Vasútépítés zavarhatja meg a 40 éve háborítatlan Csarna-völgy környéki erdők békéjét a Börzsönyben, veszélyeztetve több védett állat életterét – adta hírül nemrégiben a WWF Magyarország közleményére hivatkozva az Index.hu. Állításuk szerint a jelenlegi kisvasutat 3,5 kilométernyi új szakasszal bővítenék, az építkezés és a vasútforgalom viszont zavarná az állatok és az erdő nyugalmát. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület közleményében ugyanakkor kiemelte, szó sincs új vasútszakasz építéséről, hanem egy, az 1990-es évek áradásainak köszönhetően tönkrement, 115 éves múltra visszatekintő pálya rendbetételéről lehet beszélni, amely jelenleg patakmederbe fordulva várja jobb sorsát. Mint megjegyezték, ezt az állapotot fenntartani a legkevésbé sem nevezhető természetközeli hozzáállásnak. A jelenlegi trendek is abba az irányba mutatnak, hogy azt a célt, hogy az erdőbe látogatók minél kevésbé zavarják meg az állatok nyugalmát, éppen az erdei kisvasutak teszik lehetővé, amely ellenőrzött körülmények között mutatja be a védett területeket, akárcsak egy mozgó erdei tanösvény. Portálunk ugyanakkor megtudta, hogy a WWF Magyarország vasútépítést támadó közleménye mögött területhasznosítási szándékok is állhatnak.
Veszélybe került Magyarország legnagyobb érintetlen erdeje – ezzel a hangulatkeltő címmel jelentetett meg csúsztatásokkal is megterhelt cikket az Index.hu, amelyben a WWF Magyarország közleményét habosították tovább. Mint arról a WWF tájékoztat, a börzsönyi Csarna-völgy jelenleg fokozottan védett részén kisvasút épülhet, amelynek súlyos természetvédelmi következményei lehetnek, a vasútépítő munkagépek zaja ugyanis szerintük komoly veszélyt jelent a ritka fajokat is magába foglaló helyi élővilágra. A portál kiemeli, hogy az említett terület az ország legnagyobb méretű fokozottan védett erdeje, ahol negyven éve nem történt fakitermelés. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője ugyanakkor most attól tart, hogy a vasútépítés traumatizálná az ott élő állatokat, olyan fokozottan védett fajokat, mint például a hiúzt, amely a közelmúltban telepedett vissza. Mint a közleményben a WWF fogalmaz,
a Börzsöny öt meglévő, könnyebben megközelíthető kisvasútja és a Kemencétől a Csarna-völgy bejáratáig tartó szakasz már biztosítja a vonatozás élményét. A fokozottan védett területen tervezett 3,5 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt a hegyvidékre, negatív hatása azonban egyértelmű.
Fotó: Kemencei Erdei Kisvasút – facebook.com
Kisvasúttal az erdőbe látogatni kisebb környezeti terheléssel jár
A WWF közleményére a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület is reagált, természetesen az Index.hu az ő álláspontjukat nem szerepeltette a cikkben. Mint a Kisvasút.hu oldalon írták, súlyosan félrevezető információk jelentek meg a kemencei kisvasút felújításáról, kezdve ott, hogy az Index.hu cikke azt sugallja, új vasúti pályaszakasz épül majd. Hozzáteszik, a valóság az, hogy a kisvasút 18 évvel ezelőtti újjáindítása, jelenlegi 4 kilométeres szakaszának önkéntes munkából történt újjáépítése és üzemeltetése sem jelenleg, sem a jövőben nem fog semmilyen természeti kárt okozni. Mint hozzáteszik, a kisvasút kizárólag hétvégente üzemel márciustól október végéig, ráadásul olyan, nyugat-európai trend alapján szervezi a forgalmát, amely szerint
a bakancsos turizmus csökkenésével az erdőbe látogató lábával nem érintve a talajt, a kisvasút szerelvényeivel belátogat az erdőbe, majd onnan távozik is a visszafelé jövő vonattal. Ennél nincs környezetbarátabb megoldás jelenleg.
