Pesti Srácok

New York Times: a CIA 12 titkos kémbázist épített ki Ukrajnában

New York Times: a CIA 12 titkos kémbázist épített ki Ukrajnában

Titkos kémbázisokat hoztak létre Ukrajnában az orosz határ közelében az amerikai CIA segítségével – ez derült ki egy amerikai lapban megjelent tényfeltáró projektből. Az anyag szerint ezeket a létesítményeket jóval a háború kezdete előtt kezdték el építeni - szúrta ki az Infostart.

A The New York Times szerint az ukrán erők az amerikai szolgálat, a CIA segítségével 12 „titkos kémbázist” hoztak létre az orosz határ közelében, és ezek a kijevi kormány katonai erejének „ideggócai”.

– kezdődik a cikk. A föld alatt egy bunker van, ahol ukrán katonák orosz műholdakat követnek és lehallgatják az orosz parancsnokok beszélgetéseit. Az egyik képernyőn az Ukrajna központi részéről az oroszországi Rosztov városa felé tartó drón útvonalát egy piros vonal jelzi. A The New York Times szerint a bunkerek nyolc éven át épültek – azaz a Krím elcsatolása és a Donbasz oroszajkú területeinek fellázadása vagy fellázítása utáni első két évben indulhatott a projekt. Eddig nemcsak a létezésük volt titkos, hanem egy másik dolog is: szinte teljesen az amerikai CIA pénzéből épültek és részben az ügynökség szerelte fel őket. „110 százalékban” – ezt már Szerhij Dvoreckij tábornok, „egy vezető hírszerzési tiszt” mondta az egyik bázison adott interjúban.

Mint a The New York Times megjegyzi, a CIA és más amerikai kémügynökségek együttműködése az ukránokkal az, ami képessé teszi az ukránok önvédelmét. Az amerikai ügynökségek adatokat szolgáltatnak az ukránok célzott rakétacsapásaihoz, nyomon követik az orosz csapatmozgásokat és segítenek a kémhálózatok fenntartásában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és az ukrán vezetést bíráló, Nyugaton is megtalálható szkeptikusok már korábban is hangoztatták, hogy a CIA-nek köze volt a Majdan-forradalomhoz, amit a Moszkva-barátsággal vádolt Viktor Janukovics ukrán elnök elüldözése, a Krím Oroszország általi elcsatolása, az odesszai véres összecsapások és a Donbaszban indult szeparatista felkelés – gyakorlatilag a háború első fejezete – követett. Putyin legutóbb, a Tucker Carlsonnak adott interjúban is a CIA-t emlegette.

A CIA 2016-ban kezdte el kiképezni emellett a 2245-ös egység nevű ukrán elitkommandót, amely elfogott orosz drónok rendszereit dekódolta. Az egység tagja volt Kirilo Budanov, aki napjainkban tábornoki rangban vezeti az ukrán katonai hírszerzést. Emellett az ügynökség orosz és európai területen és még Kubában is működő ukrán kémeket képzett ki. Az amerikai személyzet még a 2022-es orosz invázió kezdete után is az ukrán bázisokon maradt.

– mondta Ivan Bakanov, az SZBU ukrán biztonsági szolgálat volt vezetője.

A lap azt állítja, hogy több mint 200 interjút készített jelenlegi és volt ukrán, amerikai és európai illetékesekkel. A CIA-támogatást azonban befolyásolhatja, ha a Kongresszus leállítja Ukrajna segélyezését. Ezért William Burns, az ügynökség igazgatója a múlt hét csütörtökön titkos látogatást tett – immár tizedik alkalommal – Kijevben, hogy megnyugtassa az ukrán vezetést.

A The New York Times szerint mindez egy 2014. február 24-i telefonhívással kezdődött. A Majdan téren folyó véres szembenállás Viktor Janukovics elnök elüldözésében és kémfőnökei Oroszországba menekülésében csúcsosodott ki. Kijevben a hatalmat „egy törékeny, Nyugat-barát kormány vette át”. Ukrajna új kémfőnöke, Valentyin Nalivajcsenko elégetett dokumentumokat és letörölt merevlemezeket talált a központban. Azonnal felhívta az amerikai nagykövetséget, a CIA és a briteknél az MI6 képviselőjét, és magához rendelve őket, együttműködést ajánlott, cserébe azért, hogy újraépítsék az ügynökségét. Az oroszok közben elcsatolták a Krímet és „szeparatista lázadásokat” szítottak Kelet-Ukrajnában, amelyek háborúvá terebélyesedtek. Ezek után érkezett Kijevbe John Brennan, a CIA akkori főnöke, aki azt mondta Nalivajcsenkónak, hogy érdekli az együttműködés, de csak a neki tetsző ütemben. A bizalmatlanság oka: Ukrajna korábban ingázott a Nyugat és Oroszország között, és „a CIA egyszer már megégette magát”.

(Infostart / Kiemelt kép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.