Öngól volt az oroszellenesség – Egyre erősödik Putyin támogatottsága

A nagyhatalmak vezetői abban bíztak, hogy az oroszellenes szankciókkal és a felkorbácsolt ruszofóbiával sikerül megdönteniük Putyin hatalmát, és ellene hangolni az orosz népet, ennek azonban pont az ellenkezőjét érték el. Az orosz közbeszédben jelenleg a legnagyobb kritika, ami az orosz elnököt éri, hogy nem rendelt el teljes mozgósítást, nem ad még nagyobb lendületet a háborúnak. Ezt lassan az liberális véleményvezérek is belátják.

Annak ellenére, hogy az elszigetelés megváltoztatta Oroszország helyzetét, úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, konszolidálta pozícióját – idézte a Fox News amerikai hírcsatornának nyilatkozó Ekaterina Schulmannt, a hazájában külföldi ügynöknek bélyegzett orosz politikai elemzőt a Magyar Nemzet. Szemben azzal, hogy sokan úgy gondolták, a háború Putyin hatalmának végét jelenti, a közvélemény-kutatások – akármennyire is bizonytalanok – mást mutatnak. A Levada Központ elemzőintézet által készített friss felmérés szerint habár az ország lakosságának egy része ellenzi azt, ami Ukrajnában történik, több mint hetven százalékuk mandátumának lejárta után is Vlagyimir Putyint látná szívesen az elnöki székben.

Schulmann ezt többek közt azzal magyarázza, hogy az orosz elnök hatalomban töltött két évtizede alatt sokaknak javultak az életkörülményei, ez pedig fontosabb, mint a szabadság- és demokratikus jogaikat ért korlátozások. Bár Schulmann már nem Oroszországban él, a YouTube videómegosztó portálra rendszeresen tölt fel tartalmakat, ahol javarészt orosz felhasználók követik, az ő hozzászólásaikból is érdekes következtetéseket tud levonni.

A hangulat Oroszországban elképesztően Nyugat-ellenes, a nyugati országokat okolják a háborúért

– fogalmazott Schulmann. Hozzátette: bár ezekből a véleményekből nem lehet reprezentatív következtetéseket levonni, mégis képet adnak a társadalom gondolkodásáról. Az invázió első szakaszában arról is sokat lehetett olvasni a nyugati médiában, hogy az elit, az oligarchák is Putyin ellen fordulhatnak az őket érő szankciók miatt, azonban most már kezd egyre világosabb lenni, hogy ez sem így történt. A szakértő szerint az elit, magas rangú tisztviselők próbálják egymást felülmúlni a hazafias nyilatkozatok, retorika tekintetében. Ez pedig azért történik, mert a háború hatására régóta nem tapasztalt versenyhelyzet alakult ki az elit körében, ahol a biztosnak gondolt pozíciók sem megingathatatlanok már. Remek példa erre Dmitrij Medvegyev korábbi elnök közösségimédia-tevékenysége az elmúlt időszakban.

Gyűlölöm őket (a Nyugatot). Oroszország vesztét akarják, ezért amíg élek, azon leszek, hogy eltüntessem őket

– írta egyik bejegyzésében Medvegyev. A közvélemény-kutatások azt mutatják, a durva retorika is Putyin malmára hajtja a vizet – a társadalom túlnyomó része egyetért a kormányzati kommunikációval. Emellett a nyugati szankciók ismételten nem vagy nem olyan mértékben ártanak az orosz gazdaságnak, ahogy azt megalkotóik tervezték. A nemrégiben bevezetett brüsszeli olajembargó sem valószínű, hogy összeroppantja Moszkvát: a háború kezdete óta csaknem százmilliárd eurós profitot szerzett energiahordozói értékesítéséből, az európai államok helyett Kína és India növelte drasztikusan az Oroszországból importált kőolaj mennyiségét.

Szembe kell néznünk a valósággal, és nem szabad megtéveszteni magunkat a jelenlegi helyzet számunkra kedvező értelmezésével

– zárta szavait Schulmann.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/TASZSZ/Szergej Bobilev