgynevezett Bukaresti Kilencek, amelynek tagjai Lengyelország, a három balti állam, valamint Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária. Ennek az összefogásnak a NATO keleti szárnyának megerősítése a célja. Ugyanakkor szintén egy olyan közösség, amelybe Németország nem kapott helyet.
A lényeg, lengyel szempontból egy olyan középhatalmi erőtér létrehozása, amely mind a német mind az orosz befolyást ellensúlyozni képes, és amelyet Lengyelország vezethet. Magyar Péter azzal, hogy ennek az erőtérnek közép-európai jellegét erősítené Horvátország, Románia, Ausztria beemelésével Lengyelország pozícióit csak gyöngítenék. Az pedig pláne elfogadhatatlan volna lengyel szemmel, hogy még Németországot is hozzácsapják ehhez a közösséghez. Nem beszélve arról, hogy utóbbi esetben már Franciaország, Spanyolország és Olaszország érdekei is sérülnének, nem kevésbé Brüsszelnek, hiszen az Európai Unió hatalmi központja Nyugatról Kelet felé mozdulna el.
A főmuskétás egyszer még kérni fog valamit...
Magyar Péter javaslata tehát nemcsak légbőlkapott, de komoly érdekütközéseket is hordoz. A magyar miniszterelnök elsődleges feladata jelenleg abban állna, hogy úgy erősítse meg a visegrádi együttműködést az eredeti szereplőkre koncentrálva, hogy közben ellensúlyozni tudja Lengyelország irányítói törekvéseit. Ez azonban kevésbé látszik megvalósíthatónak, hiszen Magyar Péter Donald Tusk lekötelezettje. (Tisztázandó például – de jelenleg csak sejthető – milyen mértékben vettek részt a magyar választások befolyásolásában a lengyel titkosszolgálatok.) Nem is véletlen, hogy az új magyar miniszterelnök első hivatalos útja (egy kis kurflival az osztrák multicégekkel való találkozótól eltekintve) éppen Varsóba vezetett. Orbán Anita kínos nevetéséből pedig már idejekorán kiderült, ki is a lengyel-magyar kapcsolatokban a domináns. A lényeg, hogy Magyar Péter németeknek tett diplomáciai gesztusai nem azt sejtetik, hogy értené, milyen valóságos mozgástere van negyedik muskétásként. És még csak el sem jött annak az ideje, amikor Tusk, az első muskétás majd kérni fog valamit, cserébe a támogatásáért…
