Pesti Srácok

Annyira titkos a kárpátaljai fegyvergyár, hogy még a helyi piacokon is erről beszélnek

Annyira titkos a kárpátaljai fegyvergyár, hogy még a  helyi piacokon is erről beszélnek

Moszkva többször is kijelentette, hogy ahol fegyvergyárat talál Ukrajna területén, azt legitim célpontnak tekinti. Ez önmagában nem meglepő, a dolog szomorú része, hogy ezáltal immár Kárpátalja is célponttá vált.

Több, mint egy éve számoltunk be arról, hogy fegvyergyárat telepítene a Rheinmetall Kárpátaljára. A döntésről akkor megírtuk, hogy logikus, hiszen ez az ország egyetlen olyan területe, amelyet még nem ért orosz támadás, ugyanakkor fenyegető is, hiszen ezáltal a magyarok lakta régió is célponttá válik.

A történet érdekessége, hogy a gyár telepítéséről egészen idén nyárig nyíltan beszéltek, majd pedig megkezdtek hallgatni róla. Éppen ezért furcsa az Index felvetése, mi szerint egy "titkos" létesítményről lenne szó. Azt azonban még ők is beismerik, hogy a komplexumról még a helyi piacokon is tudtak, hiszen egyrészt megszaporodtak a német munkások a térségben, másrészt mindent megtettek, hogy tolmácsokat találjanak melléjük (tudniillik olyan német tudókat, akiket még nem soroztak be, vagy akik nem menekültek el az országból).

Eközben a cikkben azt is felvetik, hogy a feketeardói telephelyen már el is indulhatott a termelés. Jogosan merül tehát fel a lehetősége annak, hogy a magyarok lakta települést támadás érheti, és Moszkvát az sem feltétlenül tartja majd vissza, hogy a falu mindössze 12 kilométerre helyezkedik el Magyarország, tehát az Európai Unió határától. Emlékezzünk például arra, hogy mi történt a szlovák fegyverszállítmányokkal, amint átlépték a hágót...

PestiSracok facebook image

Mindennek tükrében talán okosabb lett volna ezt a "titkos" létesítményt valóban titokban tartani, és nem egy évvel a beüzemelése előtt bejelenteni.

Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)