Pesti Srácok

Bejelentette Vuhledar elfoglalását az orosz védelmi minisztérium

Bejelentette Vuhledar elfoglalását az orosz védelmi minisztérium

Ellenőrzése alá vonta Vuhledar várost a donyecki régióban az orosz hadsereg - jelentette be csütörtök délután az orosz védelmi minisztérium.

A háború előtt mintegy 14 ezer lakosú, magaslaton elhelyezkedő bányaváros birtoklásáért a harcok 2022 márciusában kezdődtek el. A csütörtöki orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 16 ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és öt, a határon át tervezett betörési kísérletet hiúsítottak meg. A "különleges hadművelet" övezetében a moszkvai összegzés szerint csaknem 2100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 300-at.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, az ukrán hadiipart ellátó energetikai objektumot, egy drónokat gyártó és tároló létesítményt, tíz tábori lőszerraktárt, két harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és vontatott tarackot, négy amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját továbbá 144 repülőgép típusú drónt, közülük 122-őt a "különleges hadművelet" övezetén kívül.

PestiSracok facebook image

Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még négy páncélozott harcjárművet is. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 19 850 embert, 135 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 864 páncélozott harcjárművet, 584 gépkocsit, 162 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

(MTI / Kiemelt kép: X)

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.