Pesti Srácok

Óriási az igény az informatikusokra hazánkban

Óriási az igény az informatikusokra hazánkban

Az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk az évről évre növekvő szakemberhiánnyal, 2015-ben ez a szám még csak 22 ezer volt – közölte az IVSZ - Szövetség a Digitális Gazdaságért hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint egy átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) részeként elvégzett kutatásban 3140 céget, 2159 informatikust, 1785 középiskolás és 2170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, valamint csaknem 11 ezer álláshirdetést elemeztek.

Kilencezer üres álláshely

A keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapították, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen és a mostani trendek alapján két év múlva akár 26 ezer is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között. Miközben a különböző képzési rendszerek a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra.

PestiSracok facebook image

Enyhén nő a diplomás informatikusok száma

Arra is rámutattak, hogy az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek azonban nem elegendőek az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltatók kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaznak, vagy kivárnak a tervezett fejlesztéssel. Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is: a megkérdezett informatikusok 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada pedig a külföldi munkavállalást is megfontolná.

Javaslatcsomagot dolgoznak ki

Az IVSZ közölte, a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség, ennek érdekében komplex javaslatcsomagot dolgoznak ki. A közlemény idézte Vinnai Balázst, az IVSZ elnökét, aki elmondta, az egyetemi IT-képzések, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. Ezen felül az is fontos, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyék az informatikusok számára a Magyarországon, illetve a pályán maradást.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.