Pesti Srácok

Holtában is meggyalázta a kőbányai baloldal a nemrég elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost

Holtában is meggyalázta a kőbányai baloldal a nemrég elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost

Megakadályozta a kőbányai baloldal, hogy a kerület saját halottjának nyilvánítsa a napokban elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost. Az esetről Weeber Tibor, a Fidesz–KDNP delegálta alpolgármester számolt be Facebook-bejegyzésében, írását úgy kezdve: Ma nagyon szégyelltem magam. A DK, a Momentum és az MSZP egy-egy képviselője által felrúgott előzetes megállapodás nehezen értelmezhető másképp, mint minősíthetetlen, kicsinyes politikai bosszú, amellyel nemcsak Dénes János emlékét, hanem a gyászoló családját is meggyalázták.

Felrúgta az előzetes megállapodást a Kőbányai Önkormányzat egyik DK-s, egy momentumos, illetve egyik MSZP-s képviselője, ezzel megakadályozták, hogy a kerület saját halottjának nyilvánítsa a nemrég elhunyt '56-os hőst, Dénes Jánost – írta a történtek után kelt Facebook-bejegyzésében Kőbánya egyik, kormánypárti alpogármestere. Weeber Tibor beszámolója szerint a kegyeleti eljárás céljából rendkívüli testületi ülést hívtak össze, azt pedig megelőzte egy előzetes egyeztetés. Beszéltek a DK-s alpolgármesterrel, Mustó Gézával, és az MSZP-s alpolgármesterrel, Somlyódy Csabával is. Utóbbiaknak semmilyen kifogásuk nem volt az előterjesztéssel szemben, ezért az aljegyző felvette a kapcsolatot az elhunyt családjával, és közölte velük, hogy Dénes Jánost Kőbánya Önkormányzata a saját halottjának fogja nyilvánítani.

A szavazáson – Mustó és Somlyódy távollétében – Papp Zoltán, a DK képviselője úgymond internetes forrásokra hivatkozva közölte, hogy nem támogatja az előterjesztést, majd hozzá csatlakozott a Momentummal a testületbe bejutott Kovács Róbert, illetve az MSZP-s Ács Andrea is, megakadályozva ezzel, hogy Dénes Jánost a kerület saját halottjának nyilváníthassa.

Papp Zoltán internetes forrásairól nincs információ, a Dénes Jánost ismerők azonban egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy az elhunyt forradalmár békés ember volt, aki soha nem vett részt erőszakos cselekményekben, ami esetleg foltot ejthetett volna a múltján. Dénes János hat évet ült a forradalom után Kádárék börtönében, 1956 ötvenedik évfordulóján – a gyurcsányi rendőrterror idején – pedig az volt a „jutalma”, hogy hasba lőtték a rendőrök, amikor a kitüntetését átvette, és megpróbált hazajutni. Ahogy bejegyzésében Weeber Tibor írta:

PestiSracok facebook image

Dénes Jánosról portálunk lapigazgatója, Stefka István, és kollégánk, Kovács Attila is írt a napokban: cikkeinket ITT és ITT olvashatják.

Forrás: Facebook/PS; Vezető kép: MTI/Földi Imre

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.