Pesti Srácok

Németország 88 darab Leopard 1 típusú harckocsival is támogatja Ukrajnát a 14 darab Leopard 2-es mellett

Németország 88 darab Leopard 1 típusú harckocsival is támogatja Ukrajnát a 14 darab Leopard 2-es mellett

Németország Leopard 1 típusú harckocsikkal is támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mondta a szövetségi kormány szóvivője pénteken, Berlinben. A 14 darab Leopard 2-est kiegészítik 88 darab régebbi Leopárddal, hogy kijöjjön a misztikus 1488-as szám.

Steffen Hebestreit tájékoztatóján az újabb segítségről elmondta, hogy a kormány kiadta a Leopard 1 típusú német harckocsik Ukrajnába szállításához szükséges exportengedélyt. A harckocsik számáról, felszereltségéről, a szállítás ütemezéséről csupán annyit mondott, hogy a részletek "a következő napokban és hetekben konkretizálódnak".

Rövid időn belül szállítható állapotban 29 darab Leopard 1-es van. A harckocsikat a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG) nevű vállalat készíti fel az új bevetésre, amely elöregedett vagy a hadrendből már ki is vont harcjárművek átalakításával, felújításával foglalkozik. A társaságnál 88 Leopard 1-esen dolgoznak.

A hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek középig gyártott nyugatnémet harckocsimodell képességei nagyjából megfelelnek az azonos korú szovjet harckocsikénak, amelyeket igen nagy számban alkalmaz Oroszország is az Ukrajna elleni háborúban. Az újabb német támogatás így nem biztosít technológiai fölényt a védekező ukrán erőknek, szemben a világ legerősebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2 típussal. A modern modellből a szövetségi kormány 14-et ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából, és összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopard 2-esekkel támogató partnerországok erőfeszítéseit.

PestiSracok facebook image

A Leopard 1-esekkel az egyik legfőbb gond a lőszerutánpótlás. A harckocsi 105 milliméteres lövegéhez nemigen lehet már lőszert szerezni. A legfőbb forrás Brazília lehetne, ahol a hadsereg egykori – 250 darabból álló – Leopard 1-es állománya révén komoly tartalékok vannak, de az Ukrajna nyugati támogatását fenntartásokkal szemlélő elnök, Luiz Inácio Lula da Silva nem hajlandó lőszert adni az orosz támadás elleni védekezéshez.

(az MTI nyomán)

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.