Orbán Viktor: soha ilyen közel nem volt a világ, hogy egy lokális háborúból világháború legyen

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának volt a vendége péntek reggel. Törőcsik Zsolt a magyar kormányfőt először is arról kérdezte, mekkora esélyt lát arra, hogy tényleg világháborúvá fajuljon az orosz-ukrán háború.

Soha ilyen közel nem volt még a világ ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az ukrajnai háborúról szólva. A kormányfő kijelentette: a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak és egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába. Rámutatott arra is: a nemzetközi közvélemény egyhangú békepártiság helyett kettévált, a türkök, az arabok, a kínaiak vagy az afrikaiak ugyanis tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaznak. Egy évvel ezelőtt még abban reménykedett, hogy ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik háborúvá, kevés ország vonódik bele, hamar vége lesz.

Ennek pont az ellenkezője történt

– tette hozzá. Becslések szerint mindkét oldalon százezer fölött van az áldozatok száma, a legsúlyosabb emberi tragédiák tömegei állnak elő nap mint nap. A háborúval kapcsolatban azt mondta: élesen kettévált a világ közvéleménye.

Van a Nyugat, és a többiek

– fogalmazott a kormányfő, utóbbiakhoz sorolva például Kínát és Afrikát, akik az azonnali tűzszünetet szorgalmazzák. Tőlük elmondása szerint markánsan eltér a Nyugat álláspontja: a nyugati vezetők szerinte „háborús lázban égnek”. Példaként említette azt, hogy a nyugatiak először csak sisakokat ígértek az ukránoknak, mára pedig már „bevett téma”, hogy vadászrepülőket is küldenének, és Ukrajnával szövetséges országok katonái is menjenek az országba.

Soha ilyen közel nem volt a világ, hogy egy lokális háborúból világháború legyen

– hangsúlyozta.

Felelős politikusként nem spekulálhatok, arról, hogy milyen lehetséges kimenetele lehet a háborúnak. Vannak, akik megváltoztatnák a hagyományos európai hatalmi egyensúlyt

– mondta a kormányfő.

Az ukrán háború során fontos, hogy az ukránok addig tudnak harcolni, amíg az Egyesült Államok ezt akarja

– fogalmazott, hozzátéve: „az amerikaiak közvetlenül részt vesznek az európai politikában a háború miatt”.

Magyarország a Vatikán mellett az egyetlen békepárti állam a Nyugaton

– mondta a kormányfő.

Mindenki más háborúpárti, de mások az érdekei az egyes országoknak

– tette hozzá. A kormányfő szerint mindez „jócskán üzleti spekuláció, és a háború utáni helyzetből eredő lehetőségek kihasználása. Aki azt állítja, hogy ilyen szempontok nem befolyásolják a döntéseiket, akkor azoknak nem szabad hinni.” Orbán Viktor konkrét országokat nem nevezett meg az érdekek mentén. Az interjúban a magyarországi baloldal is szóba került. A miniszterelnök szerint, amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt és a hozzájuk köthető médiát, addig ők háborúpártiak lesznek. Úgy látja a kormányfő, hogy a baloldal háborúpárti, míg a nemzeti oldalon állók a békepártiak.

Az utóbbiak szerencsére meggyőző többségben vannak

– mondta a kormányfő. A miniszterelnök meglátása szerint, amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt és a hozzájuk köthető médiát, addig ők háborúpártiak lesznek.

Erős hadsereg

A kormányfő leszögezte: „a hadsereg nem egy luxus, és nem egy történelmi szokás”. A miniszterelnök szerint minél gyengébb egy ország hadserege, annál jobban ki van szolgáltatva másoknak. A kormányfő szerint Magyarországnak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy „amikor baj van, akkor mindenki tudja, mit kell tenni”. Az utóbbi tekintetében Orbán Viktor szerint „nem állunk jól, mert elszoktunk a háborútól”.

Kellenek azok az emberek, akik fegyverrel is megvédik az országot, tehát kell egy ütőképes honvédség. Növelni kell a katonák számát, és az elkötelezettségüket, és megbecsülését

– tette hozzá. A kormányfő szerint „a békéhez erő kell”, ebben a mondásban pedig meglátása szerint nagy igazság van. Orbán Viktor az infláció kapcsán azt mondta, hogy december 31-ére egyszámjegyű lesz a pénzromlás. Bízik benne, hogy ezt gyorsan elérjük, míg mások szerint nem.

Az év végére tíz százalék alá kell szorítani az inflációt, és az ehhez szükséges döntéseket a kormány meghozta

– tette hozzá. A meghozott 20 intézkedés az infláció ellen széleskörű elfogadottságnak örvend a kormányfő szerint. Orbán Viktor közölte: „ha a szankciókat holnap megszüntetnék, akkor a felére csökkene az infláció, és visszatérne egy 2–3 százalékos sávba. Erre jelenleg Európában nincsen esély, és mi nem tudjuk a szankciós politikát eltörölni. Azokat a szankciós döntéseket meg tudjuk vétózni, amelyek közvetlenül fenyegetnék a magyar érdekeket”.

Európa hatalmi viszonyainak átszerkesztése egy izgalmas kérdés, gondolkodni kell róla

– mondta Orbán Viktor, a gazdasági évadnyitón elmondott beszédére reflektálva. Elmondása szerint ugyanakkor az egész európai hatalmi rendszer átalakítása csak úgy látható előre, ha a háború kimenetelét is megjósoljuk, és „innentől kezdve a legrosszabb támadásoknak tesszük ki az országot” – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Gyermekvédelem, migráció

A magyar kormányfő ezután úgy fogalmazott, hogy ebben a három ügyben van kibékíthetetlen ellentét Brüsszellel:

• migráció,
• háború,
• genderkérdés.

Ezekben elmondása szerint feloldhatatlan ellentét van.

Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a gyermeknevelés terén a szülők szerepe háttérbe szorítható. Aktivistákra bízná a gyereknevelést Brüsszel

– mondta a kormányfő.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy a pedofil bűncselekmények száma megnő. A szülőknek joguk van ahhoz, hogy a kormány megvédje a gyerekeiket

– tette hozzá.

Ezek feloldhatatlan ellentétek, és mivel mi nem fogunk engedni, ezért Brüsszelnek kell majd a végén engednie

– zárta gondolatmenetét a kormányfő.

A teljes interjút itt nézheti vissza.