Bár már több mint száz évvel ezelőtt is használták a téli-nyári időszámítás rendszerét, mai formájában 1996-tól alkalmazzák világszerte, végső irányelveit pedig csak húsz éve fogadták el. Az utóbbi időben több oldalról is vitatottá vált az óraátállítás kérdése, és az Európai Unió saját következetességéhez híven már három éve próbálja eldönteni, hogy kell-e nekünk egyáltalán. Mindenesetre az biztos: vasárnap vissza kell tekerni az órákat. Hivatalosan éjjel háromkor két óra lesz.
Magyarországon először az első világháború idején alkalmazták a nyári időszámítást, hogy ezzel üzemanyagot takaríthassanak meg a front számára. A lépésben elsők voltunk, a monarchia módszerét vette át Nagy-Britannia, majd Németország és végül az USA. Az óraátállítás pontos szabályai azonban országonként eltértek, így az, hogy melyik állam mikor váltott az időszámítások között, teljesen esetleges volt. Az első egységesített szabályzatot az ügyben az Európai Unió 1996-ban hozta, ezeket pedig 2001-ben véglegesítették. Azóta azonban számos kutatás rávilágított, hogy káros élettani hatásai mellett az időszámítás-váltás nemhogy nem csökkenti, de esetenként növeli az energiafogyasztást (arról nem is beszélve, hogy egy rendkívül népszerűtlen eljárásról van szó).
Félbemaradt reform
Az Európai Parlament ezért 2019-ben bejelentette, hogy eltörli az óraátállítás rendszerét, azt pedig a tagállamokra bízza, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék-e használni. Aztán pedig szépen elfelejtették az egészet. Elméletben azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.
Azonban a koronavírus-járvány miatt a téma lekerült a napirendről és azóta sem vitték végig a döntést. Mivel az EU-n belül így is több eltérő időzóna van érvényben, az óraátállítási rendszer átgondolatlan eltörlése elképesztő zűrzavart okozna: a nemzetközi közlekedés követhetetlenné válna, a szállítmányozási egyeztetések pedig felboríthatnák jó néhány ország gazdaságát is, ezért ebben az esetben elkerülhetetlenül szükséges egy konszenzusos döntés a tagállamok között.
Versenyfutás az idővel
Gondoljunk csak bele abba, hogy a már így is “egy órával előttünk járó Románia” a téli, míg Magyarország a nyári időszámításhoz ragaszkodik: egy Debrecen–Nagyvárad kiruccanás hirtelen időutazássá válik, ha pedig Horvátország esetleg szintén a téli mellett dönt, úgy három országon keresztülutazni igazi versenyfutás az idővel.
A témában korábban Gulyás Gergely korábban kijelentette, hogy a magyar kormány éppen ezért hajlandó az EU-s többséget követni a téli vagy a nyári időszámítás állandósításának eldöntésében, azonban Brüsszel malmai lassan őrölnek és a kérdés továbbra is a levegőben függ. Ahogy pedig az unió bürökratikus intézményei működnek (hiszen nem migránsok elhelyezéséről vagy LMBTQ-jogokról van szó), úgy tűnik, még néhány évig nem szabadulunk meg a kettős időszámítástól.
Fotó: MTI/Mónus Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS