Pesti Srácok

Felmérés: nő a szankciókat elutasítók száma Ausztriában

Felmérés: nő a szankciókat elutasítók száma Ausztriában

Az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását akaró osztrákok aránya megelőzte az embargó támogatókét, de az osztrák társadalom továbbra is megosztott a kérdésben.

Az INSA közvélemény-kutató intézet pénteken az eXXpress nevű osztrák hírportálon közzétett felmérése szerint az osztrákok 41 százaléka szeretné, ha megszűnnének a szankciók, míg 37 százalékuk szeretné, ha fenntartanák azokat, 22 százalékuk továbbá nem tud dönteni, vagy nem érdekli. A szankciókat ellenzők aránya jóval magasabb, mint korábban. Egy februári Eurobarometer-felmérés szerint akkor még az osztrákok 60 százaléka támogatta az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.

Ha megvizsgáljuk a részletesebb adatokat, akkor érdekes kép tárul elénk: az embargót elsősorban a gazdagabb, idősebb és baloldali lakosok támogatják. A legöregebb, 60 éves és idősebb korosztály 49–37 százalék arányban fenntartaná a szankciókat. A legfiatalabb, 16–29 évesek körében a megkérdezettek mindössze 22 százaléka mondta azt, hogy támogatja az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, 39 százaléka pedig ellenzi azokat. A leghatározottabban a 40–49 éves korosztály állt ki a szankciókkal szemben, 47 százalékuk szerint fel kellene azokat oldani. Egyik korcsoportban sincs ugyanakkor abszolút többsége egyik csoportnak sem.

A megosztottság a politikai spektrumon belül is érezhető. Míg a Zöldek szavazóinak 73 százaléka akarja a szankciók fenntartását, addig a Szabadságpárt szavazóinak 72 százaléka azok feloldását szeretné. A politikai baloldalon mindössze 31 százalék ellenezte a szankciókat, míg a politikai jobboldalon ez az arány 59 százalékra emelkedett.

PestiSracok facebook image

A jövedelmi viszonyok tekintetében is egyértelmű a megosztottság: csak a 3000 eurós vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkezők többsége támogatja a szankciók fenntartását. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb a szankciók fenntartását támogatók aránya közöttük: az 1000 euró alatti jövedelemcsoportban 24 százalék, a 4000 euró és annál magasabb jövedelemcsoportban pedig 51 százalék az arányuk. A legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozó válaszadók körében különösen közömbösek a szankciók folytatása iránt, nevezetesen 24 százalék; közülük egyébként ugyan ennyien akarják megszüntetni is a szankciókat.

Az oktatás tekintetében is egyértelmű tendencia rajzolódik ki: minél magasabb a felmérésben résztvevők iskolai végzettsége, annál gyakrabban támogatják az Oroszországgal szembeni uniós büntetőintézkedések folytatását – írta az eXXpress.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.