Mint hozzáteszik,
hasonló példák erre a trendre hazánkban a hasonlóan kiemelten védett természetvédelmi – több esetben gyalogosan meg sem közelíthető – területen működő Hortobágyi Halastavi Kisvasút, a Gemenci Állami Erdei Vasút vagy a Kaszói Állami Erdei Vasút, illetve Szlovéniában a postojnai cseppkőbarlang kisvasútja.
A sínek jelen pillanatban is a patakmederbe fordulva várják a sorsukat
Az Egyesület továbbá hangsúlyozza, hogy a 115 éve meglévő és felújítandó vasútvonal-rész végpontja 3,1 kilométerre fekszik a jelenlegi ideiglenes végállomástól, tehát
ezt semmiképpen sem lehet beállítani jelentős, az erdőt, tájképet, sokszáz hektárnyi védett területet veszélyeztető beruházásnak. Nincsen szó új vasútvonal építéséről.
Hozzáteszik, a kisvasút több, mint 100 évvel ezelőtt épült és
az 1990-es években árvizek által megrongált vonalának helyreállítása a környezeti terhelést nemhogy növeli, hanem éppen csökkenti. A kisvasút soha nem riasztott és riaszt el sem baglyokat, sem hiúzokat, és még sasokat sem – amit visszaköltözésük is bizonyít –, továbbá a patak medrében sem közlekedik, hanem a közel 115 éve meglévő töltésen, így a petényi márna és a különféle rákfajok most is jól érzik magukat mellette.
A kisvasút emellett lehetőséget teremtett az erdőbe látogatóknak például arra, hogy a hetekben zajló szarvasbőgést a kisvasútról hallgassák, anélkül, hogy bármilyen módon megzavarták volna az állatokat. Ráadásul az áradások óta az említett vágányok a patakmederbe fordultak, helyreállításukig a jelenlegi állapotok a legkevésbé sem nevezhetőek természetközelinek.
Fotó: Kemencei Erdei Kisvasút – facebook.com
Hatásvizsgálat is megállapította: környezetkárosítás nélkül megvalósítható a rekonstrukció
Bár a ’90-es években az áradásoknak köszönhetően a vasúti szakasz használhatatlanná vált, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület elkötelezett civiljei mindent megtettek, hogy ismét közlekedhessen a 115 éves múltra visszatekintő erdei vasút. Az Ipoly Erdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park 2013 szeptemberében kezdett egyeztetéseket folytatni a vasút jövőjéről, amelyek során már felmerült a szakasz ökoturisztikai célú rekonstrukciója. A helyi önkormányzatok és civil szervezetek támogatását is élvező elképzelés kapcsán az akkori Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkársága kért költségbecslést az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében lévő vasútvonalak fejlesztésére, amely az előzetes felmérések szerint közel 2,3 milliárd forintba került volna. 2017 júliusában kormányhatározat is megerősítette a csarna-völgyi vasútszakasz rekonstrukciójának szándékát, majd 2017 decemberében a támogatási szerződést is aláírták mintegy 2 milliárd forint értékben. A támogatási keretösszeg egy részét tehát a pályaszakasz felújítására fordítják. Az aláírást megelőzően tanulmányterv és hatásvizsgálat is készült a rekonstrukció megvalósíhatóságával kapcsolatban. A környezeti hatásvizsgálat megállapította, hogy
a tervezett kisvasút kivitelezésének és üzemeltetésének hatásai a földtani közeg, felszínalatti vizek, felszíni vizek, valamint a levegő tekintetében jórészt elviselhetőek, a telepítés terhelő hatásai csak ideiglenesek és elviselhető szinten tarthatóak, azonban az élővilágra ezek a terhelő hatások maradandóak. A beruházás a vonatkozó műszaki és környezetvédelmi előírások betartása mellett megvalósítható.
Kérdés, hogy a csak hétvégén közlekedő erdei vasút maradandó terhelő hatása ténylegesen mekkora problémát okoz az állatvilágnak, különösen annak fényében, ami a korábban említett új trendeket illeti a bakancsos turizmus tekintetében.
A WWF-nek is kell a terület?
