Vérlázító gondolatok magukat nagyra tartó baloldaliaktól, akik szégyellik, hogy magyarok, és ennek hangot is adnak
A 444.hu, a Klubrádió, a HVG vagy éppen a Népszava. Csak néhány olyan baloldali médium, amiben a magukat sokra tartó munkatársak hangot adnak annak, hogy milyen ciki magyarnak lenni, vagy éppen arra törekednek, hogy értéktelen suttyónak mutassák be a magyarságot. Mert a magyar ostoba, agymosott, fogatlan, iszákos és alattvalónak született. Legalábbis szerintük. A Magyar Nemzet összeszedte azokat a magvas gondolatokat és törekvéseket, amikben a magát oly sokra tartó baloldaliak ócsárolják a hazájukat és honfitársaikat csupán azért, mert nagy elfogadásukban képtelenek megemészteni, hogy a többség a jobboldalra szavazott.
A lap felidézi, amikor a 444.hu munkatársai kilátogattak a Szent István-napi programokra, ahol a kormány az árstopot újra bevezette, ezért kedvezményesen lehetett perecet, sört és egyebeket vásárolni. Természetesen a fiúk kihegyezték a sörre a videójukat, azt sugallva, hogy az olcsó italokért mentek ki az emberek a tűzijátékot megnézni. A második percnél arról beszélt egy fiatal, hogy az a küldetéstudatuk, hogy az adófizetők pénzéből rúgjanak be.
Ám nemcsak a 444.hu ilyen elegáns. A Klubrádió sem tudja évek óta megemészteni a negyedik Orbán-kormány győzelmét. A választásokat követő egyik adásukban Herskovits Eszter műsorvezető azt mondta:
<...> hát mi látjuk, mert mi olvasunk híreket, meg nyilván a hallgatóink is, de hát egy átlag fideszes szavazó, vagy mondjuk, aki el van zárva a független médiától, az nem feltétlenül botlik bele ezekbe a hírekbe.
Erre a gondolatmenetre Para-Kovács Imre is rárepült azzal, hogy
ha a nép ilyen intellektuális állapotban van, hogyhogy nem kapott tíz százalékot a Gődény pártja? Hát ez minimum lett volna. Én legalábbis elvártam volna, hogy akkor azokat is tolják be, ha már a nácikat sikerült.
A független HVG-s "újságírók"
A habzó szájjal becsmérlő HVG is beállt a függetlenek sorába, amikor kolléganőjük, Csáki Judit a következőket írta a közösségi oldalán:
Ma láttam Orbán magyarországát. Nyomorult, semmit sem értő, a nevüket leírni alig-alig tudó embereket, akik megkérdezték, hogy a három lap közül melyikre kell húzni a négy nemet. Ez a tömeg – mert ez tömeg – az a bázis, ami a kétharmadot biztosítja neki. Orbán népének nincs perspektívája, nincs iskolája, foga kevés, szemüvege eltörött vagy nincsen, rosszul lát, elhízott és tönkrement. Elképedtem, amikor a névjegyzékben láttam, hogy mennyi idősek, és mennyivel néznek ki többnek annál
– írta a dollármédia egyik oszlopos tagja. Aztán a hazai cigányságot is becsmérelte: szerinte „kevésért megvehetőek, meg is veszik őket, a szavazatukat is”. Tóta W. Árpád pedig a tőle megszokott ordenáré módon szállt bele a magyarságba, amikor a HVG publicistája azt írta a közösségi oldalán:
Orbán érti a néplelket. Az ellenzék bezzeg nem érti. És mi van, ha a néplélek téved? Mi van, ha a néplélek ostoba, mint a s...gg?
A Népszava újságírója, Dányi Tamás már a 2018-as választások után vérlázítóan fogalmazott egy cikkében, amikor azt írta:
Igaza volt Kertész Ákosnak, amikor azt mondta, hogy a magyar nép genetikusan alattvaló. Ezt kiegészíteném azzal, hogy ostoba is, mert aki képes a Fideszre szavazni, annak gondjai lehetnek az értelmi képességeivel.
A homoszexuális Lakatos Márk stylist pedig úgy fogalmazott: volt benne remény, hogy lehetnek itt változások, de végül azzal a Széchenyi István-idézettel kellett zárnia a napot, hogy minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba.
A brit Guardian véleményrovatában szintén egy magyar ócsárolta a magyarokat, nevezetesen Karáth Kata, aki egy bőrbetegséghez hasonlította a magyarságát:
Orbán Viktor bigott elképzelései miatt szégyellem, hogy magyar vagyok. (…) Mostanában nem igazán szeretek magyar lenni. Az elmúlt években a magyarságom egyfajta csúf bőrbetegséggé vedlette át magát, amit zavartan igyekezek levakarni magamról.
A baloldali tüntetéseken is főszerepet vállaló színész, influenszer, Nagy Zsolt pedig egy lapinterjúban nem szégyelte kimondani:
Szégyellem magam Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Szicíliában, amikor megkérdezik, hogy: Where are you from? A válasz után mindig rögtön hozzá kell tennem, hogy nem értek egyet Orbánékkal. Mindenhol. Nem lehetek büszke a saját országomra Magyarországon kívül. Azt érzem, hogy meghalt egy részem.
Nagy Zsoltnak és hasonszőrű pályatársainak, rendezőknek akkor persze nincs szégyenérzetük, amikor a magyar állam tíz- vagy százmilliókkal támogatja az alkotásaikat, filmjeiket – jegyzi meg a Magyar Nemzet. Mi pedig annyit tennénk ehhez hozzá, hogy méltósággal is lehet veszíteni, de persze ez az elegancia nem illik a magyar ellenzékhez.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook