Pesti Srácok

Sojgu: sikeres az orosz előrenyomulás Bahmutnál és Vuhledarnál (Frissítve)

Sojgu: sikeres az orosz előrenyomulás Bahmutnál és Vuhledarnál (Frissítve)

Sikeresnek nevezte a harci műveletek előrehaladását Artemivszk (Bahmut) és Vuhledar térségében kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Sojgu a védelmi tárca keddi videokonferenciáján elmondta, hogy a Donyeck térségében és Zaporizzsja irányában indított orosz offenzíva hét település, köztük Szoledar "felszabadítását" eredményezte. Beszámolója szerint a harcok Artemivszk és Vuhledar térségében sikeresen haladnak. A miniszter azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csak januárban több mint 6500 embert, 26 repülőgépet és hét helikoptert, 341 páncélozott járművet és 40 sorozatvetőt, valamint 208 drónt veszítettek.

– hangoztatta. Sojgu szerint az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek minél tovább elhúzni a konfliktust, ezért "nehéz támadó fegyverekkel" látják el, és nyíltan orosz területek elfoglalására ösztönzik Kijevet.

PestiSracok facebook image

– figyelmeztetett. Mint mondta, eközben az orosz hadsereg "folytatja a leszállított fegyverek felőrlését" mind az érintkezési vonalon, mind az odavezető úton. A tárcavezető azzal vádolta Kijevet, hogy miután tudatosította, hogy képtelen Oroszországot katonailag legyőzni, az új orosz régiók - az Ukrajnától elcsatolt területek - lakóinak megfélemlítéséhez folyamodik, lakónegyedekre és polgári intézményekre mér csapásokat. A miniszter úgy vélekedett, hogy Oroszország karácsonyi tűzszüneti ajánlatának elutasítása sokat elmond az ukrán vezetés "barbár természetéről": a kérdéses időszakban az ukrán hadsereg több mint 550 tüzérségi és aknavető-támadást hajtott végre, amelyet ellentűzzel elfojtottak. Sojgu azt ígérte, hogy az orosz fegyveres erők továbbra is "biztosítani fogják az orosz állampolgárok biztonságát az új régiókban, és meg fogják védeni Ukrajna népét a kijevi rezsim népirtásától".

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján kedden vágyálomnak minősítette, ugyanakkor a területi realitások felé tett első lépésnek nevezte azokat a kijevi kijelentéseket, amelyek szerint a Nyugat állítólag kész lenne a koreai forgatókönyv szerint felosztani Ukrajnát. Az elképzelést a volt elnök belső használatra szánt narratívának nevezte. Érvelése szerint amíg a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, addig a Donyec-medence és más területek már Oroszország részeivé váltak, "amely a világ legnagyobb állama, és amely teljes szuverenitással és a legfélelmetesebb fegyverekkel" rendelkezik.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint ötven katona, két páncélozott harcjármű, négy egyéb jármű és egy D-30-as tarack, Liman irányában több mint száz katona, három páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Donyeck körzetében több mint kilencven katona, négy páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető és egy Mszta-B önjáró tarack, valamint egy lőszerraktár, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában több mint nyolcvan katona, egy harckocsi, két páncélozott harcjármű, két D-20-as és két D-30-as tarack, valamint egy Gvogydika önjáró löveg, Herszon irányában pedig mintegy húsz katona, egy Akacija önjáró tarack, valamint egy lőszerraktár volt.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 86 tüzérségi lőállásra mértek csapást, a légvédelmi pedig lelőtt kilenc drónt, valamint hét HIMARS- és Uragan-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3036 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7771 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1010 sorozatvetőt, 4020 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8282 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.