Portálunk információi szerint ugyanakkor a WWF sem feltétlenül önzetlenül tiltakozik a tervezett vasútvonal felújítása ellen. Mint megtudtuk, az említett romos pályaszakasz egyes szakaszokon magántulajdonú legelőkön és réteken halad keresztül, az egy kézben lévő, összesen mintegy 9,2 hektáros területet tulajdonló magánszemélyt pedig vásárlási szándékkal keresték meg a WWF Magyarország képviselői. Azt, hogy az említett területrészt mire, és legfőképpen milyen módon szeretné használni a zöld szervezet, egyelőre homály fedi. Érdekes adalék, hogy Sipos Katalin, a WWF Magyarország jelenlegi vezetője nemrégiben még a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakmai igazgatóhelyetteseként dolgozott, így feltételezhető egyfajta kapcsolat személye, és a WWF-nek a területre vonatkozó használati szándéka között. Portálunk megkérdezte a WWF Magyarország sajtóképviselőjét, válaszukat természetesen annak beérkezése után közöljük.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország portálunk megkeresésére úgy reagált, a Csarna-völgy egy olyan fokozottan védett erdőterület, amelyben negyven éve nem történt fakitermelés. Ez a terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgye, amely a 2013-ban zajlott előzetes egyeztetések alapján a nemzeti park tervezett magterülete. A nemzeti parki zónák kialakítását csaknem két évtizede halogatják a döntéshozók – noha a természet védelméről szóló törvény ezt kifejezetten előírja –, és annak ellenére, hogy 2012-ben megindult a kijelölési folyamat, az sajnos a mai napig nem zárult le. A nemzetközi gyakorlat szerint a természetvédelmi zónarendszeren belül a magterületek egyetlen célja a biológiai sokféleség megőrzése, melyen a természetvédelmi kezelésen, valamint a gyalogos turizmuson kívül nincs más emberi behatás. Célunk kifejezetten és kizárólagosan az, hogy hazánk legnagyobb háborítatlan erdejét érintetlen területként őrizzük meg, a Duna-Ipoly Nemzeti Park hivatalos, érintetlen magterületévé váljon hosszú távra, és a magterületek fontosságára jó példaként hívja fel a figyelmet. A Csarna-völgy védelmével kapcsolatban magántulajdonossal/magántulajdonosokkal nem egyeztettünk, sem vásárlási, sem egyéb területhasználati szándékunk nincs és nem is volt. Szakmai véleményünk szerint a Csarna-völgy megtekintésére a kisvasút építésével szemben továbbra is a bakancsos turizmus a leginkább környezetbarát megoldás, mivel ez a kijelölt túraösvények taposásán kívül sem jelentős zajhatással, sem tömegturizmus megjelenésével, sem épített elemek elhelyezésével, sem műszaki haváriák bekövetkezésével nem jár. A természetjáró kultúra fejlesztése az esetleges egyéb kellemetlen mellékhatásokat (pl. szemetelés) is csökkenteni tudja. A kisvasút mind az infrastruktúra építése, mind pedig az üzemeltetés során környezetterhelést jelent, nem beszélve az esetleges haváriák és balesetek, valamint a patak áradása által okozott károk elhárításáról. A kisvasutakkal, mint természetjárást szolgáló infrastruktúrával önmagában nincs gond, ha nem a legértékesebb természeti területeken vannak elhelyezve, fokozottan védett területen kívül, meglévő kiszolgáló infrastruktúra (utak, esőbeállók stb.) mellett. A Csarna-völgy egy sűrű erdővel borított szűk völgy, amelyben a túraút keskeny nyomvonalán kívül csak a korábbi, elsősorban faanyagszállítást szolgáló kisvasút patak által megrongált maradványai találhatóak. A kemencei kisvasút-fejlesztési tervből mindössze ezt, a fokozottan védett területet érintő szakaszt tartjuk aggályosnak, a kisvasútvonal jelenleg is meglévő és működő részének felújításával és fejlesztésével egyetértünk.
Forrás: index.hu/kisvasut.hu/PestiSrácok.hu; Vezető kép: Kemencei Erdei Kisvasút – facebook.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS