Pesti Srácok

Végveszélyben Európa legdiktatórikusabb mintademokráciája

Végveszélyben Európa legdiktatórikusabb mintademokráciája

A duplagondol korát éljük. Ha az ember az orosz-ukrán háború tekintetében kizárólag a mainstreamből tájékozódik, akkor megtudhatja, hogy Ukrajna európai mintademokrácia, ahol azonban nem tartanak választásokat, a legtisztább jogállam, ahol a korrupció miatt eltűnnek a nyugati hadisegélyek, és hogy mindjárt meg is nyerik a háborút, miközben az ukrán portálok már Odessza ostromát vizionálják.

Első sorban mindenki figyelmébe ajánlanánk Kiss Rajmund legújabb interjúját (ITT), melyben az amerikai választások kapcsán foglalkozott a fontosabb kérdésekkel. Amit a beszélgetésből jelen cikkünk szempontjából ki kell emelnünk az az Ukrajnára vonatkozó rész. Az elemző ugyanis tökéletesen leírja a Kijevvel szembeni nyugati duplagondol logikáját.

Mert lássuk be, meglehetősen nehéz mintademokráciaként tekinteni egy országra, ahol nem tartanak választásokat, persze, mondhatjuk, hogy ez a háború miatt van így, azonban egyrészt ez még az ukrán alkotmánynak sem felel meg, másrészt, a nem éppen demokratikus értékrendjéről híres Oroszországban tartottak választást a háború kitörése óta. Mindez főleg azért kirívóan érdekes, mert a nyugati sajtó szerint Oroszország az, ami perceken összeomlik a nyugati szankciók, az ukrán hadsereg és/vagy Zelenszkij elnök sztoikus, nyers férfierejének nyomása alatt. Szóval erre az oroszoknak nem lenne idejük, Zelenszkij pedig a demokrácia Chuck Norrisaként úgy nyer választást, hogy azt ki sem írják.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mert nézzük meg a duplagondol nyugati megnyilvánulásainak csúcsát. Nevezetesen azt, hogy az atlantista vezetők szavakban "örök fegyverbaráságot és töretlen támogatást ígérnek az Ukrán jogállamnak", addig például az amerikai szenátusban már vita tárgyát képezi, hogy miért is adnak anyagi forrásokat Kijevnek, amikor azokat láthatólag ellopják.

PestiSracok facebook image

Ilyen a mielőbbi NATO-csatlakozás ígérete is. Az Észak-Atlanti Szövetség alapdokumentuma egyenesen kimondja, hogy háborúban álló ország nem csatlakozhat a szervezethez. Ennek ellenére az európai vezetők (furcsa módon az amerikaiak már nem) szinte hetente kijelentik, hogy Kijev mielőbbi csatlakozását kell elősegíteni. Tudják ők jól, hogy erre egyáltalán nincs lehetőség, azt is, hogy ha meg is lépnék, az világháborút jelentene, így tehát nincs az az elborult forgatókönyv, aminek a végén Ukrajna a háború közepén csatlakozhatna a szervezethez. De ennek ellenére megígérik, ahogy arról is folyamatosan biztosítják a sajtót, hogy most már aztán tényleg összeomlik Oroszország, és Zelenszkij tankjai felszántják Vlagyivosztokot.

Ehhez képest...

A műholdas felvételek már megint mást mutatnak. Igen, igen, tudjuk, Kurszk, ott aztán szétrúgták az oroszok mindenét is. De nem, erről bővebben ITT. A betörés másra nem volt jó, mint arra, hogy egy újabb PR-akció keretében a fősodratú média lobogtathasson egy látszólagos sikert, a valós kudarcokkal szemben.

Elesett ugyanis időközben Vuhledar (most már Ugledar), és bár a település azonnal elvesztette stratégiai fontosságát, amint orosz kézre került, elhelyezkedése miatt ez mégis hatalmas csapást jelent Kijev számára. A város elfoglalásával ugyanis az oroszok össze tudták kötni a keleti, donbászi és a déli, zaporizzsjai frontokat. S hogy ez miért fontos? Nos, arról ne is minket kérdezzenek, itt van inkább egy ukrán Telegram-csatorna, a RezidentUA összefoglalója:

Igen, jól látják, azok az ukránok, akik egy kicsit is félre teszik a vágyvezérelt gondolkodást, már azon elmélkednek, hogy az orosz csapatoknak megnyílt az útjuk Odessza felé, és bár a kikötőváros megtámadása minden valószínűséggel még várat magára, azért érdemes átgondolni azt is, hogy mit jelent egy ilyen összeomlás a front többi részére nézve.

Forrás: Híradó.hu; RezidentUA; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.