Pesti Srácok

Végveszélyben Európa legdiktatórikusabb mintademokráciája

Végveszélyben Európa legdiktatórikusabb mintademokráciája

A duplagondol korát éljük. Ha az ember az orosz-ukrán háború tekintetében kizárólag a mainstreamből tájékozódik, akkor megtudhatja, hogy Ukrajna európai mintademokrácia, ahol azonban nem tartanak választásokat, a legtisztább jogállam, ahol a korrupció miatt eltűnnek a nyugati hadisegélyek, és hogy mindjárt meg is nyerik a háborút, miközben az ukrán portálok már Odessza ostromát vizionálják.

Első sorban mindenki figyelmébe ajánlanánk Kiss Rajmund legújabb interjúját (ITT), melyben az amerikai választások kapcsán foglalkozott a fontosabb kérdésekkel. Amit a beszélgetésből jelen cikkünk szempontjából ki kell emelnünk az az Ukrajnára vonatkozó rész. Az elemző ugyanis tökéletesen leírja a Kijevvel szembeni nyugati duplagondol logikáját.

Mert lássuk be, meglehetősen nehéz mintademokráciaként tekinteni egy országra, ahol nem tartanak választásokat, persze, mondhatjuk, hogy ez a háború miatt van így, azonban egyrészt ez még az ukrán alkotmánynak sem felel meg, másrészt, a nem éppen demokratikus értékrendjéről híres Oroszországban tartottak választást a háború kitörése óta. Mindez főleg azért kirívóan érdekes, mert a nyugati sajtó szerint Oroszország az, ami perceken összeomlik a nyugati szankciók, az ukrán hadsereg és/vagy Zelenszkij elnök sztoikus, nyers férfierejének nyomása alatt. Szóval erre az oroszoknak nem lenne idejük, Zelenszkij pedig a demokrácia Chuck Norrisaként úgy nyer választást, hogy azt ki sem írják.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mert nézzük meg a duplagondol nyugati megnyilvánulásainak csúcsát. Nevezetesen azt, hogy az atlantista vezetők szavakban "örök fegyverbaráságot és töretlen támogatást ígérnek az Ukrán jogállamnak", addig például az amerikai szenátusban már vita tárgyát képezi, hogy miért is adnak anyagi forrásokat Kijevnek, amikor azokat láthatólag ellopják.

PestiSracok facebook image

Ilyen a mielőbbi NATO-csatlakozás ígérete is. Az Észak-Atlanti Szövetség alapdokumentuma egyenesen kimondja, hogy háborúban álló ország nem csatlakozhat a szervezethez. Ennek ellenére az európai vezetők (furcsa módon az amerikaiak már nem) szinte hetente kijelentik, hogy Kijev mielőbbi csatlakozását kell elősegíteni. Tudják ők jól, hogy erre egyáltalán nincs lehetőség, azt is, hogy ha meg is lépnék, az világháborút jelentene, így tehát nincs az az elborult forgatókönyv, aminek a végén Ukrajna a háború közepén csatlakozhatna a szervezethez. De ennek ellenére megígérik, ahogy arról is folyamatosan biztosítják a sajtót, hogy most már aztán tényleg összeomlik Oroszország, és Zelenszkij tankjai felszántják Vlagyivosztokot.

Ehhez képest...

A műholdas felvételek már megint mást mutatnak. Igen, igen, tudjuk, Kurszk, ott aztán szétrúgták az oroszok mindenét is. De nem, erről bővebben ITT. A betörés másra nem volt jó, mint arra, hogy egy újabb PR-akció keretében a fősodratú média lobogtathasson egy látszólagos sikert, a valós kudarcokkal szemben.

Elesett ugyanis időközben Vuhledar (most már Ugledar), és bár a település azonnal elvesztette stratégiai fontosságát, amint orosz kézre került, elhelyezkedése miatt ez mégis hatalmas csapást jelent Kijev számára. A város elfoglalásával ugyanis az oroszok össze tudták kötni a keleti, donbászi és a déli, zaporizzsjai frontokat. S hogy ez miért fontos? Nos, arról ne is minket kérdezzenek, itt van inkább egy ukrán Telegram-csatorna, a RezidentUA összefoglalója:

Igen, jól látják, azok az ukránok, akik egy kicsit is félre teszik a vágyvezérelt gondolkodást, már azon elmélkednek, hogy az orosz csapatoknak megnyílt az útjuk Odessza felé, és bár a kikötőváros megtámadása minden valószínűséggel még várat magára, azért érdemes átgondolni azt is, hogy mit jelent egy ilyen összeomlás a front többi részére nézve.

Forrás: Híradó.hu; RezidentUA; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)