Felállt a kommunista diktatúra működését vizsgáló bizottság, amelynek tagjai azt mondják, hogy ők elsősorban a rendszer mechanizmusára kíváncsiak, és nem az egyedi esetekre – írja az Origo. A hírportál szerint a bizottság az ügynökmúltban nem akar turkálni, és nem vadász majd kommunista bűnösökre sem. „Öt fiatal történész. Állami vezetőnek kijáró fizetés. És egy feladat, amit az elmúlt 23 évben senkinek sem sikerült megoldani” – írja az Origo a múlt héten alakult a Nemzeti Emlékezet Bizottság, amelynek a törvény szerint többek között az a dolga, hogy feltárja a kommunista rendszer bűneit. „A korszakot eddig is kutatták történészek, de a munkájukat akadályozta többek között az, hogy az állambiztonsági iratokhoz nem lehetett teljes mértékben hozzáférni. Így nem lehetett megtudni például azt, hogy kik és hogyan működtek együtt a diktatúra titkosrendőrségével. Időről időre ugyan történt egy-egy leleplezés, de teljes körű feltárásra nem volt lehetőség. Úgy néz ki, hogy nem lesz most sem. A Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjai ugyanis egy hétfői beszélgetésen egyértelművé tették, hogy senki ne várja tőlük az állambiztonság tevékenységének teljes feltárását”.
„Ez nem egy ügynökbizottság” – mondta Földváryné Kiss Réka, a kommunista múlt feltárásával múlt hétfőn megbízott Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, aki szerint az ügynökkérdés csak egy résztémája egy sokkal komplexebb, átfogóbb kutatásnak. A bizottság pedig az egész megbízatásra úgy tekint, mint amelynek általánosabb célja van: a kommunista rendszer működési mechanizmusának a feltárása”. „Társadalmilag sokkal nagyobb súlya van annak, hogy ki és miért állíttatta le a Csepel motorkerékpárok gyártását, mint annak, hogy egy ügynök pontosan mit írt egy vasárnapi ebédről” – példálózott Ötvös István, a bizottság egyik tagja.
A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Filmtett.ro
Facebook
YouTube
RSS