"Láttam a poklot és úgy hívják Krinki" – Így haltak meg ezrek egy mocsárért
A háború elmúlt két évének egyik legcéltalanabb és legszomorúbb csatáján vagyunk túl. Egy pokollá változott falu több ezer holttestet foglal most magába, és a hírekben nem igazán foglalkoznak velük. Miért is foglalkoznának? Hiszen a haláluk Kijev számára "fölösleges" volt, Moszkva pedig nem is igazán törődött a településsel, a rázúdított tüzérségi lövedékeken kívül.
Krinki a Dnyeper keleti partján, Herszontól 40 kilométerre északra, a felrobbantott Nova Kahovka-i gát alatt helyezkedik el. A tavalyi, nem túl sikeres ukrán ellentámadás során alakítottak is itt egy hídfőállást az orosz vonalak mögött. A település tulajdonképpen megközelíthetetlen, mindössze a Dnyeperen keresztül lehetett oda ellátmányt, és utánpótlást küldeni. Kijev pedig küldött. Különleges alakulatokat, tengerészgyalogosokat, hogy mindenképpen tartsák meg az ellentámadás során elfoglalt utolsó falut.
Sokan furcsállták, hogy az oroszok miért nem támadták meg a települést, miért nem foglalták el, úgy mint az ellentámadás során visszafoglalt falvak nagy részét. Nos, azért, mert nem érte meg nekik. Az oroszok ugyanis teljesen körbevették a térséget, ahogyan az egyik túlélő beszámolt róla:
Előttünk, jobbra és balra oroszok voltak, mögöttünk víz. Nem volt kiút.
Az említett katona a Kijev-barát Szlidsztvonak adott interjújában számolt be az ott töltött hónapról, pokoliként jellemezve a körülményeket. Eredetileg 3-4 naponta kellett volna, hogy leváltsák őket, de mivel az egyetlen út csónakokon, a Dnyeperen át vezetett, első sorban csak a sebesülteket tudták evakuálni, ezért Vaszil 23 napig maradt a rommá lőtt faluban.
Krinki folyamatos tűz alatt állt február óta. Egyetlen orosz katona sem közelítette meg az ukrán hídfőt, de a drónok és tüzérségi ágyúk egy pillanatra sem hagyták abba a belövését. A falu tulajdonképpen mocsárra épült, ezért lövészárkokat sem tudtak ásni, a fedezékül szolgáló házak az első napokban megsemmisültek, a romok között és a sekély pincékben kellett az ukránoknak tartaniuk az állást. Nem azért, mert közvetlen támadás fenyegette őket, hanem azért, mert ez volt a parancs.
A Vaszillal interjút készítő Szlidsztvo ukránbarát forrás. A címlapjukon mindennap megjelenik egy hír az orosz háborús bűnökről, ezért egyáltalán nem mondhatjuk azt, hogy túloznak a veszteségek kapcsán. A portál szerint február elejétől, a július 17-i kivonulásig több mint ezer ukrán katona vesztette életét Krinki környékén. Ezek közül körülbelül 800 holttestet már nem tudtak kihozni. Ha a szokásos számokkal élünk, nevezetesen, hogy a visszafordíthatatlan veszteségek (súlyos sérültek, hadifoglyok stb.) számításához a halálos áldozatok hármas szorzóját kell alkalmaznunk, akkor kijelenthetjük, az értéktelen mocsárért körülbelül 3000 katonát áldoztak fel. Ez egy teljes hadosztály. S hangsúlyozzuk, hogy ez az ukrán források jelentése...
Forrás: Szlidsztvo; Fotó: Telegram
