Pesti Srácok

Ukrajna jövője amerikai szakértők szerint

Ukrajna jövője amerikai szakértők szerint

Az ukrajnai háború befejezése választási győzelmét követő 24 órán belül - Trumpnak ez a kampányígérete már nincs napirenden. De mit tervez Trump? Szakértők olyan stratégiát vázolnak fel, amely mindkét felet nyomás alá helyezi. A választási kampány során Donald Trump szinte minden beszédében elhangzott ez a mondat: „Röviddel azután, hogy megnyertem az elnökválasztást, 24 órán belül véget vetek az Oroszország és Ukrajna közötti pusztító háborúnak” - hangzott Trump ígérete.

Ez most kissé másképp hangzik. A választási győzelem utáni első sajtótájékoztatóján Trump Izrael a Gázai-övezetben vívott harcáról és Oroszország ukrajnai háborújáról beszélt. A közel-keleti helyzetet viszonylag egyszerűnek és jó úton lévőnek jellemezte. Az

– fogalmazott a megválasztott amerikai elnök. Trump kijelölt nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Waltz így jellemzi az ukrajnai helyzetet a CBS televízióban:

PestiSracok facebook image

Trump és csapata még csak most kezdi reálisan felmérni a helyzetet - mondja John Herbst, aki korábban az amerikai külügyminisztériumban Oroszországért volt felelős, négy évig volt az USA ukrajnai nagykövete, jelenleg pedig az Atlantic Council agytrösztnél dolgozik. Aki azt hiszi, hogy Trump egyszerűen leállítja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket, és ezzel egyoldalúan Oroszországnak kedvez, az tévedésben él.

- mondja Herbst. Ez vonatkozik Marco Rubio külügyminiszter-jelöltre, Michael Waltz biztonsági tanácsadóra, Keith Kellogg leendő ukrajnai megbízottra és még a vitatott védelmi miniszter-jelöltre, Pete Hegsethre is.

Milyen befolyása van az USA-nak arra, hogy tárgyalásra kényszerítse Vlagyimir Putyin orosz elnököt? -kérdezte a CBS riportere-.

- mondja Herbst. „Trump az első naptól kezdve lényegesen több amerikai kőolajat és földgázt fog kitermelni és exportálni a „fúrj, bébi, fúrj” mottó szerint. Ez nyomást fog gyakorolni az olajárakra, mégpedig Oroszország kárára”. Trump pedig még jobban fenyegetőzhet Ukrajna felfegyverzésével, mint ahogy azt a tétova Joe Biden tette.

Herbst egy lehetséges Trump-féle béketerv négy kulcspontját látja. Ezek közül kettőt Ukrajna nehezen fogadna el:

Az USA biztonsági garanciái központi szerepet játszanak ebben, mondja Herbst - nemcsak közvetlenül Ukrajna, hanem az európai szárazföldi csapatok számára is. A földön nem kellene amerikai katonákat telepíteni, de a levegőből, repülőgépek és rakéták formájában az amerikai támogatás fontos lenne orosz provokációk esetében.

Milyen menetrendet tart reálisnak Herbst?

Tapasztalatai szerint a Putyinnal való első kapcsolatfelvétel után két-három hónapba telik, mire Putyin reagál. További néhány hónapnyi tárgyalás után az európai békefenntartó csapatok bevetésére jövő ősszel, de legkésőbb az év végére sor kerülhet - véli a volt diplomata. Hány békefenntartó? „Ha 100 ezer európai állomásozik Ukrajnában - talán kevesebb, talán több, de mindenképpen nagy számban -, és az USA határozottan reagál minden orosz provokációra, akkor lehetséges a tartós béke” - mondja Herbst.

Mark Katz, a George Mason Egyetem politológusa sokkal óvatosabb. Mind Trump cselekedetei, mind Putyin viselkedése túlságosan kiszámíthatatlan ahhoz, hogy konkrét előrejelzéseket lehessen tenni - hangsúlyozza. Katz azonban azt sem hiszi, hogy Trump cserbenhagyja Ukrajnát:

Hol látja Katz Ukrajnát egy év múlva?

(forrás: CBS televízió)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.