Egy olvasó küldte el az Indexnek azt a Youtubon is elérhető látványtervet, amelyet még áprilisban töltött fel egy török vallási non-profit szervezet, a Türkiye Diyanet és amely egy budapesti óriásmecset és iszlám kulturális központ látványtervét mutatja be.
A portál megkereste a budapesti török nagykövetséget, a magyarországi Iszlám Egyházat, illetve az Iszlám Közösséget. Egyelőre senkit nem sikerült elérniük. Ugyanakkor a Hit Gyülekezetéhez közeli Vigyázó blog több forrásból is arról értesült, hogy a projektet Kőbányára tervezik, és a török nagykövet már tárgyalt is a X. kerület polgármesterével.
Az Index forrásai idővel a helyszínt a Fehér útra pontosították. Az önkormányzatnál azonban egyelőre nem erősítették meg az információt, a török nagykövetség pedig nem kívánta kommentelni az értesülést. Az Index úgy tudja, a projektet a török Aktar Design Studió tervezi, ebben lehet is valami, hiszen a cég Facebook-oldalára ki is posztolta a videót. A cégnek honlapja alapján komoly referenciái vannak vallási épületek területén.
Korábban a XI. kerületi önkormányzat felajánlott az Iszlám Közösségnek a Budaörsi úton egy telket mecset, a létesítésére, sőt, az épület terveit el is készítette Koós Miklós, az egyik legismertebb magyar építész-blogger. Az önkormányzat azonban később visszavonta az engedélyét. Jelenleg a Fehérvári út – Sárbogárdi út sarkán található egy mecset, de igen méltatlan helyen, egy kilencvenes évek végén épült irodaházban. Amikor itt létesült a mecset, akkor megjelent rajta a “Budapest mecset” felirat, de ezt utána hamar leszedték – értesülésünk szerint a környék lakossága nehezményezte. Péntekenként, illetve nagyobb iszlám ünnepeken meglehetősen sokan látogatják.
Jelenleg két helyen van magyar nyelvű pénteki ima Budapesten. A legtöbb imát lakásokban tartják. Egy olyan önálló épület van, amit ma mecsetnek használnak, de az sem annak épült. A magyar muszlim Káldos János úgy nyilatkozott korábban a Mandinernek: “Gyakorlatilag ma – és itt az elmúlt húsz évről beszélek – Magyarországon nem lehet mecsetet építeni: többször próbálkoztak evvel, egyszer sem sikerült, és általában csúnya vége lett. Hol erőteljes – néha egészen tisztességtelen eszközöktől sem visszariadó – politikai, hatósági nyomásgyakorlás, hol lakossági tiltakozás miatt.”
A 2011-es népszámlálás adatai alapján Magyarroszágon a 2011-es népszámlás során 5579-en vallották magukat az iszlám vallás követőjének. A KSH adatai szerint a muszlim hívők mintegy fele (2524 fő) él Budapesten, többségük 15-39 év közötti férfi. Ennek azonban a többszöröse lehet a muszlimok valódi száma: 10-től a 30 ezerig sokféle számmal lehet találkozni.
A Türkiye Diyanet Alapítványt 1975-ben hozták létre, és honlapja szerint az iszlám vallás kutatásával, az iszlám vallással kapcsolatos oktatási és felvilágosítási programokkal, a “társadalmi együttműködés és szolidaritás hirdetésével”, és más, karitatív jellegű tevékenységgel foglalkozik. Az alapítvány fontos feladatának tartja új mecsetek építését olyan helyeken, ahol “a népesség gyarapodása azt szükségessé teszi”.
Törökország az elmúlt években inkább pragmatikus, gazdasági alapú kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, a vallási jellegű kezdeményezések támogatása a világias török államra nem volt jellemző. Azonban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök első, óvatos évei után az iszlám egyre nagyobb hangsúllyal jelent meg a török kormányzásban a női egyenjogúságtól a fogamzásgátláson át a szeldzsuk/ottomán hagyományok felélesztéséig.
A látványterv:
Forrás: Index
Facebook
Twitter
YouTube
RSS