Nagy sajtóérdeklődés övezte a magyarországi kvótanépszavazást, illetve annak értékelését a kormány részéről. Jó néhány külföldi stáb is a helyszínen követte az eseményeket és Orbán Viktor beszédét, amelyben győzelemként értékelte a kvótanépszavazás eredményét.
A miniszterelnök nagyszerű eredménynek nevezte azt, hogy a részvétel meghaladta az uniós csatlakozásról szóló korábbi népszavazásét. „Akkor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most 3 millió 204 ezernél tartunk a határon túli szavazatok nélkül” – emelte ki a miniszterelnök. Azt is elmondta, hogy a népszavazás iránti érdeklődés jócskán, mintegy 15 százalékkal meghaladta a legutóbbi Európai parlamenti választás iránti érdeklődést, így „a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is”.
Orbán Viktor a hárommilliós tömeget meghaladó összefogás jelentőségét hangsúlyozta, és kijelentette:
Büszkék lehetünk arra, hogy az Európai Unió első és eddig egyetlen tagállamaként, a magyarok véleményt nyilváníthattak a bevándorlás kérdéséről. Ez így volt helyes, sőt így volt becsületes, ugyanis a 2004-es népszavazáson ez a kérdés még nem volt napirenden, a polgárok erről nem alakíthatták ki véleményüket. Márpedig Magyarország jövőjéről, gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó. Arról, hogy kivel élünk együtt, mi lesz a kultúránkkal, a nagy nehezen felállított gazdasági rendszerünkkel és keresztény gyökereinkkel.
Elmondása szerint az Unió szándéka a bevándorlók szétosztása a tagállamok között, amiről Brüsszel maga akar dönteni.
A magyarok ezt ma elutasították, és úgy döntöttek, hogy erről kizárólag ők maguk dönthetnek, ez a jog csak Budapestet illeti meg
– jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint Magyarország elindult egy hosszú úton, amelyen azonban még „kemény csaták várnak ránk”.
A népszavazási történet folytatását is egyértelművé tette Orbán Viktor, hiszen közölte, hogy alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek: „Az emberek ma kinyilvánított akaratát rögzítenünk kell, meg kell jelenítenünk az Alaptörvényben is.”
Ezután úgy fogalmazott, hogy Brüsszel is fontos döntés előtt áll, mert az Unió egyik tagállamában a népszavazáson részt vevők 98 százaléka kijelentette, hogy nem ért egyet Brüsszel akaratával. Orbán feltette a költői kérdést: Megteheti-e Brüsszel és a demokratikus államok közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan országra, ahol 98 százalék elutasította azt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS