Négy lehetősége van a Fidesznek a választások után: csatlakozik az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), vagy az Identitás és Demokrácia (ID) partcsaládjához, de akár függetlenként is folytathatja az Európai Parlamentben. Orbán Balázs azonban a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva azt is elmondta: van egy negyedik út is, ami egy új pártcsalád alapítása a nemzeti érzelmű, konzervatív beállítottságú pártokkal összefogva. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint az bizonyos, hogy a jobboldali–konzervatív erők erősödni fognak júniusban, ennek pontos mértéke azonban még kérdéses. Orbán Balázs azt is elmondta: a most véget érő EP-ciklus az illegális bevándorlás kezelésének szempontjából teljes kudarc volt, amelynek elsődleges oka a nyugati tagállamok által kierőszakolt migrációs paktum, amelyet Magyarország határozottan ellenzett.
A Kié itt a tér c. könyv bemutatóján egy olyan mondata volt Önnek, hogy teljes kudarc volt migrációs szempontból az előző ciklus az Európai Parlamentben. Mire lehet számítani a következőben úgy, hogy Magyarország lesz a soros elnök az Európa Tanácsban?
Hát igen, nekünk, magyaroknak és Magyarország kormányának nagyon rossz véleménye van az Európai Bizottság és a brüsszeli vezetés elmúlt öt éves, migrációval kapcsolatos politikájáról. Sokat beszélnek arról, hogy változás következett be, teljesen más a migrációval kapcsolatos általános politikai széljárás. De sajnos ez a döntéshozatal szintjén nem csapódik le. A brüsszeli bürokrácia továbbra is egy olyan jogi, politikai, európai forrásokon alapuló finanszírozási környezetet teremt, amely minden tagállamot arra próbál kényszeríteni, hogy egy liberális, migrációpárti álláspontot foglaljon el.
Ezért van az, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére, és annak ellenére is, hogy bizonyos tagállamokat tulajdonképpen belekényszerítettek a migrációs paktum elfogadásába, Magyarország nem járult hozzá a migrációs paktum elfogadásához, és ezzel kapcsolatban egy nagyon komoly politikai, illetőleg jogi szinten is zajló csata van kibontakozóban.
Alapvetően erre két okunk volt. Az egyik, hogy a migrációs paktum ennek az ötéves intézményi ciklusnak a legfontosabb jogalkotási terméke volt, de még mindig része a migránsok szétosztása. Tehát továbbra is fennáll az úgynevezett kötelező betelepítési kvóta ügye, illetőleg az az elvárás a tagállamokkal szemben, hogy tartsanak fenn az ország területén több ezres vagy akár tízezres kapacitásokkal nyitott befogadó állomásokat, ahol az ország területén az illegálisan az ország területére érkező illegális bevándorlók kérelem elbírálása zajlik. Ez egyértelműen egy olyan 2015-höz hasonló helyzetet teremtene, amit Magyarország mindenképpen szeretne elkerülni, és ezért nem is kívánjuk végrehajtani ezt a döntést.
Emiatt tudom azt mondani, hogy ez az intézményi ciklus teljes kudarc, mert noha mindenki arról beszél, hogy talán most már fontosabb lenne a határok lezárása, talán most már fontos lenne egy józanabb európai bevándorláspolitika, még akkor is, ha az egyes tagállamok érdekei és megközelítései eltérőek, de a gyakorlatban a brüsszeli bürokrácia ellenállása miatt ezt nem sikerült elérni.
A migrációs válság hajnalán Angela Merkel explicit módon meghívta a migránsokat Németországba és Európába. Ez a mostani migrációs paktum, ez ennek a jogi formulája?
Hát igen, Angela Merkel politikai szelleme továbbra is velünk él. Az Európai Unió bürokratáinak megközelítése még mindig az, hogy ez elsősorban egy emberi jogi kérdés, amit az illegális bevándorlók emberi jogai szempontjából kell megközelíteni, tehát mindenkinek joga van illegálisan átlépni a határokat, és akkor onnantól kezdve pedig a tagállamoknak kötelező nekik meghatározott támogatásokat, meg egyéb juttatásokat biztosítani. A mi megközelítésünk ezzel homlokegyenest ellentétes.
Mi ugye azt mondjuk, hogy Európa határait meg lehet védeni, ha egy olyan rendszert tudunk létrehozni, amelyik nem jutalmazza, hanem ellenkezőleg, bünteti, negatív következményekkel sújtja az illegális határátlépést.
Tehát mindenki benyújthat menedékkérelmet, de csak az Európai Unió területén kívül, és ha ennek ellenére illegálisan megpróbálja a határátlépést, akkor annak negatív jogkövetkezményei vannak az ő jövőbeli kérelmére nézve. Ezen rendszer bevezetése nélkül valójában még mindig a merkeli politika szelleme határozza meg az európai döntéshozók gondolatait.
Ha jól értettem, végül is egy jogelsőbbségi vita is van a migráció kapcsán, hogy nevezetesen a humanitárius jogok, a bevándorlók humanitárius jogai, vagy az európai uniós állampolgároknak a biztonsághoz, illetve a biztonságpolitikai egyéb tényezőkhöz való joga élvez-e elsőbbséget. Hogyha egy ilyen jogelsőbbségi vita van, ami ráadásul csak egyik irányba jelent problémát európai uniós állampolgárok számára, mondjuk egy soros elnökség során nem lehet azt kivizsgálni az európai intézményrendszerben, hogy történt-e az intézményrendszer részéről valamilyen kötelezettségszegés?
Hát ugye az Európai Unió soros elnöksége az egy nehéz feladat, azért nehéz feladat, mert a szerepünk az, hogy megpróbáljuk a közös nevezőt megtalálni a másik 26 tagállammal. Na most az eddigi tapasztalatok azok, hogy migráció esetében nagyon nehéz közös nevezőt találni. Egészen egyszerűen azért, mert azok a nyugat-európai országok, ahol már jelentős bevándorló populációk élnek, ott a bevándorlás a mindennapok részét képezi. A legnagyobb probléma ezeknek a bevándorló közösségeknek az integrációjának a hiánya. És ezeket a kérdéseket próbálják kezelni. Tehát az ő uniós megközelítésükben a migrációról szóló diskurzusnak arra kellene fókuszálnia, hogy a már meglévő közösségek esetében mi történik, őket hogyan segítjük, őket hogyan próbáljuk meg integrálni, vagy ha az végérvényesen kudarc, akkor őket hogyan próbáljuk hazatoloncolni. A közép-európai és ezen belül a magyar megközelítés ezzel teljes mértékben ellentétes. Mi azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedekben egyes nyugat-európai országok által meghozott döntések, hogy ők kinyitják az országhatáraikat, nagyon komoly tömeget engednek be migrációs háttérrel és próbálnak meg betelepíteni.
Ez elsőre talán jó ötletnek tűnt, de valójában évtizedek távlatából látszik, hogy olyan társadalmi, biztonsági, gazdasági problémákat és fenyegetéseket hozott, amelyeket nem képesek kezelni. Ezért mi a dolog első pontján azt mondjuk, hogy mi nem szeretnénk ilyen politikát folytatni, ergo az Európai Unió közös migrációs politikájának arra kellene a hangsúlyt helyeznie, hogy a tagállamokat abban támogassa, hogy az illegális bevándorlók most érkező hullámait az Európai Unió területéről kívül tudjuk tartani.
És az a probléma, hogy a tagállamok között nincs egyetértés, hogy melyik lábunkra álljunk, a hangsúly melyik politikán legyen. Természetesen a magyar megközelítés megpróbálja ezt a határvédelmi dimenziót és az illegális migrációval szembeni dimenziót is felerősíteni, tehát mi támogatni fogjuk a határvédelmi megközelítéseket, támogatni fogjuk azt, hogy az Európai Unió a határvédelem ügyében is segítse a tagállamokat, támogatni fogjuk a harmadik országokkal kötendő megállapodásokat, amelynek értelmében ők kapuőri feladatot látnak el, például a magyar elnökség idejére fog esni valószínűleg az Európai Unió és a Törökország közötti egyezmény újrakötése, amelynek keretében Törökország több millió potenciális illegális bevándorlót tart a saját országa területén és ezáltal az Európai Unión kívül. Tehát ezekben a dimenziókban próbálunk előre lépni, de nagy konszenzust egyszerűen az eltérő érdekek miatt valószínűleg nem fogunk tudni kialakítani.
