Pesti Srácok

Orbán: Brüsszelnél megállítottuk a liberális brigádok támadását

Orbán: Brüsszelnél megállítottuk a liberális brigádok támadását

A Kossuth Rádiónak adott szokásos, heti interjújában számolt be az EU-csúcsról és hazánk aktuális kérdéseiről Orbán Viktor kormányfő. Elmondta, hogy a járványhelyzet miatt a nyugati gazdaságok elképesztő léptékű adósságszinttel néznek majd szembe, ami már szerinte kimeríti az adósrabszolgaságot is. Interjújában a miniszterelnök kitért még az iskolaőrség és a nemzeti konzultáció ügyére, de beszélt arról is, hogy a magyar és a lengyel erők Brüsszelnél megállították a liberális brigádok támadását.

Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsról nyilatkozva elmondta, hogy a koronavírus-válság miatt a nyugati gazdaságok többsége válságos állapotba jutott, ezért kulcskérdéssé vált ezeknek az országoknak a megsegítése. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az alvásmegvonás is egy eszköz volt a tárgyalások során, amely a sikert hivatott előmozdítani. Ezzel kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy ő viszont szerencsére volt katona, illetve fél életét az öltözőben töltötte, így "néhány ilyen libernyákot" maga is elbírt a hátán. Orbán Viktor beszámolt arról, hogy összességében újból csatát nyertünk, de háborút még nem. Jól látható ugyanis a miniszterelnök szerint, hogy a hazánkkal szemben álló erők továbbra is ránk akarják erőltetni saját világnézetüket bevándorlásról, családokról, demokráciafelfogásból. Orbán szerint két versengő nézet van Európában: az egyik oldal a multikulturalizmust képviseli, míg a másik oldal szerint a nemzeteket és a kereszténységet kell erősíteni.

– mondta Orbán Viktor.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá a kormányfő.

Gazdaságok a mérlegen

A gazdasági kilátásokról szólva a miniszterelnök elmagyarázta, hogyan gondolkozik ő a Magyarország számára juttatott összegekről. Kifejtette, hogy előtte két szám áll: egyfelől az, hogy a külföldiek által Magyarországon mekkora összeget sikerült megtermelni és hazájukba visszajuttatni, másfelől pedig mi, magyarok mekkora összeget kapunk az EU-tól támogatásként, a külföldön dolgozó magyaroktól hazautalt összegként, illetve a külföldi érdekeltségekkel rendelkező magyar vállalatok hazautalt profitjaként. A kormányfő rámutatott, hogy jelenleg még a két összeg egyensúlyba hozása a cél, illetve a továbbiakban a javunkra billentése.

Halálesetek a fókuszban

Az aktuális járványhelyzetről a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a szomszédos országokban baj van. Elmondta, hogy a maga részéről mindig a halálesetek számát figyeli, ami az utóbbi időben megerősíti, hogy a környezetünkben aggasztó a helyzet, ezért a határainkon pontos szabályokra van szükség a vírus behurcolását elkerülendő.

Elfogadhatatlan, hogy a tanárok rettegjenek

Az iskolaőrségről szólva Orbán Viktor elmondta, hogy ez egy kínos kérdéssé vált, hiszen a nemzetünk részét képező közösségek egy része nem tudja teljesíteni a normális együttélés szabályait. Úgy fogalmazott, hogy az országnak lettek olyan elvadultabb részei, ahol az elemi viselkedési szabályok sem kerülnek betartásra. Elfogadhatatlannak nevezte a miniszterelnök, hogy pedagógusok féljenek a munkahelyükön, illetve szülői közösségek úgy érezzék, hogy szabadon beronthatnak az iskolába számon kérni a gyermekük tanárát például.

– fogalmazott. Ezt szolgálja az iskolaőrség felállítása, ami a rendőrség kötelékén belül működve, a jelenlegi ismereteink szerint 491 intézményben kezdi meg működését.

A baloldalra nem lehet számítani

A nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy a baloldalra úgy tűnik, tényleg semmiben nem lehet számítani. Emlékeztetett, hogy a járvány elleni védekezés során sem számíthattak az emberek a baloldalra. Érthetetlennek nevezte, hogy mégis miért kell kilopkodni a konzultációs íveket a postaládákból. Rámutatott, hogy az embereknek joga van elmondani a véleményüket, legyen az bármilyen természetű a kormányra nézve, de a lehetőséget mindenki számára biztosítani kell.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.