Pesti Srácok

Annyira titkos a kárpátaljai fegyvergyár, hogy még a helyi piacokon is erről beszélnek

Annyira titkos a kárpátaljai fegyvergyár, hogy még a  helyi piacokon is erről beszélnek

Moszkva többször is kijelentette, hogy ahol fegyvergyárat talál Ukrajna területén, azt legitim célpontnak tekinti. Ez önmagában nem meglepő, a dolog szomorú része, hogy ezáltal immár Kárpátalja is célponttá vált.

Több, mint egy éve számoltunk be arról, hogy fegvyergyárat telepítene a Rheinmetall Kárpátaljára. A döntésről akkor megírtuk, hogy logikus, hiszen ez az ország egyetlen olyan területe, amelyet még nem ért orosz támadás, ugyanakkor fenyegető is, hiszen ezáltal a magyarok lakta régió is célponttá válik.

A történet érdekessége, hogy a gyár telepítéséről egészen idén nyárig nyíltan beszéltek, majd pedig megkezdtek hallgatni róla. Éppen ezért furcsa az Index felvetése, mi szerint egy "titkos" létesítményről lenne szó. Azt azonban még ők is beismerik, hogy a komplexumról még a helyi piacokon is tudtak, hiszen egyrészt megszaporodtak a német munkások a térségben, másrészt mindent megtettek, hogy tolmácsokat találjanak melléjük (tudniillik olyan német tudókat, akiket még nem soroztak be, vagy akik nem menekültek el az országból).

Eközben a cikkben azt is felvetik, hogy a feketeardói telephelyen már el is indulhatott a termelés. Jogosan merül tehát fel a lehetősége annak, hogy a magyarok lakta települést támadás érheti, és Moszkvát az sem feltétlenül tartja majd vissza, hogy a falu mindössze 12 kilométerre helyezkedik el Magyarország, tehát az Európai Unió határától. Emlékezzünk például arra, hogy mi történt a szlovák fegyverszállítmányokkal, amint átlépték a hágót...

PestiSracok facebook image

Mindennek tükrében talán okosabb lett volna ezt a "titkos" létesítményt valóban titokban tartani, és nem egy évvel a beüzemelése előtt bejelenteni.

Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!