Említette Ön is, hogy jelenleg eléggé kevés szövetséges van, de mégis kik azok a szövetségesek, akik esetleg partnerek lehetnek ennek a rendszernek vagy ennek a jogi környezetnek a megváltoztatásában, lesz-e esetleg a Fidesznek új pártcsaládja a választások után?
Egyelőre azt látjuk és azt reméljük, hogy alapvetően a szuverenista, európaibirodalom-ellenesek, de európai párti konzervatív–kereszténydemokrata nemzeti erők – sokféleképpen tudjuk őket hívni, és ez egy nagyon színes társaság –, de ezen erők és ezen erők képviselőinek száma emelkedni fog. A problémát az okozza, hogy ez egy jelen pillanatban egy fragmentált közösség, ezért aztán a parlamenti képviselete is fölment. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél inkább egy integrált közösség jöjjön létre, és hogy minél nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkezzen mind az Európai Parlamentben, mind ezáltal közvetett módon minél nagyobb hatást tudjon kifejteni az európai intézményrendszer egészére is. Az, hogy ez konkrétan milyen pártpolitikai csoportosuláshoz való csatlakozással érhető el leginkább, ebben pedig úgy látjuk, hogy teljesen új, reményeink szerint teljesen új időszámítás kezdődik a választások után, ezért ezt a döntést a Fidesz a választások után, az eredmények ismeretében fogja meghozni.
Ez még akár egy új pártcsalád alapítását is jelentheti, akár más partnerekkel közösen?
Szerintem négy opció lehetséges: az egyik az Európai Konzervatívok és Reformerek, a másik az ID, az Identitás és Demokrácia frakcióhoz való csatlakozás. A harmadik lehetőség az, hogy szólnak érvek a függetlenség megőrzése mellett, a negyedik pedig egy teljesen új pártcsalád létrehozása.
Azt gondolom, hogy az összes európai szuverenista párt ezeket a forgatókönyveket mérlegeli, és majd megnézzük a választások eredményének fényében, hogy mi a magyar érdekképviselet szempontjából a leghatékonyabb megoldás.
Még a migrációval kapcsolatban egy szó: Törökország fontos szerepet vállal a keleti, illetve a délkeleti útvonalaknak a védelmében. Elképzelhető-e, hogy valamikor uniós tagállam legyen Ön szerint Törökország?
A kérdés nem is ez, hanem hogy valójában a törökök szeretnének-e az Európai Unió tagjai lenni, és én úgy érzem, hogy az erre a kérdésre adott válasz bizonytalansága az oka az ezzel kapcsolatos helyzetállásnak mindkét oldalon. Magyarországnak alapvetően egy bővítéspárti álláspontja van, elsősorban a Nyugat-Balkán irányába. Tehát azt látjuk, hogy jelen pillanatban a Magyarországtól délre és Görögországtól északra lévő területek, noha az európai kontinens integráns részét képezik, nem részei az Európai Uniónak, és ebből számos konfliktus keletkezik, biztonsági problémák vannak, civilizációs kihívások jelentkeznek, nem férünk hozzá úgy piacokhoz, ahogy azt az európai gazdasági érdek megkívánná. Mi ezt a helyzetet szeretnénk első körben orvosolni, és azt gondoljuk, hogy Magyarország uniós elnökségének egyik prioritásának kell lennie a teljes nyugat-balkáni térség integrációjának felgyorsítása, és majd ha azzal sikerrel jártunk, akkor lehet a következő és az egyéb térségek integrációjának kérdése.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS