Pesti Srácok

Kényszersorozók esete a no-go zónával

Kényszersorozók esete a no-go zónával

Ukrajnában egy kissé másképp néznek ki a no-go zónák, mint Nyugat-Európában, a hatóságok ezekbe a településekbe se szívesen mennek be, de nem a sária tartja fenn a rendet ezekben a zsákfalvakban, hanem a közösségek összetartása, ami most, háborús időkben egészen akciófilmbe illő jeleneteket tud eredményezni.

Az alábbi történet egy meg nem nevezendő ukrajnai régió meg nem nevezendő településén történt. A forrásokat és a helyszínt pedig nem azért nem jelöltjük meg, mert légből kapott lenne a sztori, hanem azért, hogy elkerüljük az egyébként békés közösség körüli hírverést.

Tehát, arról már többször beszámoltunk, hogy Ukrajnában, különösen Kárpátalján (amely területnek történetünkhöz természetesen semmi köze) meglehetősen veszélyessé vált a kényszersorozók tevékenysége, a helyiek ugyanis nem igazán örülnek annak, hogy férfjeiket, fiaikat, apáikat a frontra akarják kényszeríteni. Vannak olyan települések, ahol a helyiek összefogásának hála a hadkiegészítő parancsnokság katonái nem is igazán mernek bemenni.

Viszont mivel kvóta szerint dolgoznak, és ha nem tudnak elég férfit a szolgálatra kényszeríteni, akkor könnyen magukat találhatják a lövészárkokban, ezért mégis minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy ezekről a helyekről is besorozzák, akit csak el tudnak kapni. Az egyik ilyen trükk, hogy civil autóval mennek be, elkapják a magányosan sétáló férfiakat, besuvasztják őket a hátsó ülésre, majd amilyen gyorsan tudnak elhúznak a helyszínről. Az emberrablás államilag támogatott rendszere ez.

PestiSracok facebook image

A szorosabban összetartó közösségekben azonban ez a jelek szerint veszélyesebb, mint egy délutáni teázás Bahmutban. Történt ugyanis, hogy a fenti módszerrel próbáltak elkapni egy "katonaszökevényt", egy meglehetősen zárt faluban, ez sikerült is, már a kisbusz hátuljába tuszkolták a szerencsétlent, azonban pechjükre a falusiak meglátták, hogy mi történik. A hadkiegészítők kocsijának útját elállta egy traktor, egy másik mögöttük zárta le a visszavonulási utat, majd kiszabadították falubelijüket.

Igen, a katonáknál volt fegyver. Ahogyan a traktorokat megtöltő vadászoknál is. Az elbeszélések szerint az összecsapás viszonylag gyors volt, a falubeliek részéről nem sebesült meg senki. A katonákat keresik...

Fotó: Telegram (illusztráció)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.